Az \u00e1llamok egyre jobban belesz\u00f3lnak abba, hogy a polg\u00e1raik milyen tartalmakat oszthatnak meg \u00e9s fogyaszthatnak az interneten. A legdurv\u00e1bb diktat\u00far\u00e1k k\u00e9pesek m\u00e1r szinte tot\u00e1lisan korl\u00e1tozni a sz\u00f3l\u00e1sszabads\u00e1got a vil\u00e1gh\u00e1l\u00f3n. Ezekben az orsz\u00e1gokban a legs\u00falyosabb a helyzet.
A Freedom House arr\u00f3l sz\u00e1molt be a m\u00falt h\u00e9ten, hogy Mianmarban szinte megsz\u0171nt az internetszabads\u00e1g. Ebben az orsz\u00e1gban m\u00e1r olyan rossz \u00e1llapotban van a vil\u00e1gh\u00e1l\u00f3 szabads\u00e1ga, mint K\u00edn\u00e1ban, ahol eddig minden \u00e9vben a legrosszabb volt. A kor\u00e1bban Burmak\u00e9nt ismert \u00e1llamban h\u00e1rom \u00e9vvel ezel\u0151tt mag\u00e1hoz ragadta a hatalmat egy katonai junta, \u00e9s ezen r\u00f6vid id\u0151 alatt az \u00faj vezet\u00e9s tot\u00e1lisan \u00e1tvette az orsz\u00e1g h\u00e1l\u00f3zatai felett az ir\u00e1ny\u00edt\u00e1st is. A rezsim t\u00f6megesen megfigyeli \u00e9s cenz\u00far\u00e1zza a polg\u00e1rok tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9t.<\/p>\n\n\n\n
Hab\u00e1r Nyugaton sok\u00e1ig tartotta mag\u00e1t a n\u00e9zet, amely szerint az internetet egyszer\u0171en nem lehet korl\u00e1tozni, t\u00f6bb diktat\u00fara is bebizony\u00edtotta m\u00e1r, hogy ez bizony lehets\u00e9ges. A szabad m\u00e9di\u00e1t alapvet\u0151en is \u00fcld\u00f6z\u0151 rezsimek imm\u00e1ron az online t\u00e9rben is le tudtak csapni minden, sz\u00e1mukra nem tetsz\u0151 v\u00e9lem\u00e9nyre.<\/p>\n\n\n\n
Az elnyom\u00f3 rendszereknek van is okuk f\u00e9lni, az internet hatalmi t\u00e9nyez\u0151. Az ut\u00f3bbi 15 \u00e9vben t\u00f6bb forradalom is online t\u00e9rb\u0151l indult ki \u2013 el\u00e9g csak p\u00e9ld\u00e1ul az arab tavaszra gondolni. A kor\u00e1bban eml\u00edtett Mianmar pedig csak egyike azoknak a helyeknek, ahol a hatalomgyakorl\u00f3k \u00e9vr\u0151l \u00e9vre sz\u0171k\u00edtik az internethez val\u00f3 hozz\u00e1f\u00e9r\u00e9st. Bemutatjuk a Freedom House idei kutat\u00e1s\u00e1ban az internetszabads\u00e1g szempontj\u00e1b\u00f3l legrosszabb helyet elfoglal\u00f3 10 orsz\u00e1got.<\/p>\n\n\n\n
K\u00edna, az internetcenz\u00fara kir\u00e1lya<\/strong> K\u00edn\u00e1ban a korm\u00e1ny kulcsszavak seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel blokkolja minden olyan inform\u00e1ci\u00f3 be\u00e1raml\u00e1s\u00e1t az orsz\u00e1gba, amely a pekingi vezet\u00e9s hatalm\u00e1ra vesz\u00e9lyt jelenthet. A \u201enagy t\u0171zfal\u201d els\u0151sorban nem a polg\u00e1rok bels\u0151 megfigyel\u00e9s\u00e9re szolg\u00e1l \u2013 ezt a feladatot a kiberrend\u0151rs\u00e9g v\u00e9gzi \u2013, hanem arra, hogy a k\u00ednaiakhoz egy\u00e1ltal\u00e1n ne jusson el semmilyen inform\u00e1ci\u00f3 a vil\u00e1g szabadabb fel\u00e9r\u0151l.