![\"\"](\"https:\/\/digitalnews.hu\/wp-content\/uploads\/2024\/07\/11c739fd976546f089b119c7f979dd4a.jpg\")
<\/figure>\n<\/div>\n\n\nA kiber-ellen\u00e1ll\u00f3s\u00e1g a f\u0151 v\u00e9dvonal
\u00d6sszehasonl\u00edtva az elm\u00falt \u00e9vek kih\u00edv\u00e1sait a maiakkal, mi a k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g?<\/p>\n\n\n\n
K\u00e9t p\u00e9ld\u00e1t mondok az elm\u00falt \u00e9vekb\u0151l. A Covid idej\u00e9n azt kellett biztos\u00edtanunk, hogy a bankok m\u0171k\u00f6d\u00e9si gyakorlatai k\u00e9pess\u00e9 tegy\u00e9k \u0151ket az \u00fcgyfeleik kiszolg\u00e1l\u00e1s\u00e1ra, mik\u00f6zben az ut\u00f3bbiak neh\u00e9z helyzeteken mentek kereszt\u00fcl. Ez m\u0171k\u00f6d\u00f6tt. K\u00e9s\u0151bb az EU bizonyos r\u00e9szein, \u00e9s k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen ebben a r\u00e9gi\u00f3ban azt kellett megoldani, hogy az Ukrajn\u00e1b\u00f3l \u00e9rkez\u0151 menek\u00fcltek hozz\u00e1juthassanak a p\u00e9nz\u00fcgyi szolg\u00e1ltat\u00e1sokhoz, mik\u00f6zben a szankci\u00f3k miatt m\u00e1sokat ki kellett z\u00e1rni bel\u0151le. Ez is m\u0171k\u00f6d\u00f6tt. El\u0151retekintve: a n\u00f6vekv\u0151 aggodalom \u00e9s a figyelem k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1ban \u00e1ll a kiberkock\u00e1zat. Egyik \u00e1gon ez kiberb\u0171n\u00f6z\u00e9s, amely t\u00e1mad\u00e1sokon kereszt\u00fcl \u00e9rkezik, a m\u00e1sik \u00e1gon pedig csal\u00e1s, amikor a b\u0171n\u00f6z\u0151k a p\u00e9nzre mennek. A harmadik aspektus a m\u0171k\u00f6d\u00e9si ellen\u00e1ll\u00f3 k\u00e9pess\u00e9g, ami megtartja er\u0151snek a szolg\u00e1ltat\u00f3kat, mik\u00f6zben a szolg\u00e1ltat\u00e1sok haszn\u00e1lata egyre intenz\u00edvebb. Ezek nagy kih\u00edv\u00e1sok.<\/p>\n\n\n\n
Magyarorsz\u00e1g \u00fajra EU-eln\u00f6k. Vannak az EBA-nak tervei, amelyeket a magyar EU-eln\u00f6ks\u00e9g idej\u00e9ben \u00e9s tal\u00e1n a seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel val\u00f3s\u00edtan\u00e1nak meg? A m\u00e1sik oldalon: a magyar eln\u00f6ks\u00e9g f\u00f3kusza a versenyk\u00e9pess\u00e9g jav\u00edt\u00e1sa, ehhez hozz\u00e1j\u00e1rulhat a bankhat\u00f3s\u00e1g is? Most mi\u00e9rt \u00e9rkezett Budapestre?<\/p>\n\n\n\n
A v\u00e9g\u00e9n kezdve: a fel\u00fcgyeleti tan\u00e1cs egyszer egy \u00e9vben P\u00e1rizson k\u00edv\u00fcl tartja a strat\u00e9giai napj\u00e1t, ez van most Budapesten: a fel\u00fcgyeletek k\u00f6z\u00e9p- \u00e9s hossz\u00fa t\u00e1v\u00fa megfigyel\u00e9si kih\u00edv\u00e1sait vitatjuk meg. Okt\u00f3berben pedig fogyaszt\u00f3v\u00e9delmi napot tartunk itt, sz\u00e9les hallgat\u00f3s\u00e1g sz\u00e1m\u00e1ra: mintegy 500 r\u00e9sztvev\u0151re sz\u00e1m\u00edtunk. A