Magyarorsz\u00e1g stabil digit\u00e1lis infrastrukt\u00far\u00e1ban, de kih\u00edv\u00e1sokkal szembes\u00fcl a digit\u00e1lis k\u00e9szs\u00e9gek fejleszt\u00e9s\u00e9ben, az IKT-szakemberek sz\u00e1m\u00e1nak n\u00f6vel\u00e9s\u00e9ben, valamint a v\u00e1llalati digitaliz\u00e1ci\u00f3 ter\u00e9n. Az 5G-lefedetts\u00e9g\u00fcnk is elmarad m\u00e9g az uni\u00f3s \u00e1tlagt\u00f3l.
Az Eur\u00f3pai Bizotts\u00e1g \u00e9vente \u00e9rt\u00e9keli, hogy az uni\u00f3s tag\u00e1llamok milyen m\u00e9rt\u00e9kben haladnak a Digit\u00e1lis \u00c9vtized 2030-ig kit\u0171z\u00f6tt c\u00e9ljai fel\u00e9, teh\u00e1t hogy a tagorsz\u00e1gok cs\u00f6kkents\u00e9k t\u00falzott m\u00e9rt\u00e9k\u0171 technol\u00f3giai f\u00fcgg\u0151s\u00e9g\u00fcket, \u00e9s az uni\u00f3 n\u00f6velje szuverenit\u00e1s\u00e1t ezen a ter\u00fcleten, meger\u0151s\u00edtve strat\u00e9giai auton\u00f3mi\u00e1j\u00e1t. Az eredm\u00e9nyeket kor\u00e1bban a Digit\u00e1lis Gazdas\u00e1g \u00e9s T\u00e1rsadalom Fejletts\u00e9g\u00e9t M\u00e9r\u0151 Mutat\u00f3 (DESI) jelen\u00edtette meg, id\u00e9n azonban a Digit\u00e1lis \u00c9vtized Helyzet\u00e9r\u0151l Sz\u00f3l\u00f3 jelent\u00e9s (State of the Digital Decade Report) index mutatja a halad\u00e1s m\u00e9rt\u00e9k\u00e9t.<\/p>\n\n\n\n
A tag\u00e1llamok t\u00f6bbs\u00e9g\u00e9nek siker\u00fclt el\u0151rel\u00e9pni a kor\u00e1bbi \u00e9vhez k\u00e9pest, ugyanakkor a halad\u00e1s m\u00e9rt\u00e9ke (k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a kulcster\u00fcleteken) lassabb, mint amire a c\u00e9lok el\u00e9r\u00e9s\u00e9hez sz\u00fcks\u00e9g lenne. A digit\u00e1lis k\u00e9szs\u00e9gek szintje is lassan emelkedik csak, az IKT-szakemberek sz\u00e1ma pedig m\u00e9g mindig j\u00f3val a 2030-as c\u00e9l alatt van. A digit\u00e1lis k\u00f6zszolg\u00e1ltat\u00e1sokn\u00e1l a fejl\u0151d\u00e9s folyamatos, de nagyon lass\u00fa, \u00e9s egyes szegmensek \u2013 p\u00e9ld\u00e1ul az e-eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgy \u2013 m\u00e9g vissza is estek \u2013 \u00f6sszegezte<\/a> a f\u0151bb tanuls\u00e1gokat az NKE Eur\u00f3pa Strat\u00e9gia Kutat\u00f3int\u00e9zet kutat\u00f3ja, Pat\u00f3 Vikt\u00f3ria Lilla.<\/p>\n\n\n\n A jelenlegi trendek alapj\u00e1n az Eur\u00f3pai Uni\u00f3 val\u00f3sz\u00edn\u0171leg nem fogja el\u00e9rni minden digit\u00e1lis c\u00e9lj\u00e1t 2030-ig, ha nem t\u00f6rt\u00e9nik c\u00e9lzott gyors\u00edt\u00e1s a legkritikusabb ter\u00fcleteken. K\u00fcl\u00f6n\u00f6sen igaz ez a mesters\u00e9ges intelligencia \u00e9s a fejlett adatkezel\u00e9s \u00fczleti alkalmaz\u00e1saira, a digit\u00e1lis k\u00e9szs\u00e9gek fejleszt\u00e9s\u00e9re, valamint az IKT-munkaer\u0151 b\u0151v\u00edt\u00e9s\u00e9re. B\u00e1r a fizikai infrastrukt\u00far\u00e1ban (5G, VHCN, edge node-ok) t\u00f6rt\u00e9nt el\u0151rel\u00e9p\u00e9s, a \u201eszoft\u201d komponensek \u2013 az emberi \u00e9s int\u00e9zm\u00e9nyi kapacit\u00e1sok \u2013 m\u00e9g nem tartanak l\u00e9p\u00e9st a technol\u00f3giai fejl\u0151d\u00e9ssel.