<\/p>\n\n\n\n K\u00edna blokkolja a Wikip\u00e9dia, az \u00f6sszes Google-szolg\u00e1ltat\u00e1s \u2013 k\u00f6zt\u00fck a YouTube \u2013, az X \u00e9s a t\u00f6bbi nagy k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi oldal el\u00e9r\u00e9s\u00e9t, valamint az olyan \u00fczenetk\u00fcld\u0151k\u00e9t is, mint a WhatsApp \u00e9s a Facebook Messenger. A tilt\u00f3list\u00e1s oldalaknak \u00e9s appoknak Peking l\u00e9trehozta a rezsimkompatibilis verzi\u00f3it. Az orsz\u00e1gb\u00f3l csak ezek \u00e9rhet\u0151k el. A platformokon a k\u00ednai kommunista p\u00e1rt tot\u00e1lis kontrollt gyakorolhat a tartalom felett.<\/p>\n\n\n\n Err\u0151l az er\u0151sen cenz\u00far\u00e1zott internetr\u0151l a k\u00ednaiak nem tudnak \u201ekij\u00f6nni\u201d, ugyanis a VPN-szolg\u00e1ltat\u00e1sok illeg\u00e1lisak az orsz\u00e1gban. A VPN (Virtual Private Network) egy technol\u00f3gia, amellyel az internetfelhaszn\u00e1l\u00f3 titkos\u00edthatja a tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9t az interneten, \u00e9s el\u00e9rhet olyan weboldalakat, amelyek az adott orsz\u00e1gban blokkoltak. Az internetet szab\u00e1lyozni \u00e9s fel\u00fcgyelni k\u00edv\u00e1n\u00f3 korm\u00e1nyok, szervezetek \u00e1ltal\u00e1ban ezt a szolg\u00e1ltat\u00e1st szokt\u00e1k el\u0151sz\u00f6r betiltani vagy szab\u00e1lyozni, \u00e1ltal\u00e1ban azzal az indokkal, hogy a VPN-szolg\u00e1ltat\u00e1sok h\u00e1tr\u00e1ltatj\u00e1k a kiberb\u0171n\u00f6z\u0151k elleni fell\u00e9p\u00e9st.<\/p>\n\n\n\n Vietn\u00e1mban a politikusok t\u00f6r\u00e9keny eg\u00f3ja a szervez\u0151elv<\/strong> A The Washington Post pedig tavaly azt is kider\u00edtette, hogy ez a manipul\u00e1ci\u00f3 hogyan zajlik. A vietn\u00e1mi korm\u00e1ny p\u00e9ld\u00e1ul megzsarolta a \u2013 Facebookot \u00e9s az Instagramot \u00fczemeltet\u0151 \u2013 Met\u00e1t, hogy csak abban az esetben m\u0171k\u00f6dtethetik tov\u00e1bb az orsz\u00e1gban a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi oldalaikat, ha hozz\u00e1j\u00e1rulnak a kommunista p\u00e1rt cenz\u00far\u00e1j\u00e1hoz. Zuckerberg\u00e9k engedtek a nyom\u00e1snak, \u00e9s elfogadt\u00e1k, hogy a Hanoi \u00e1ltal meghat\u00e1rozott felt\u00e9telek ment\u00e9n jelenjenek meg az orsz\u00e1gban tartalmak. Emiatt az\u00f3ta a vietn\u00e1mi Facebook k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi ir\u00e1nyelveiben van egy t\u00e9teles lista, hogy mely kommunista politikusokat nem szabad s\u00e9rtegetni.