technol\u00f3gia ebben a t\u00e9mak\u00f6rben is az egyik legfontosabb k\u00e9rd\u00e9s, amely \u00e9rinti a fogyaszt\u00f3kat. A magyar eln\u00f6ks\u00e9gre nagy v\u00e1rakoz\u00e1sokkal tekint\u00fcnk, k\u00e9t okb\u00f3l. Az els\u0151 az id\u0151z\u00edt\u00e9s, hiszen az eur\u00f3pai (parlamenti \u00e9s bizotts\u00e1gi) ciklus kezdet\u00e9n ker\u00fcl r\u00e1 sor, \u00e9s ez egy nagyon fontos id\u0151szak abb\u00f3l a szempontb\u00f3l, hogy mi k\u00f6vetkezik az ezut\u00e1ni \u00e9vekben. A m\u00e1sik ok a t\u00e9m\u00e1k. Az a vil\u00e1gos percepci\u00f3, hogy Eur\u00f3p\u00e1nak t\u00f6bb Eur\u00f3p\u00e1t kell \u00e9p\u00edtenie, hogy megbirk\u00f3zhasson a kih\u00edv\u00e1sokkal, t\u00f6bb ter\u00fcleten. Nyilv\u00e1nval\u00f3an az egyik a versenyk\u00e9pess\u00e9g, \u00e9s ehhez nagyon sok k\u00f6ze van a hat\u00e9kony p\u00e9nz\u00fcgyi rendszernek. Ebben k\u00e9t priorit\u00e1st nevezhetek meg. Az egyik: nagyobb t\u0151kepiacokat kell \u00e9p\u00edten\u00fcnk, \u00e9s a szab\u00e1lyoz\u00f3knak kulcsszerep\u00fck van ebben. Rengeteg p\u00e9nz van bankbet\u00e9tekben, de ezt a p\u00e9nzt munk\u00e1ra k\u00e9ne fogni. A m\u00e1sik: integr\u00e1ltabb bels\u0151 piacot kell l\u00e9trehoznunk ehhez.<\/p>\n\n\n\n
A politika \u00e9s a technol\u00f3giai v\u00e1ltoz\u00e1s kock\u00e1zati t\u00e9rk\u00e9pei
El\u0151retekintve: nem l\u00e1tjuk az ukrajnai h\u00e1bor\u00fa v\u00e9g\u00e9t, fontos v\u00e1laszt\u00e1sokat tartanak id\u00e9n a vil\u00e1gban \u2013 az egyik pont Franciaorsz\u00e1gban volt a h\u00e9t v\u00e9g\u00e9n \u2013, \u00e9s a politika vill\u00e1msebesen v\u00e1ltozik a vil\u00e1gban \u00e9s Eur\u00f3p\u00e1ban. Hogy birk\u00f3zik meg az eur\u00f3pai bankrendszer ezzel a forgataggal \u00e9s kisz\u00e1m\u00edthatatlans\u00e1ggal?<\/p>\n\n\n\n
\u2013 Amikor az EBA-ban a j\u00f6v\u0151t fontolgatjuk, egy kock\u00e1zati t\u00e9rk\u00e9pet elemz\u00fcnk. A geopolitikai kock\u00e1zat nagyon, nagyon magas. Azt kell figyeln\u00fcnk, hogy az egyes kock\u00e1zatok hogyan materializ\u00e1l\u00f3dnak, illetve milyen k\u00f6vetkezm\u00e9nyekkel j\u00e1rnak. M\u00e1s-m\u00e1s kock\u00e1zat m\u00e1s-m\u00e1s k\u00f6vetkezm\u00e9nyekkel j\u00e1r. Az egyik figyelt blokk, amit eml\u00edtettem, a kiberfesz\u00fclts\u00e9g, a kiberb\u0171n\u00f6z\u00e9s. Azt m\u00e1r l\u00e1tjuk, hogy a kibert\u00e1mad\u00e1sok fokoz\u00f3dnak. Eddig nem volt komoly a k\u00f6vetkezm\u00e9ny, a bankrendszer er\u0151snek bizonyult, de annak is kell megtartani. A m\u00e1sodik blokkban figyeln\u00fcnk kell, hogy a geopolitikai kock\u00e1zatok milyen fragment\u00e1ci\u00f3hoz vezetnek. Ez pedig nagyon bankspecifikus lehet. P\u00e9ld\u00e1ul, ha