<\/p>\n\n\n\n K\u00e9s\u00e9sben vagyunk a digit\u00e1lis \u00e1t\u00e1ll\u00e1ssal<\/p>\n\n\n\n A 2024-es \u00e9vet \u00e9rt\u00e9kel\u0151 jelent\u00e9sben levont tanuls\u00e1gok szerint Magyarorsz\u00e1gon hi\u00e1ba adottak a digit\u00e1lis \u00e1t\u00e1ll\u00e1s infrastruktur\u00e1lis felt\u00e9telei, a v\u00e1llalatok (k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a kkv-k) t\u00f6bbs\u00e9ge m\u00e9g nem \u00e9rz\u00e9keli a digit\u00e1lis \u00e1t\u00e1ll\u00e1sban val\u00f3 lemarad\u00e1s t\u00e9tj\u00e9t.A k\u00f6vetkez\u0151 \u00e9vekben az alapvet\u0151 digit\u00e1lis k\u00e9szs\u00e9geken t\u00falmutat\u00f3 MI-, felh\u0151- \u00e9s BI technol\u00f3gi\u00e1k haszn\u00e1lati ar\u00e1nya egy orsz\u00e1g versenyk\u00e9pess\u00e9g\u00e9nek legfontosabb mutat\u00f3iv\u00e1 l\u00e9pnek el\u0151. \u00c9ppen ez\u00e9rt a Digit\u00e1lis \u00c9vtized jelent\u00e9s nem puszt\u00e1n pillanatfelv\u00e9tel, hanem v\u00e9szjelz\u00e9s: a magyar gazdas\u00e1g versenyk\u00e9pess\u00e9ge ker\u00fclt vesz\u00e9lybe \u2013 komment\u00e1lta a jelent\u00e9st Tajthy Krisztina, az IVSZ \u2013 Digit\u00e1lis V\u00e1llalkoz\u00e1sok Sz\u00f6vets\u00e9g\u00e9nek f\u0151titk\u00e1ra.<\/p>\n\n\n\n A 5G-lefedetts\u00e9g ter\u00e9n ugyanakkor m\u00e1r jelent\u0151sebb az elmarad\u00e1s: az orsz\u00e1gos 5G-h\u00e1l\u00f3zatok lefedetts\u00e9ge 85,6%, m\u00edg az uni\u00f3s \u00e1tlag 94,3%.<\/p>\n\n\n\n A vid\u00e9ki ter\u00fcleteken m\u00e9g jelent\u0151sebb a lemarad\u00e1s: 57,9% Magyarorsz\u00e1gon szemben az EU 79,6%-os \u00e1tlag\u00e1val. Ezzel egy\u00fctt megindult a spektrumsz\u00e9less\u00e9g b\u0151v\u00edt\u00e9se is, \u00e9s gyorsan n\u0151 a 3.4\u20133.8 GHz frekvencias\u00e1v haszn\u00e1lata, amely 2024-ben 41,6%-kal n\u0151tt, megel\u0151zve az EU \u00e1tlagos n\u00f6veked\u00e9si r\u00e1t\u00e1j\u00e1t.