<\/p>\n\n\n\n Mindez azt jelenti, hogy Vietn\u00e1mban a nyugati v\u00e1llalatok saj\u00e1t kez\u0171leg cenz\u00far\u00e1zz\u00e1k a kommunista p\u00e1rt elv\u00e1r\u00e1sainak megfelel\u0151en platformjaikat, m\u00e9gpedig az\u00e9rt, hogy a piacon maradhassanak.<\/p>\n\n\n\n Ir\u00e1n gyakran kih\u00fazza a dug\u00f3t<\/strong> Az ir\u00e1niak 88 sz\u00e1zal\u00e9ka internetfelhaszn\u00e1l\u00f3, \u00edgy annak ellen\u00e9re, hogy a korm\u00e1ny sok weboldalt blokkol, m\u00e9g \u00edgy is ki tudnak alakulni rendszerellenes szervezked\u00e9sek.<\/p>\n\n\n\n Ezekben r\u00e9szt venni nem \u00e9letbiztos\u00edt\u00e1s. Ir\u00e1nban ugyanis sz\u00e1mos t\u00f6rv\u00e9ny szigor\u00faan korl\u00e1tozza az online besz\u00e9det, \u00e9s kem\u00e9ny b\u00fcntet\u00e9seket szab ki azokra, akik sz\u00e1nd\u00e9kosan semmibe veszik a korl\u00e1toz\u00e1sokat, vagy v\u00e9letlen\u00fcl magukra vonj\u00e1k a hat\u00f3s\u00e1gok figyelm\u00e9t. P\u00e9ld\u00e1ul az interneten kritiz\u00e1lni a rendszert b\u0171ncselekm\u00e9ny, de semmi olyat sem szabad k\u00f6z\u00f6lni, ami az ir\u00e1ni vezet\u00e9s \u00f6nk\u00e9nyes jog\u00e9rtelmez\u00e9s\u00e9ben \u201eellent\u00e9tes az iszl\u00e1mmal\u201d. Ir\u00e1nban szint\u00e9n a t\u00f6rv\u00e9ny tiltja a VPN haszn\u00e1lat\u00e1t, a kiv\u00e1lts\u00e1gosok viszont kaphatnak az \u00e1llamt\u00f3l egy jogos\u00edtv\u00e1nyt, amely felhatalmazza \u0151ket a haszn\u00e1latra.<\/p>\n\n\n\n Pakiszt\u00e1nban a cenz\u00fara sem m\u0171k\u00f6dik<\/strong> Ennek ellen\u00e9re el\u0151fordult m\u00e1r olyan is, hogy a pakiszt\u00e1ni vezet\u00e9s prec\u00edzi\u00f3s t\u00e1mad\u00e1st ind\u00edtott az ellenz\u00e9kkel szemben. A korm\u00e1ny tavaly p\u00e9ld\u00e1ul korl\u00e1tozta az internet-hozz\u00e1f\u00e9r\u00e9st \u00e9s blokkolta a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gim\u00e9dia-platformokat azokon a napokon, amikor az ellenz\u00e9ki Igazs\u00e1gos Pakiszt\u00e1n\u00e9rt Mozgalom (PTI) virtu\u00e1lis gy\u0171l\u00e9seket tartott a v\u00e1laszt\u00e1sok el\u0151tt.<\/p>\n\n\n\n Azonban amit a katonai elit kifejezetten nem n\u00e9z j\u00f3 szemmel, ha \u0151ket vagy csal\u00e1dtagjaikat valaki kritik\u00e1val illeti az interneten. A hadsereg magas rang\u00fa tisztjei \u2013 befoly\u00e1sukat kihaszn\u00e1lva \u2013 gyakran el\u00e9rik, hogy az orsz\u00e1g r\u00e1galmaz\u00e1sr\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 t\u00f6rv\u00e9nyeivel a b\u00edr\u00f3s\u00e1gok el\u00edt\u00e9ljenek olyan felhaszn\u00e1l\u00f3kat, akik nekik nem tetsz\u0151 v\u00e9lem\u00e9nyt fogalmaztak meg.