francia bank vagy, akkor r\u00e1d a francia v\u00e1laszt\u00e1snak lehet hat\u00e1sa. Teh\u00e1t a bankokat megk\u00e9rdezz\u00fck a maguk kock\u00e1zatair\u00f3l, szcen\u00e1ri\u00f3elemz\u00e9s\u00e9r\u0151l, hogy hogyan reag\u00e1ln\u00e1nak. Van, amikor ez lehet drasztikus, p\u00e9ld\u00e1ul bizonyos ter\u00fcletr\u0151l kivonulok, de lehet, hogy mondjuk 2 sz\u00e1zal\u00e9k helyett 1 sz\u00e1zal\u00e9kkal n\u00f6velem az \u00fczletemet egy bizonyos szegmensben. Ezeket kell elemezn\u00fcnk. A m\u00e1sik, a hagyom\u00e1nyos ter\u00fclet, hogy azt n\u00e9zz\u00fck meg, egy fejlem\u00e9ny hogy \u00e9rinti a gazdas\u00e1gi v\u00e1ltoz\u00f3kat, a n\u00f6veked\u00e9st, a munkan\u00e9lk\u00fclis\u00e9get, bizonyos p\u00e9nz\u00fcgyi vagy re\u00e1leszk\u00f6z\u00f6ket. Jelenleg nagyon figyel\u00fcnk a kereskedelmi ingatlanokra az uni\u00f3 egyes r\u00e9szein, ahol jelent\u0151s hitelez\u00e9s t\u00f6rt\u00e9nt, nem banki szerepl\u0151k \u00e1ltal, \u00e9s ez egy aggaszt\u00f3 ter\u00fclet.<\/p>\n\n\n\n
Visszat\u00e9r\u0151 a kibert\u00e1mad\u00e1sok t\u00e9m\u00e1ja. Ez az\u00e9rt rendszerkock\u00e1zat, mert sok p\u00e9nzt \u00e9rinthet, vagy mert sok embert?<\/p>\n\n\n\n
Is-is \u00e9s ann\u00e1l is t\u00f6bb. A harmadik dolog, hogy ez egy \u00faj helyzet. Nem \u00fagy, hogy eddig nem volt ilyen, hanem a digit\u00e1lis gazdas\u00e1g nem volt m\u00e9g soha ilyen komplex. A negyedik, hogy sokkal sz\u00f3rtabb: rengeteg a kiszervez\u00e9s olyan szerepl\u0151kh\u00f6z, akik nem felt\u00e9tlen\u00fcl szab\u00e1lyozottak. Emellett a t\u00e1mad\u00e1sok jelent\u0151s r\u00e9sze korm\u00e1nyzati szerepl\u0151ket \u00e9r. A kiberkock\u00e1zatok sokf\u00e9lek\u00e9ppen materializ\u00e1l\u00f3dhatnak. El\u0151fordulhat, hogy egyszerre nagyon sok embert \u00e9rint. Lehet, hogy nagyon sok p\u00e9nzt vesz\u00edtesz. \u00c9s az is lehet, hogy egyszer\u0171en elveszted a k\u00e9pess\u00e9gedet, hogy meg\u00e9rtsd a rendelkez\u00e9sedre \u00e1ll\u00f3 inform\u00e1ci\u00f3kat. Mondjuk, a bank vagy az elsz\u00e1mol\u00f3h\u00e1z rendszerei helytelenek, \u00e9s nem tudom, mennyi p\u00e9nzem van a bankban, vagy hogy kinek van p\u00e9nze a bankban. Szerencs\u00e9re \u2013 lekopogom \u2013 eddig a k\u00f6vetkezm\u00e9nyek nem voltak hatalmasak.<\/p>\n\n\n\n
\u00daj inform\u00e1ci\u00f3kat \u00e9s eszk\u00f6z\u00f6ket gy\u0171jt a bankhat\u00f3s\u00e1g a v\u00e9delemhez
A nemzeti fel\u00fcgyeletek term\u00e9szetesen k\u00f6vetik a fejlem\u00e9nyeket, de az EBA-nak is megvannak m\u00e1r erre az eszk\u00f6zei? Ez fontos, hiszen a kiberb\u0171n\u00f6z\u00e9s is nemzetk\u00f6zi.<\/p>\n\n\n\n
