A Szaratovi \u00c1llami Egyetem tud\u00f3sai b\u00e1mulatos kutat\u00e1si eredm\u00e9nnyel z\u00e1rt\u00e1k projektj\u00fcket. Az \u00faj orosz technol\u00f3giai fejleszt\u00e9st egy k\u00e9t anyagb\u00f3l \u00e1ll\u00f3 \u201eszendvics\u201d form\u00e1j\u00e1ban lehet elk\u00e9pzelni, amely az emberi agy sz\u00e1m\u00e1ra felfoghatatlan mennyis\u00e9g\u0171 inform\u00e1ci\u00f3 feldolgoz\u00e1s\u00e1ra alkalmas kvantumsz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pek \u00e9s az MI fejleszt\u00e9s\u00e9ben is hasznos lehet.<\/p>\n\n\n\n
Az oroszorsz\u00e1gi Szaratovi \u00c1llami Egyetem kutat\u00f3csoportja kifejlesztett egy \u00faj technol\u00f3gi\u00e1t az anyagok m\u00e1gneses tulajdons\u00e1gainak szab\u00e1lyoz\u00e1s\u00e1ra, amely a j\u00f6v\u0151ben lehet\u0151v\u00e9 teheti szupergyors sz\u00e1m\u00edt\u00e1stechnikai eszk\u00f6z\u00f6k l\u00e9trehoz\u00e1s\u00e1t, amelyek t\u00edzszer vagy ak\u00e1r sz\u00e1zszor kevesebb energi\u00e1t fogyasztanak, mint a mai hasonl\u00f3 eszk\u00f6z\u00f6k \u2014 k\u00f6z\u00f6lte az Applied Physics Letters foly\u00f3irat.<\/p>\n\n\n\n
Az oroszok a m\u00e1sik v\u00e9g\u00e9r\u0151l fogt\u00e1k meg a kvantumfizika tudom\u00e1ny\u00e1t
A kutatott elektronikai ter\u00fclet az AI-kutat\u00e1sban \u00e1tt\u00f6r\u0151 eredm\u00e9nyeket produk\u00e1l\u00f3 spintronika,<\/p>\n\n\n\n
ahol az inform\u00e1ci\u00f3\u00e1tvitelhez az elektron spinj\u00e9t, \u00e9s nem a t\u00f6lt\u00e9s\u00e9t haszn\u00e1lj\u00e1k, amelyek legfontosabb feladata az anyagok m\u00e1gneses tulajdons\u00e1gainak elektromos vez\u00e9rl\u00e9se.<\/p>\n\n\n\n
A m\u00e1gnesess\u00e9g elektromos mez\u0151vel \u00e9s nem \u00e1rammal t\u00f6rt\u00e9n\u0151 megv\u00e1ltoztat\u00e1sa jelent\u0151sen cs\u00f6kkenti a h\u0151vesztes\u00e9get, ami a hagyom\u00e1nyos m\u00f3dszerek f\u0151 h\u00e1tr\u00e1nya \u2013 \u00e1ll\u00edtj\u00e1k Szaratovi \u00c1llami Egyetemen.<\/p>\n\n\n\n
Be tudtuk bizony\u00edtani, hogy fesz\u00fclts\u00e9g hat\u00e1s\u00e1ra el\u00e9g jelent\u0151sen (ak\u00e1r 10 sz\u00e1zal\u00e9kkal) megv\u00e1ltoztathat\u00f3 az \u00fagynevezett antiferrom\u00e1gneses rezonancia frekvenci\u00e1ja<\/p>\n\n\n\n
\u2013 mondta Alekszandr Szadovnikov, a Szamara \u00c1llami Egyetem Mechanika \u00e9s Fizika Kutat\u00f3int\u00e9zet\u00e9nek igazgat\u00f3helyettese. A szak\u00e9rt\u0151 hozz\u00e1tette, hogy a folyamat \u00e1ramok vagy m\u00e1gneses mez\u0151k megv\u00e1ltoztat\u00e1sa n\u00e9lk\u00fcl zajlik, kiz\u00e1r\u00f3lag elektromos mez\u0151 seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel. Ez \u00f6sszehasonl\u00edthat\u00f3 egy r\u00e1di\u00f3 be\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1val, amelynek sor\u00e1n nem a gombot forgatjuk, hanem egyszer\u0171en megv\u00e1ltoztatjuk a h\u00e1l\u00f3zati fesz\u00fclts\u00e9get.<\/p>\n\n\n\n
\u00dagy kell elk\u00e9pzelni, mint egy szendvicset
A tud\u00f3sok elmagyar\u00e1zt\u00e1k, hogy fejleszt\u00e9s\u00fcket k\u00e9t anyagb\u00f3l \u00e1ll\u00f3 \u201eszendvics\u201d form\u00e1j\u00e1ban lehet elk\u00e9pzelni.<\/p>\n\n\n\n
A \u201eszendvics\u201d als\u00f3 r\u00e9tege egy piezoelektromos hat\u00e1s\u00fa anyag, amely izomk\u00e9nt \u00f6sszeh\u00faz\u00f3dik vagy megny\u00falik, de csak elektromos fesz\u00fclts\u00e9g hat\u00e1s\u00e1ra.<\/p>\n\n\n\n
A piezoelektromos hat\u00e1s fizikai jelens\u00e9ge sor\u00e1n bizonyos krist\u00e1lyokon vagy ker\u00e1mi\u00e1kon mechanikai nyom\u00e1s hat\u00e1s\u00e1ra elektromos polariz\u00e1ci\u00f3, vagyis t\u00f6lt\u00e9ssz\u00e9tv\u00e1laszt\u00e1s j\u00f6n l\u00e9tre, ami fesz\u00fclts\u00e9get eredm\u00e9nyez. Ennek az als\u00f3 r\u00e9tegnek az \u00f6sszes mechanikai v\u00e1ltoz\u00e1sa \u00e1tad\u00f3dik a fels\u0151 m\u00e1gneses anyagnak, amely a hematitb\u00f3l (v\u00f6r\u00f6svas\u00e9rcb\u0151l) \u00e1ll.<\/p>\n\n\n\n