<\/p>\n\n\n\n Aki ilyen kih\u00e1g\u00e1sokat k\u00f6vet el, \u00e1ltal\u00e1ban s\u00falyos p\u00e9nzb\u00fcntet\u00e9sre sz\u00e1m\u00edthat, nyilv\u00e1nosan bocs\u00e1natot kell k\u00e9rnie, majd felf\u00fcggesztik a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gim\u00e9dia-fi\u00f3kj\u00e1t. Azonban ugyan\u00fagy, ahogy a telekommunik\u00e1ci\u00f3s infrastrukt\u00fara, az \u00e1llam cenz\u00far\u00e1ja sem m\u0171k\u00f6dik hat\u00e9konyan \u2013 ami kiterjed az iszl\u00e1m erk\u00f6lcsnek nem megfelel\u0151 dolgokra is \u2013, ez\u00e9rt rengetegen ki tudj\u00e1k j\u00e1tszani.<\/p>\n\n\n\n Kub\u00e1ban alig interneteznek, de m\u00e9g azt is szigor\u00fa keretek k\u00f6zt<\/strong> Eti\u00f3pi\u00e1ban a bels\u0151 konfliktusok az internetet is \u00e9rintik<\/strong> Oroszorsz\u00e1gban a hatalom \u00f6kle a vil\u00e1gh\u00e1l\u00f3n is lecsap<\/strong> Moszkva rengeteg nyugati weboldalt blokkol vagy r\u00e9szlegesen cenz\u00far\u00e1z. A Putyin-rendszer saj\u00e1toss\u00e1ga, hogy m\u00e9g a mai napig pr\u00f3b\u00e1lja azt a l\u00e1tszatot fenntartani, hogy az orosz \u00e1llamban minden valamilyen demokratikus int\u00e9zm\u00e9nyrendszer keret\u00e9ben zajlik, vagyis az internet korl\u00e1toz\u00e1s\u00e1nak vannak racion\u00e1lis okai, nem csak a rezsim hatalomf\u00e9lt\u00e9se.<\/p>\n\n\n\n Ennek egyik jogi m\u00e9rf\u00f6ldk\u00f6ve volt, hogy Vlagyimir Putyin eln\u00f6ks\u00e9ge tavaly hozatott a Legfels\u0151bb B\u00edr\u00f3s\u00e1ggal egy d\u00f6nt\u00e9st, mely szerint az \u201eLMBTQ-propagand\u00e1t terjeszt\u0151 weboldalakat\u201d blokkolni lehet. Azonban ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az \u00edt\u00e9lettel szinte b\u00e1rmilyen weboldal tilthat\u00f3 az Orosz F\u00f6der\u00e1ci\u00f3 ter\u00fclet\u00e9n, amit a Kreml valamilyen okb\u00f3l k\u00e9nyesnek tart.<\/p>\n\n\n\n A h\u00e1bor\u00fat kihaszn\u00e1lva Putyin rezsimje rengeteg olyan \u00faj szab\u00e1lyoz\u00e1st is bevezetett, amivel nemcsak a weboldalak, de a felhaszn\u00e1l\u00f3k sz\u00f3l\u00e1sszabads\u00e1ga is korl\u00e1tozhat\u00f3v\u00e1 v\u00e1lt. Az \u201eorosz hadsereg lej\u00e1rat\u00e1s\u00e1nak vagy az orosz hadseregr\u0151l val\u00f3 hamis inform\u00e1ci\u00f3 k\u00f6zl\u00e9s\u00e9nek\u201d v\u00e1dj\u00e1val eddig k\u00f6zel 1000 orosz internetez\u0151t tart\u00f3ztattak le a hat\u00f3s\u00e1gok, akikre t\u00f6bb\u00e9ves b\u00f6rt\u00f6nb\u00fcntet\u00e9s v\u00e1r.