Ennek k\u00e9t oldala van. Egy r\u00e9sze nem specifikusan a p\u00e9nz\u00fcgyi rendszert \u00e9rinti a kiberfenyeget\u00e9snek, hanem a gazdas\u00e1g egy\u00e9b r\u00e9szeit, ak\u00e1r az olyan strat\u00e9giai szektorokat, mint a sz\u00e1ll\u00edt\u00e1s vagy az energetika, vagy a t\u00e1gabban vett kiberbiztons\u00e1got, amelyek ink\u00e1bb a v\u00e9delmi hat\u00f3s\u00e1gok \u00e9s a h\u00edrszerz\u0151 szolg\u00e1latok ter\u00fcletei. Speci\u00e1lisan a p\u00e9nz\u00fcgyi szektort \u00e9rinti a m\u0171k\u00f6d\u00e9si ellen\u00e1ll\u00f3 k\u00e9pess\u00e9g, hogy a rendszer m\u0171k\u00f6d\u00e9se robusztus. Az ezt fenyeget\u0151 kiberincidensek kezel\u00e9s\u00e9re sz\u00fcletett Eur\u00f3p\u00e1ban a DORA (Digital Operational Resilience Act) nev\u0171 szab\u00e1lyoz\u00e1s, ami most fog \u00e9letbe l\u00e9pni, \u00e9s jogk\u00f6r\u00f6ket biztos\u00edt az EBA-nak\u2026 Ez a fel\u00fcgyelet 2025 janu\u00e1rj\u00e1t\u00f3l indul, \u00e9s nagy l\u00e9p\u00e9st jelent. Nem a b\u0171n\u00f6z\u00e9sr\u0151l sz\u00f3l, hanem az ellen\u00e1ll\u00f3 k\u00e9pess\u00e9gr\u0151l.<\/p>\n\n\n\n
Az EBA nemr\u00e9giben tett k\u00f6zz\u00e9 egy dokumentumot a csal\u00e1s \u00faj m\u00f3dozatair\u00f3l. Milyen int\u00e9zked\u00e9seket javasolnak az \u00fcgyfelek \u00e9s a bankok v\u00e9delm\u00e9re?<\/p>\n\n\n\n
Ez egy kiv\u00e1l\u00f3 p\u00e9ld\u00e1ja, hogyan vezet a digitaliz\u00e1ci\u00f3 \u00faj helyzetekhez. F\u0151k\u00e9pp a fizet\u00e9sek ter\u00fclet\u00e9r\u0151l van sz\u00f3, hogyan haszn\u00e1ljuk a hitelk\u00e1rty\u00e1nkat, a digit\u00e1lis deviz\u00e1nkat. Megfigyelhett\u00fck, ahogy a technol\u00f3gia fejl\u0151dik, \u00fagy fejl\u0151dik a b\u0171n\u00f6z\u00e9s is. Ezt figyelemmel kell k\u00f6vetn\u00fcnk. A digit\u00e1lis fizet\u00e9seket hitelk\u00e1rty\u00e1kkal p\u00e9ld\u00e1ul a k\u00e9t PSD (payment services directive) direkt\u00edva regul\u00e1lja, ez szab\u00e1lyozza a PIN-k\u00f3d haszn\u00e1lat\u00e1t, ami n\u00f6velte a biztons\u00e1got. De \u00faj fizet\u00e9si form\u00e1k sz\u00fcletnek, ez\u00e9rt tett\u00fcnk k\u00f6zz\u00e9 egy v\u00e9lem\u00e9nyt \u00e1prilisban. Az \u00faj szab\u00e1lyoz\u00e1snak a csal\u00e1sok \u00faj ter\u00fcleteit kell regul\u00e1lnia, \u00e9s van m\u00e9g egy dolog, ami a fogyaszt\u00f3k nagyon \u00e1ltal\u00e1nos aggodalma. Tiszt\u00e1zni kell, ki a felel\u0151s a csal\u00e1s\u00e9rt. Az a percepci\u00f3, hogy a bank, de lehet a technol\u00f3giai c\u00e9g is, a telefonv\u00e1llalat, a fizet\u00e9sre haszn\u00e1lt API, \u00e9s az is lehet hogy maga a fogyaszt\u00f3 csin\u00e1lt rosszul valamit. Ezt tiszt\u00e1zni kell. Az eg\u00e9sz alapja a bizalom. Hogy a tranzakci\u00f3k v\u00e9dettek \u00e9s dokument\u00e1ltak. Ezt figyeln\u00fcnk kell.<\/p>\n\n\n\n
