A hagyom\u00e1nyos techno-nacionalizmus els\u0151sorban a hazai ipar\u00e1gak versenyk\u00e9pess\u00e9g\u00e9nek er\u0151s\u00edt\u00e9s\u00e9re helyezte a hangs\u00falyt, \u00e9s gazdas\u00e1gfejleszt\u00e9si logik\u00e1t k\u00f6vetett, ezzel szemben napjaink ir\u00e1nyzata a riv\u00e1lis orsz\u00e1gok ipar\u00e1nak gyeng\u00edt\u00e9s\u00e9t helyezi f\u00f3kuszba, \u00e9s nemzetbiztons\u00e1gi logik\u00e1t t\u00fckr\u00f6z.<\/p>\n\n\n\n
Az elm\u00falt \u00e9vtizedekben az amerikai korm\u00e1nyok t\u00e1mogatt\u00e1k a digit\u00e1lis technol\u00f3gi\u00e1k haszn\u00e1lat\u00e1nak elterjed\u00e9s\u00e9t, amit\u0151l \u2013 a gazdas\u00e1gi \u00e9rdekeken t\u00fal \u2013 a nemzetk\u00f6zi egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9s er\u0151s\u00f6d\u00e9s\u00e9t \u00e9s a nyugati \u00e9rt\u00e9kek terjed\u00e9s\u00e9t is rem\u00e9lt\u00e9k. Ez a szeml\u00e9let a k\u00f6zelm\u00faltban azonban jelent\u0151sen megv\u00e1ltozott. A m\u00e9ly\u00fcl\u0151 geopolitikai \u00e9s gazdas\u00e1gi ellent\u00e9tek miatt egyre t\u00f6bb \u00e1llam hoz a saj\u00e1t piac\u00e1t \u00e9s technol\u00f3giai fejleszt\u00e9seit v\u00e9d\u0151 int\u00e9zked\u00e9seket. A K\u00edna \u00e9s az USA k\u00f6zti fesz\u00fclts\u00e9g n\u00f6veked\u00e9se miatt a glob\u00e1lis technol\u00f3giai egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9sre vonatkoz\u00f3 v\u00edzi\u00f3r\u00f3l Washington egyre ink\u00e1bb \u00e1tt\u00e9r a \u201etechnol\u00f3giai nacionalizmusk\u00e9nt\u201d, vagy az angol nyelv\u0171 kifejez\u00e9sb\u0151l kiindulva r\u00f6viden \u201etechno-nacionalizmusk\u00e9nt\u201d le\u00edrt politik\u00e1ra.<\/p>\n\n\n\n
A fogalom defin\u00edci\u00f3j\u00e1t val\u00f3j\u00e1ban m\u00e1r 1987-ben megfogalmazta Robert B. Reich, a Harvard Egyetem professzora. E szerint a koncepci\u00f3 egy olyan technol\u00f3giai \u00e9s innov\u00e1ci\u00f3s strat\u00e9gi\u00e1ra vonatkozik, amelyik \u00f6nell\u00e1t\u00e1sra t\u00f6rekv\u00e9s r\u00e9v\u00e9n biztos\u00edtana auton\u00f3mi\u00e1t az adott nemzet\u00e1llam sz\u00e1m\u00e1ra a riv\u00e1lisaival szemben. \u00c9rdekes m\u00f3don Reich professzor a fogalmat el\u0151sz\u00f6r Jap\u00e1n kapcs\u00e1n haszn\u00e1lta, mivel az \u00e1zsiai orsz\u00e1g gyors ipari fejl\u0151d\u00e9se az 1980-as \u00e9vekben m\u00e1r az amerikai gazdas\u00e1g \u00e9rdekeit vesz\u00e9lyeztette, \u00edgy felmer\u00fclt az ig\u00e9ny annak megakad\u00e1lyoz\u00e1s\u00e1ra, hogy a jap\u00e1n versenyt\u00e1rsak hozz\u00e1f\u00e9rjenek az amerikai technol\u00f3giai \u00faj\u00edt\u00e1sokhoz.<\/p>\n\n\n\n