<\/p>\n\n\n\n Belaruszban is er\u0151s a cenz\u00fara<\/strong> A korm\u00e1ny a 2020-as elcsalt v\u00e1laszt\u00e1s \u00f3ta bedar\u00e1lta a szabad m\u00e9dia marad\u00e9k\u00e1t mind az online, mind az offline t\u00e9rben. Az orsz\u00e1gban jelenleg is mintegy 35 \u00fajs\u00e1g\u00edr\u00f3 \u00fcl b\u00f6rt\u00f6nben, amely adattal Belarusz m\u00e9g Oroszorsz\u00e1got is el\u0151zi \u2013 hab\u00e1r a teljes k\u00e9phez hozz\u00e1tartozik az, hogy Oroszorsz\u00e1gban az \u00fajs\u00e1g\u00edr\u00f3k gyakran mer\u00e9nyletek \u00e9s \u201eszerencs\u00e9tlen balesetek\u201d \u00e1ldozataiv\u00e1 v\u00e1lnak m\u00e9g azel\u0151tt, hogy egy\u00e1ltal\u00e1n letart\u00f3ztatn\u00e1k \u0151ket.<\/p>\n\n\n\n Sza\u00fad-Ar\u00e1bi\u00e1ban m\u00e1r hal\u00e1los \u00edt\u00e9let is volt online tev\u00e9kenys\u00e9g miatt<\/strong> A kir\u00e1lys\u00e1gban az internethaszn\u00e1l\u00f3k sz\u00e9les k\u00f6r\u0171 cenz\u00far\u00e1val, megfigyel\u00e9ssel, valamint a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 tartalmakhoz val\u00f3 korl\u00e1tozott hozz\u00e1f\u00e9r\u00e9ssel szembes\u00fclnek. A korm\u00e1nyt b\u00edr\u00e1l\u00f3 felhaszn\u00e1l\u00f3kat \u00fcld\u00f6zik, egyeseket t\u00f6bb \u00e9vtizedes b\u00f6rt\u00f6nb\u00fcntet\u00e9sre, egy f\u00e9rfit pedig hal\u00e1lra \u00edt\u00e9ltek online tev\u00e9kenys\u00e9ge miatt az elm\u00falt \u00e9vben.<\/p>\n\n\n\n \u00c9szak-Korea p\u00e1rhuzamos dimenzi\u00f3ban mozog<\/strong>
A Mianmarral szomsz\u00e9dos K\u00edna eddig minden \u00e9vben az utols\u00f3 helyet foglalta el a Freedom House internetszabads\u00e1g-rangsor\u00e1ban, legink\u00e1bb az\u00e9rt, mert a kommunista \u00e1llamp\u00e1rt volt az els\u0151 valaha, amely k\u00e9pes volt cenz\u00far\u00e1zni a vil\u00e1gh\u00e1l\u00f3t. Peking az ut\u00f3bbi 26 \u00e9vben erre a c\u00e9lra \u00e9p\u00edtette fel a tal\u00e1l\u00f3an elnevezett \u201ek\u00ednai nagy t\u0171zfalat\u201d, ami egy \u00f6sszetett cenz\u00faraprogramot takar.<\/p>\n\n\n\n
Vietn\u00e1m n\u00e9mileg hasonl\u00edt K\u00edn\u00e1ra, az online t\u00e9rben illeg\u00e1lis b\u00e1rmilyen ellenz\u00e9ki magatart\u00e1s. A korm\u00e1ny ezt a h\u00e1l\u00f3zat esetenk\u00e9nti le\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1val szokta szigor\u00faan hangs\u00falyozni. Azonban ehhez az eszk\u00f6zh\u00f6z csak a legv\u00e9gs\u0151 esetben ny\u00falnak. A d\u00e9lkelet-\u00e1zsiai orsz\u00e1gban \u00fagy n\u00e9znek ki az online t\u00e9r mindennapjai, hogy a korm\u00e1nyzati szervek az online h\u00edreket cenz\u00far\u00e1zz\u00e1k, a weboldalak \u2013 p\u00e9ld\u00e1ul a Facebook \u00e9s a YouTube \u2013 tartalm\u00e1t pedig manipul\u00e1lj\u00e1k.<\/p>\n\n\n\n