<\/p>\n\n\n\n Annak ellen\u00e9re, hogy a kis- \u00e9s k\u00f6zepes m\u00e9ret\u0171 c\u00e9gek adj\u00e1k a magyar v\u00e1llalkoz\u00e1sok t\u00falnyom\u00f3 t\u00f6bbs\u00e9g\u00e9t, gazdas\u00e1gi hozz\u00e1adott \u00e9rt\u00e9k\u00fck jelent\u0151sen elmarad a nagyv\u00e1llalatok\u00e9t\u00f3l, amelyek minden l\u00e9nyeges technol\u00f3gi\u00e1ban magasabb alkalmaz\u00e1st mutatnak itthon a kkv-kn\u00e1l a felh\u0151haszn\u00e1latt\u00f3l az MI-ig. A legt\u00f6bb hazai v\u00e1llalkoz\u00e1s \u2013 k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a kis- \u00e9s k\u00f6z\u00e9pv\u00e1llalkoz\u00e1sok \u2013 m\u00e9g nem \u00e9lvezi teljes m\u00e9rt\u00e9kben ezeknek a digit\u00e1lis technol\u00f3gi\u00e1knak az el\u0151nyeit. Ennek oka a digit\u00e1lis k\u00e9szs\u00e9gek hi\u00e1nya, ami negat\u00edvan befoly\u00e1solja a gazdas\u00e1g versenyk\u00e9pess\u00e9g\u00e9t.<\/p>\n\n\n\n Ha csak az alapvet\u0151 digit\u00e1lis k\u00e9szs\u00e9geket vizsg\u00e1ljuk, az elm\u00falt \u00e9vben Magyarorsz\u00e1gon a kkv-k 57,4%-a rendelkezett ezekkel, amely ar\u00e1ny jelent\u0151sen az uni\u00f3s 72,91% alatt van, \u00e9s meglehet\u0151sen t\u00e1vol \u00e1ll a 2030-ra kit\u0171z\u00f6tt 89 sz\u00e1zal\u00e9kos c\u00e9lt\u00f3l.<\/p>\n\n\n\n Az \u00e1llampolg\u00e1roknak ny\u00fajtott digit\u00e1lis k\u00f6zszolg\u00e1ltat\u00e1sok pontsz\u00e1ma 2024-ben 77,7 volt (EU: 82,3), m\u00edg az \u00fczleti k\u00f6zszolg\u00e1ltat\u00e1sok\u00e9 80,0 (EU: 86,2). Ezen a ter\u00fcleten Magyarorsz\u00e1g gyorsabban javul, mint az EU-\u00e1tlag, de m\u00e9g van hov\u00e1 fejl\u0151dni.<\/p>\n\n\n\n Magyarorsz\u00e1g a Digit\u00e1lis \u00c9vtized programban nemzeti c\u00e9lk\u00e9nt azt t\u0171zte ki, hogy 2030-ra a helyi v\u00e1llalkoz\u00e1sok 24 sz\u00e1zal\u00e9ka haszn\u00e1ljon akt\u00edvan AI-alkalmaz\u00e1sokat. 2024-ben 7,41%-on \u00e1ll ez a r\u00e9szar\u00e1ny, ami dupl\u00e1z\u00f3d\u00e1st jelent 2023-hoz k\u00e9pest. B\u00e1r ez a jelent\u0151s n\u00f6veked\u00e9s j\u00f3val meghaladja az uni\u00f3s szint\u0171 n\u00f6veked\u00e9si \u00fctemet (67,2%), m\u00e9g \u00edgy is elmarad az EU 13,48%-os \u00e1tlag\u00e1t\u00f3l. <\/p>\n\n\n\n A hazai kkv-k 6,97%-a, a nagyv\u00e1llalatok 23,46%-a alkalmazott MI-alap\u00fa megold\u00e1sokat a tavalyi statisztik\u00e1k szerint – alkalmaz\u00e1s\u00e1nak egyik f\u0151 akad\u00e1lya a mikro- \u00e9s kisv\u00e1llalkoz\u00e1sok k\u00f6r\u00e9ben a sz\u00fcks\u00e9ges digit\u00e1lis k\u00e9szs\u00e9gek hi\u00e1nya. Az elm\u00falt \u00e9v er\u0151s el\u0151rehalad\u00e1sa ellen\u00e9re a mesters\u00e9ges intelligencia alkalmaz\u00e1sa tov\u00e1bbra is korl\u00e1tozott volt a kis- \u00e9s mikrov\u00e1llalkoz\u00e1sok k\u00f6r\u00e9ben. A ter\u00fcleten pozit\u00edv v\u00e1ltoz\u00e1st hozhat, hogy a magyar korm\u00e1ny friss\u00edti a 2020-ban kidolgozott MI strat\u00e9gi\u00e1j\u00e1t, melynek \u00e9rkez\u00e9se a k\u00f6zelj\u00f6v\u0151ben v\u00e1rhat\u00f3.<\/p>\n\n\n\nMi a helyzet az MI-vel?<\/h2>\n\n\n\n