Milyen konkr\u00e9t programok futnak a kiberb\u0171n\u00f6z\u00e9s ellen\u00e9ben?<\/p>\n\n\n\n
M\u00e1r eml\u00edtettem a DORA-t, ami ahhoz teremt kereteket, hogy fel\u00fcgyelni tudjuk a bankokat \u00e9s a szolg\u00e1ltat\u00f3ikat. A m\u00e1sik a kriptovalut\u00e1kra vonatkozik, ezen bel\u00fcl is az \u00fagynevezett stabildeviz\u00e1kra, amelyek sz\u00e1z sz\u00e1zal\u00e9kban tartal\u00e9kkal fedezettek. Ez a program a MICA (Markets in Crypto Assets), ami j\u00faliust\u00f3l l\u00e9p \u00e9letbe.<\/p>\n\n\n\n
A nagy digit\u00e1lis platformok nagyobb kih\u00edv\u00e1s, mint a fintech
A fintech v\u00e1llalatok ter\u00fclet\u00e9n l\u00e1tnak kih\u00edv\u00e1sokat?<\/p>\n\n\n\n
Amikor fintechre gondolunk, az \u00e1ltal\u00e1ban a bank\u00fczletbe \u00e9rkez\u0151 technol\u00f3gi\u00e1r\u00f3l sz\u00f3l. Ez nem felt\u00e9tlen\u00fcl \u00faj, \u00e9s nem felt\u00e9tlen\u00fcl rossz. Att\u00f3l f\u00fcgg, hogyan haszn\u00e1lj\u00e1k. Az id\u0151 eltelt\u00e9vel azt l\u00e1ttuk, hogy a fintech c\u00e9gek egyre t\u00f6bbet m\u0171k\u00f6dnek egy\u00fctt a hagyom\u00e1nyos int\u00e9zetekkel, a bankokkal. \u00c9s ez megb\u00edzhat\u00f3nak bizonyult. El\u0151retekintve az a fontos, hogy a fogyaszt\u00f3nak legyen egy j\u00f3 k\u00e9pe az \u00fczleti modellr\u0151l, \u00e9s hogy milyen szolg\u00e1ltat\u00e1st kap a c\u00e9gt\u0151l. A j\u00f6v\u0151ben k\u00e9t nagy k\u00e9rd\u00e9s mer\u00fcl fel. Az egyik, hogy a nagy platformoknak \u2013 nem a kis fintech c\u00e9geknek \u2013 mi lesz a szerep\u00fck a p\u00e9nz\u00fcgyi szektorban. Ezt er\u0151sen figyeln\u00fcnk kell, ha ellen\u00e1ll\u00f3 k\u00e9pess\u00e9get akarunk, versenyt \u00e9s p\u00e9nz\u00fcgyi stabilit\u00e1st. \u00c9s itt vannak m\u00e9g a leg\u00fajabb technol\u00f3gi\u00e1k. Nem azt mondan\u00e1m, hogy a mesters\u00e9ges intelligencia egy nagy ismeretlen, hiszen m\u00e1r l\u00e9tezik, hanem hogy a haszn\u00e1lat\u00e1nak a k\u00f6vetkezm\u00e9nyeit m\u00e9g neh\u00e9z tiszt\u00e1n l\u00e1tni.<\/p>\n\n\n\n
Milyen nagy platformokra gondol?<\/p>\n\n\n\n
Mint a Google, az Amazon, azok, akik k\u00f6zvet\u00edt\u0151 alapszolg\u00e1ltat\u00e1st ny\u00fajtanak a p\u00e9nz\u00fcgyi iparban. A fizet\u00e9sekben az Apple Pay is egy nagy platform. Mondok p\u00e9ld\u00e1t: amit mi figyel\u00fcnk, az a \u201ewhite labelling\u201d, azaz a feh\u00e9r c\u00edmk\u00e9z\u00e9s, amikor ezeken a digit\u00e1lis platformokon kereszt\u00fcl egy m\u00e1r l\u00e9tez\u0151 p\u00e9nz\u00fcgyi term\u00e9ket egy \u00faj c\u00edmke vagy m\u00e1rka alatt k\u00edn\u00e1lnak. De persze aki a h\u00e1tt\u00e9rb\u0151l adja a p\u00e9nz\u00fcgyi term\u00e9ket, az egy hagyom\u00e1nyos int\u00e9zm\u00e9ny, bank vagy biztos\u00edt\u00f3.<\/p>\n\n\n\n