Ir\u00e1nban a teokratikus rezsim kev\u00e9sb\u00e9 szofisztik\u00e1lt m\u00f3dszerekkel cenz\u00far\u00e1zza a vil\u00e1gh\u00e1l\u00f3t, mint K\u00edna vagy Vietn\u00e1m. \u00c1ltal\u00e1ban ha a korm\u00e1ny szempontj\u00e1b\u00f3l kezd forr\u00f3v\u00e1 v\u00e1lni a talaj, akkor eg\u00e9sz egyszer\u0171en lel\u00f6vik az internetet vagy az internet bizonyos r\u00e9szeit: le\u00e1ll\u00edtj\u00e1k a telekommunik\u00e1ci\u00f3s szolg\u00e1ltat\u00f3kat. \u00cdgy t\u00f6rt\u00e9nt ez a 2019-es, majd a 2022-es zavarg\u00e1sok idej\u00e9n is.<\/p>\n\n\n\n
Az el\u0151bbiekben felsorolt orsz\u00e1gokhoz k\u00e9pest Pakiszt\u00e1n nem egy klasszikus \u00e9rtelemben vett diktat\u00fara. A d\u00e9l-\u00e1zsiai orsz\u00e1gban a civil \u00e9s a katonai politikai elit nem nagyon tudja eld\u00f6nteni, hogy a hatalom l\u00e9nyegi r\u00e9sze val\u00f3j\u00e1ban melyik\u00fckn\u00e9l \u00f6sszpontosul. A pakiszt\u00e1niak internet-hozz\u00e1f\u00e9r\u00e9s\u00e9ben ez\u00e9rt a legnagyobb korl\u00e1toz\u00f3 t\u00e9nyez\u0151 nem maga a korm\u00e1ny, hanem az, hogy az \u00e1llam diszfunkcionalit\u00e1sa miatt az infrastrukt\u00fara annyira alulfejlett \u00e9s rosszul finansz\u00edrozott, hogy rendszeresen gajra megy.<\/p>\n\n\n\n
Az, hogy egy orsz\u00e1gban alulfejlett a telekommunik\u00e1ci\u00f3s infrastrukt\u00fara, m\u00e9g \u00f6nmag\u00e1ban nem jelenti azt, hogy a hatalom megfigyel\u0151rendszere ne lehetne \u00e9ber \u00e9s hat\u00e9kony. Pakiszt\u00e1n ellenp\u00e9ld\u00e1ja Kuba. Az orsz\u00e1g lakoss\u00e1g\u00e1nak csak 18 sz\u00e1zal\u00e9ka f\u00e9r hozz\u00e1 a vil\u00e1gh\u00e1l\u00f3hoz, \u00e9s azok, akiknek van, \u00e1ltal\u00e1ban rendk\u00edv\u00fcl lass\u00fa \u00e9s megb\u00edzhatatlan internetkapcsolatot tapasztalnak. A karibi szigetorsz\u00e1g korm\u00e1nya m\u00e9gis k\u00e9pes az internetet er\u0151sen cenz\u00far\u00e1zni \u00e9s fel\u00fcgyelni. B\u00e1r a nyugati k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gim\u00e9dia-oldalakat m\u00e9g nem tiltott\u00e1k le, az \u00e1llam folyamatosan megfigyeli, hogy ki \u00e9s mit csin\u00e1l ezeken.<\/p>\n\n\n\n
Az internet-hozz\u00e1f\u00e9r\u00e9s ter\u00e9n el\u00e9rt csek\u00e9ly m\u00e9rt\u00e9k\u0171 infrastruktur\u00e1lis javul\u00e1s ellen\u00e9re Eti\u00f3pi\u00e1ban tov\u00e1bbra is az egyik legalacsonyabb az internetez\u0151k ar\u00e1nya (nagyj\u00e1b\u00f3l a kor\u00e1bban eml\u00edtett Kub\u00e1\u00e9hoz hasonl\u00f3). A vil\u00e1g egyik legszeg\u00e9nyebb orsz\u00e1g\u00e1nak korm\u00e1nya r\u00e1ad\u00e1sul rendszeresen blokkolja a teljes internetet \u00e9s a mobilh\u00e1l\u00f3zatot olyan r\u00e9gi\u00f3kban, ahol l\u00e1zad\u00f3 csoportok tev\u00e9kenykednek. Eti\u00f3pia nagyj\u00e1b\u00f3l bemutatja a bels\u0151-afrikai orsz\u00e1gok \u00e1ltal\u00e1nos helyzet\u00e9t is az internettel kapcsolatban: nemigen van h\u00e1l\u00f3zat, de ha van, a korm\u00e1ny akkor is b\u00e1rmikor elv\u00e1ghatja a hozz\u00e1f\u00e9r\u00e9st.<\/p>\n\n\n\n