A techno-nacionalizmus \u00fajb\u00f3li el\u0151ret\u00f6r\u00e9se napjainkban annak is k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151, hogy a nagyhatalmi verseng\u00e9s ism\u00e9telt megjelen\u00e9se egybeesik a vil\u00e1ggazdas\u00e1got \u00e1talak\u00edt\u00f3 negyedik ipari forradalommal. Az \u00faj techno-nacionalizmus ugyanakkor sz\u00e1mos tekintetben k\u00fcl\u00f6nb\u00f6zik a Reich professzor \u00e1ltal az 1980-as \u00e9vekben le\u00edrt politik\u00e1t\u00f3l. A hagyom\u00e1nyos techno-nacionalizmus els\u0151sorban a hazai ipar\u00e1gak versenyk\u00e9pess\u00e9g\u00e9nek er\u0151s\u00edt\u00e9sre helyezte a hangs\u00falyt, \u00e9s gazdas\u00e1gfejleszt\u00e9si logik\u00e1t k\u00f6vetett, ezzel szemben napjaink ir\u00e1nyzata a riv\u00e1lis orsz\u00e1gok ipar\u00e1nak gyeng\u00edt\u00e9s\u00e9t helyezi f\u00f3kuszba, \u00e9s nemzetbiztons\u00e1gi logik\u00e1t t\u00fckr\u00f6z.<\/p>\n\n\n\n
A hagyom\u00e1nyos koncepci\u00f3 ki akarta haszn\u00e1lni a globaliz\u00e1ci\u00f3 el\u0151nyeit a nemzetgazdas\u00e1g fejleszt\u00e9se \u00e9rdek\u00e9ben, m\u00edg napjainkban a techno-nacionalista politika szembemegy a globaliz\u00e1ci\u00f3val \u00fagy, hogy akad\u00e1lyozza a technol\u00f3gi\u00e1k \u00e1raml\u00e1s\u00e1t a saj\u00e1t \u00e1llam \u00e9s a riv\u00e1lis orsz\u00e1gok k\u00f6z\u00f6tt.<\/p>\n\n\n\n
A techno-nacionalizmus jelenlegi form\u00e1j\u00e1t t\u00e1mogat\u00f3k leggyakrabban azzal \u00e9rvelnek, hogy a napjainkban zajl\u00f3, robban\u00e1sszer\u0171 technol\u00f3giai fejl\u0151d\u00e9s olyan \u00faj f\u00fcgg\u0151s\u00e9gi viszonyokat eredm\u00e9nyez az egyes orsz\u00e1gok k\u00f6z\u00f6tt, amelyeknek nemzetbiztons\u00e1gi k\u00f6vetkezm\u00e9nyei vannak, ez\u00e9rt a nemzeti korm\u00e1nyoknak meg kell el\u0151zni\u00fck, hogy riv\u00e1lisnak tekintett orsz\u00e1gok fel\u00e9 kritikus kitetts\u00e9g alakuljon ki. Ugyanakkor t\u00f6bb orsz\u00e1g p\u00e9ld\u00e1ja is mutatja, hogy a techno-nacionalizmus nem jelent teljes bez\u00e1rk\u00f3z\u00e1st, \u00e9s kombin\u00e1lhat\u00f3 egyfajta \u201enyitott ajt\u00f3k\u201d politik\u00e1val. Ennek a strat\u00e9gi\u00e1nak egyik f\u0151 k\u00e9pvisel\u0151je K\u00edna, amely \u00e1llam a nyit\u00e1s \u00e9s a globaliz\u00e1ci\u00f3 el\u0151nyeit is a nemzetgazdas\u00e1gi \u00e9s nemzetbiztons\u00e1gi c\u00e9lok el\u00e9r\u00e9s\u00e9hez haszn\u00e1lja fel. \u00c1zsia m\u00e1s fejl\u0151d\u0151 gazdas\u00e1gai szint\u00e9n alkalmaztak hasonl\u00f3 piac\u00f6szt\u00f6nz\u0151 technol\u00f3giai strat\u00e9gi\u00e1kat, amelyek t\u00e1mogatj\u00e1k a k\u00fclf\u00f6ldi t\u0151ke be\u00e1raml\u00e1s\u00e1t, \u00e1m azt technol\u00f3giai transzferhez \u00e9s a helyi gazdas\u00e1g \u00e9rdekeihez val\u00f3 adapt\u00e1ci\u00f3hoz k\u00f6tik, az \u00e1llami fejleszt\u00e9si c\u00e9lok el\u00e9r\u00e9se \u00e9rdek\u00e9ben. A techno-nacionalista politik\u00e1val szembeni \u00e9rvek pedig f\u0151k\u00e9nt azt hangs\u00falyozz\u00e1k, hogy napjaink globaliz\u00e1lt vil\u00e1g\u00e1ban a nemzetgazdas\u00e1gok \u00e9s a v\u00e1llalatok technol\u00f3giai szempontb\u00f3l kieg\u00e9sz\u00edtik egym\u00e1st, ami lehet\u0151v\u00e9 teszi egyfajta co-opetiton logika \u00e9rv\u00e9nyes\u00fcl\u00e9s\u00e9t, vagyis a verseng\u00e9s \u00e9s az egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9s egyidej\u0171 megval\u00f3sul\u00e1s\u00e1t. Napjaink vil\u00e1gszinten \u00f6sszekapcsolt technol\u00f3giai \u00e9rt\u00e9kl\u00e1ncai sokkal \u00f6sszetettebbek, mint ak\u00e1r egy \u00e9vtizede voltak, sz\u00e1mos multinacion\u00e1lis v\u00e1llalat k\u00f6t egym\u00e1ssal licenc- \u00e9s technol\u00f3giamegoszt\u00e1si meg\u00e1llapod\u00e1sokat, vagy fejleszt k\u00f6z\u00f6sen \u00faj megold\u00e1sokat. A technol\u00f3giai nacionalizmus jelenlegi form\u00e1ja ez\u00e9rt akad\u00e1lyozza a hat\u00e1rokon \u00e1tny\u00fal\u00f3 K+F egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9seket, \u00e9s a piac sz\u00e9tt\u00f6redezetts\u00e9g\u00e9hez, illetve egym\u00e1ssal nem kompatibilis szabv\u00e1nyok kialakul\u00e1shoz vezethet.<\/p>\n\n\n\n
A fentiekb\u0151l kiindulva arra lehet sz\u00e1m\u00edtani, hogy a k\u00f6vetkez\u0151 \u00e9vtizedben a nyitotts\u00e1g optim\u00e1lis szintj\u00e9nek meghat\u00e1roz\u00e1sa lesz a nemzeti technol\u00f3giai strat\u00e9gi\u00e1k legfontosabb k\u00e9rd\u00e9se.<\/p>\n\n\n\n
Erre a kih\u00edv\u00e1sra v\u00e1rhat\u00f3an orsz\u00e1gonk\u00e9nt elt\u00e9r\u0151 v\u00e1lasz fog sz\u00fcletni, de minden esetben sz\u00fcks\u00e9ges lesz intenz\u00edvebb p\u00e1rbesz\u00e9dre a technol\u00f3giai szak\u00e9rt\u0151k \u00e9s a politikai d\u00f6nt\u00e9shoz\u00f3k k\u00f6z\u00f6tt, annak \u00e9rdek\u00e9ben, hogy technol\u00f3gia \u201es\u00f6t\u00e9t oldala\u201d miatti jogos aggodalmak ne v\u00e1gj\u00e1k el a gazdas\u00e1gok nyitotts\u00e1g\u00e1t, a nemzetk\u00f6zi tud\u00e1smegoszt\u00e1st \u00e9s a technol\u00f3giai konnektivit\u00e1st.<\/p>\n\n\n\n
A glob\u00e1lis technol\u00f3giai kapcsolati h\u00e1l\u00f3 meg\u0151rz\u00e9s\u00e9t jelenleg legink\u00e1bb az vesz\u00e9lyezteti, hogy els\u0151sorban a nyugati politikusok nyilatkozataiban a technol\u00f3gia egyre ink\u00e1bb \u00f6sszekapcsol\u00f3dik az ideol\u00f3gi\u00e1val \u00e9s a politikai \u00e9rt\u00e9kekkel. Nyugaton egyre nagyobb teret kap a n\u00e9zet, miszerint ha az autoriter rezsimek K\u00edn\u00e1t\u00f3l szerzik be az emberek megfigyel\u00e9s\u00e9re \u00e9s \u00e1llami kontrollj\u00e1ra alkalmas korszer\u0171 technol\u00f3gi\u00e1t, azzal a k\u00ednai politikai berendezked\u00e9s is terjedni fog a vil\u00e1gban, \u00e9s egyfajta \u201etechno-autoritarianizmus\u201d kontra \u201edigit\u00e1lis demokr\u00e1cia\u201d szemben \u00e1ll\u00e1s alakul ki. Ugyanakkor a j\u00e1t\u00e9k val\u00f3j\u00e1ban csup\u00e1n az Egyes\u00fclt \u00c1llamok szemsz\u00f6g\u00e9b\u0151l n\u00e9zve z\u00e9r\u00f3 \u00f6sszeg\u0171, mivel K\u00edna felemelked\u00e9s\u00e9vel elvesz\u00edtheti glob\u00e1lis szuperhatalmi szerep\u00e9t. Az USA-\u00e9t\u00f3l elt\u00e9r\u0151 vil\u00e1gpolitikai \u00e9s vil\u00e1ggazdas\u00e1gi s\u00falyukb\u00f3l ad\u00f3d\u00f3an a Washingtonnal sz\u00f6vets\u00e9ges orsz\u00e1gok perspekt\u00edv\u00e1ja is m\u00e1s kell, hogy legyen, ez\u00e9rt saj\u00e1t \u00e9rdekeiket k\u00f6vetve kell megtal\u00e1lniuk a technol\u00f3giai nyitotts\u00e1g optim\u00e1lis szintj\u00e9t a sz\u00f6vets\u00e9ges \u00e9s a riv\u00e1lisnak tartott \u00e1llamok eset\u00e9ben egyar\u00e1nt.<\/p>\n\n\n\n