A bankok t\u0151kebiztons\u00e1g\u00e1t rendezni hivatott Basel III. t\u00f6rt\u00e9nete csak nem akar v\u00e9get \u00e9rni, cs\u00fasz\u00e1s van a bevezet\u00e9s\u00e9ben, \u00e9s az amerikaiak m\u00e9g nagyobb halaszt\u00e1s mellett lobbiznak. Nem vesz\u00e9lyes ez, ha egyszer sz\u00fcks\u00e9g van a nagyobb szigorra?<\/p>\n\n\n\n
\u00dagy gondoljuk, ez egy jobb rendszer a jelenlegin\u00e9l, \u00e9s ha jobb, akkor min\u00e9l el\u0151bb \u00e9letbe l\u00e9p, ann\u00e1l jobb. A Basel III. a v\u00e9gleges\u00edt\u00e9s, sok jav\u00edt\u00e1st m\u00e1r bevezett\u00fcnk. Eur\u00f3pa m\u00e1r j\u00f3v\u00e1hagyta, 2025 janu\u00e1rj\u00e1ban kellene \u00e9rkeznie, \u00e9s az a bizonytalans\u00e1g, hogyan fogja bevezetni nemcsak az USA, hanem az Egyes\u00fclt Kir\u00e1lys\u00e1g is. Emiatt az Eur\u00f3pai Bizotts\u00e1g bejelentette, hogy a piaci kock\u00e1zatot \u00e9rint\u0151 r\u00e9sz, az FRTB (Fundamental Review of the Trading Book) bevezet\u00e9s\u00e9t elhalasztj\u00e1k legal\u00e1bb egy \u00e9vvel. Boldog-e az EBA? Nem, mi a korai bevezet\u00e9st t\u00e1mogatjuk. De meg\u00e9rtj\u00fck, hiszen a piacok nyitottak, a nagy bankok k\u00f6zt sok a glob\u00e1lis interakci\u00f3, teh\u00e1t fontosak az egyenl\u0151 felt\u00e9telek. Rem\u00e9lj\u00fck, a bevezet\u00e9sre miel\u0151bb sor ker\u00fcl.<\/p>\n\n\n\n
Eur\u00f3p\u00e1nak munk\u00e1ra kell fognia a p\u00e9nzt
A keleti EU-tagok bankrendszerei k\u00fcl\u00f6nb\u00f6znek m\u00e9g valamiben a nyugatiakt\u00f3l?<\/p>\n\n\n\n
Az eur\u00f3pai bankrendszert eg\u00e9sz\u00e9ben robusztusnak l\u00e1tom, j\u00f3 t\u0151ke- \u00e9s likvidit\u00e1si szintekkel. Ez erre a r\u00e9gi\u00f3ra is igaz. A tapasztalat az volt, hogy b\u00e1r az elm\u00falt k\u00e9t-h\u00e1rom \u00e9vben a geopolitikai fesz\u00fclts\u00e9gek ezt a r\u00e9gi\u00f3t jobban \u00e9rintett\u00e9k, mint Nyugat- vagy D\u00e9lnyugat-Eur\u00f3p\u00e1t, de p\u00e9nz\u00fcgyileg stabil maradt. Vissza kell t\u00e9rn\u00fcnk a T\u0151kepiaci Uni\u00f3 (Capital Markets Union) \u00fcgy\u00e9re, ami viszont nem csak ezt a r\u00e9gi\u00f3t \u00e9rinti. Ar\u00e1nyaiban nagyon jelent\u0151sek a bet\u00e9tekbe helyezett megtakar\u00edt\u00e1sok. Ahogy az id\u0151 halad, val\u00f3sz\u00edn\u0171leg felmer\u00fcl a megtakar\u00edt\u00e1sok diverzifik\u00e1l\u00e1sa \u00e9s a t\u0151kepiacok fejleszt\u00e9se. A bankok m\u00e9rleg\u00e9ben nagy az \u00e1llamk\u00f6tv\u00e9nyek mennyis\u00e9ge is. Szint\u00e9n felmer\u00fclhet majd, hogy ezt a mag\u00e1nszektor beruh\u00e1z\u00e1saiba \u00e9s a t\u0151kepiacokra csatorn\u00e1zzuk. De \u00f6sszess\u00e9g\u00e9ben a rendszer robusztus.<\/p>\n\n\n\n