Oroszorsz\u00e1g m\u00e1r 12 \u00e9ve hat\u00e9konyan cenz\u00far\u00e1zza az internetet, az internetszabads\u00e1g \u00e1llapota rettenetes. Az Ukrajna elleni inv\u00e1zi\u00f3 kezdete \u00f3ta pedig a Kreml m\u00e9g durv\u00e1bban korl\u00e1tozza az online teret, \u00e9s az \u00e1llami megfigyel\u00e9s eszk\u00f6z\u00e9v\u00e9 tette a vil\u00e1gh\u00e1l\u00f3t \u2013 az orosz hat\u00f3s\u00e1gok \u00fajabban m\u00e1r hozz\u00e1f\u00e9rnek az \u00e1llampolg\u00e1rok mobiltelefonjainak helyadataihoz is.<\/p>\n\n\n\n
Belarusz nagyj\u00e1b\u00f3l az orosz rendszer kicsiben, csup\u00e1n a szab\u00e1lyoz\u00e1sok indokl\u00e1s\u00e1ban vannak apr\u00f3 elt\u00e9r\u00e9sek. Lukasenk\u00e1\u00e9k els\u0151sorban nem az \u201eLMBTQ-lobbival\u201d indokolj\u00e1k a cenz\u00far\u00e1t, hanem az \u00fagynevezett \u201esz\u00e9ls\u0151s\u00e9gesek elleni\u201d k\u00fczdelem r\u00e9szek\u00e9nt. A korl\u00e1toz\u00e1sok l\u00e9nyege itt az, hogy Minszk k\u00e9nye-kedve szerint nevezhet b\u00e1rmilyen weboldalt sz\u00e9ls\u0151s\u00e9gesnek. Amennyiben valakit ilyen oldal \u00fczemeltet\u00e9s\u00e9n kapnak, ak\u00e1r 10 \u00e9vre is b\u00f6rt\u00f6nbe z\u00e1rhatj\u00e1k.<\/p>\n\n\n\n
Sza\u00fad-Ar\u00e1bia szinte minden politikai jogot \u00e9s polg\u00e1ri szabads\u00e1gjogot korl\u00e1toz. A rezsim a hatalom fenntart\u00e1sa \u00e9rdek\u00e9ben t\u00f6meges megfigyel\u00e9st alkalmaz, a n\u0151ket, a m\u00e1sk\u00e9nt gondolkod\u00f3kat \u00e9s a kisebbs\u00e9geket pedig brut\u00e1lisan elnyomja. Ez t\u00fckr\u00f6z\u0151dik az online t\u00e9rben is. A k\u00f6zel-keleti orsz\u00e1g b\u00fcszk\u00e9lkedhet a vil\u00e1g egyik legkev\u00e9sb\u00e9 szabad internet\u00e9vel.<\/p>\n\n\n\n
\u00c9szak-Korea olyan szempontb\u00f3l k\u00fcl\u00f6nleges, hogy a k\u00f6zhiedelemmel ellent\u00e9tben az orsz\u00e1gban nem cenz\u00far\u00e1zz\u00e1k az internetet. Nincs r\u00e1 sz\u00fcks\u00e9g, ugyanis csup\u00e1n az elit n\u00e9h\u00e1ny tagja rendelkezik val\u00f3di internet-hozz\u00e1f\u00e9r\u00e9ssel \u2013 azaz \u0151k f\u00e9rnek hozz\u00e1 a World Wide Webhez. A lakoss\u00e1gnak pedig egy saj\u00e1t, alternat\u00edv webet alkottak, a Kwangmyongot. Az elektronikai eszk\u00f6z\u00f6k csak ehhez csatlakozhatnak, \u00e9s a h\u00e1l\u00f3zaton Phenjan minden tartalmat k\u00e9zben tart \u00e9s megfigyel.<\/p>\n\n\n\n