Amerikai kutat\u00f3k arra figyelmeztetnek, hogy jelenleg t\u00f6bb mint 33 000 olyan objektum van a F\u00f6ld k\u00f6r\u00fcl, ami 28 000 km\/h sebess\u00e9ggel sz\u00e1guld a bolyg\u00f3 p\u00e1ly\u00e1j\u00e1n.<\/p>\n\n\n\n
R\u00e9g\u00f3ta ismert, hogy a F\u00f6ld p\u00e1ly\u00e1j\u00e1n rengeteg \u0171rszem\u00e9t<\/a> van, ami egyre nehezebb\u00e9 \u00e9s vesz\u00e9lyesebb\u00e9 teszi a k\u00fcldet\u00e9sek ind\u00edt\u00e1s\u00e1t. Amerikai kutat\u00f3k azonban most arra figyelmeztetnek, hogy a j\u00f6v\u0151ben ez m\u00e9g t\u00f6bb lehet, akkor is, ha most azonnal le\u00e1ll\u00edtan\u00e1k a vil\u00e1g \u00f6sszes rak\u00e9taind\u00edt\u00e1s\u00e1t.<\/p>\n\n\n\n Az \u0171rb\u00e9li objektumokat figyel\u0151 \u00e9s regisztr\u00e1l\u00f3 Space-Track, valamint a US Space Surveillance Network adatai szerint jelenleg t\u00f6bb mint 33 ezer olyan objektum van a F\u00f6ld k\u00f6r\u00fcl, amit regisztr\u00e1ltak, \u00e9s aminek a mozg\u00e1s\u00e1t nyomon tudj\u00e1k k\u00f6vetni. Ezek nagyj\u00e1b\u00f3l 28 000 km\/h sebess\u00e9ggel sz\u00e1guldanak a bolyg\u00f3 k\u00f6r\u00fcl, amelyekb\u0151l m\u00e9g a legkisebbek is komoly vesz\u00e9lyt jelentenek a m\u0171holdakra, \u0171rhaj\u00f3kra \u00e9s \u0171r\u00e1llom\u00e1sokra.<\/p>\n\n\n\n A t\u00f6rmel\u00e9k felhalmoz\u00f3d\u00e1sa miatt r\u00e9g\u00f3ta agg\u00f3dnak a szakemberek, az ugyanis beind\u00edthatja a Kessler-szindr\u00f3ma n\u00e9ven ismert l\u00e1ncreakci\u00f3t. Ennek l\u00e9nyege, hogy egy olyan \u00fctk\u00f6z\u00e9s t\u00f6rt\u00e9nik, ami tov\u00e1bbi t\u00f6rmel\u00e9ket hoz l\u00e9tre, ami rohamosan n\u00f6veli az \u00fajabb \u00fctk\u00f6z\u00e9sek bek\u00f6vetkezt\u00e9nek kock\u00e1zat\u00e1t. A kor\u00e1bbi sz\u00e1m\u00edt\u00e1sok szerint egy ilyen esem\u00e9ny sor\u00e1n alig 2,8 nap alatt semmis\u00fclne meg az emberis\u00e9g teljes m\u0171holdh\u00e1l\u00f3zata.<\/p>\n\n\n\n A sz\u00e1m\u00edt\u00e1sok szerint jelenleg mintegy 15 800 tonna t\u00f6rmel\u00e9k kering a F\u00f6ld k\u00f6r\u00fcl, ami olyan, mintha valaki 40 darab Boeing 747-es, Jumbo Jet rep\u00fcl\u0151g\u00e9pet szedne pici darabokra \u2013 \u00edrja az Interesting Engineering<\/a>.<\/p>\n\n\n\n A szakemberek szerint a F\u00f6ld k\u00f6r\u00fcl kering\u0151, nyomon k\u00f6vetett objektumok k\u00f6zel fele m\u00e1r t\u00f6rmel\u00e9kk\u00e9nt van besorolva. A 33 269 nyomon k\u00f6vetett objektumb\u00f3l 12 550 t\u00f6rmel\u00e9kt\u00f6red\u00e9k, m\u00edg 17 682 a hasznos teher vagy m\u0171hold. A kutat\u00f3k \u00fagy v\u00e9lik, a vesz\u00e9lyt nem felt\u00e9tlen\u00fcl a mennyis\u00e9g, hanem a t\u00f6rmel\u00e9k eloszl\u00e1sa jelenti.<\/p>\n\n\n\n Emily Sacchi, a Bath Egyetem tud\u00f3sa szerint a legnagyobb probl\u00e9ma az, hogy m\u00e9g akkor is n\u0151ne a t\u00f6rmel\u00e9k mennyis\u00e9ge, ha nem t\u00f6rt\u00e9nne t\u00f6bb rak\u00e9taind\u00edt\u00e1s, mivel az \u0171rszem\u00e9t \u00fctk\u00f6z\u00e9se \u00e9s fragment\u00e1l\u00f3d\u00e1sa gyorsabban termel \u00fajabb vesz\u00e9lyes objektumokat, mint amilyen m\u00e9rt\u00e9kben azok visszat\u00e9rnek \u00e9s el\u00e9gnek a l\u00e9gk\u00f6rben.<\/p>\n\n\n\n A kutat\u00f3k szerint a legnagyobb m\u00e9rt\u00e9kben K\u00edna \u00e9s az Egyes\u00fclt \u00c1llamok szemeteli tele a F\u00f6ld p\u00e1ly\u00e1j\u00e1t.<\/p>\n\n\n\n A szakemberek szerint a t\u00f6rmel\u00e9k visszat\u00e9r\u00e9se is probl\u00e9m\u00e1s, mivel a l\u00e9gk\u00f6rbe val\u00f3 bel\u00e9p\u00e9s sor\u00e1n olyan anyagok p\u00e1rolognak el, mint az alum\u00ednium, a r\u00e9z \u00e9s a l\u00edtium. Ezek a fels\u0151 l\u00e9gk\u00f6rben maradhatnak, \u00e9s potenci\u00e1lisan befoly\u00e1solhatj\u00e1k a l\u00e9gk\u00f6r k\u00e9miai \u00f6sszet\u00e9tel\u00e9t \u00e9s az \u00f3zonszintet.<\/p>\n\n\n\n A korm\u00e1nyok \u00e9s \u0171r\u00fcgyn\u00f6ks\u00e9gek jelent\u0151s \u00f6sszeget k\u00f6ltenek arra, hogy valahogyan megtiszt\u00edts\u00e1k a f\u00f6ldi p\u00e1ly\u00e1t az \u0171rszem\u00e9tt\u0151l, ez azonban rendk\u00edv\u00fcl lass\u00fa folyamat is, \u00edgy megv\u00e1lt\u00e1st egy darabig nem nagyon lehet v\u00e1rni t\u0151le. Ek\u00f6zben viszont Elon Musk p\u00e9ld\u00e1ul m\u00e1r ott tart, hogy egymilli\u00f3 m\u0171holdat \u00e1ll\u00edtana p\u00e1ly\u00e1ra.<\/p>\n\n\n\n Tov\u00e1bb a cikkre:<\/mark> hvg.hu<\/a><\/p>\n\n\n\n A m\u00e9rn\u00f6k\u00f6k figyelmeztetnek, hogy a F\u00f6ld p\u00e1ly\u00e1ja vesz\u00e9lyesen zs\u00fafoltt\u00e1 v\u00e1lik a 28 000 km\/h sebess\u00e9ggel mozg\u00f3 t\u00f6rmel\u00e9kkel.<\/p>\n\n\n\n A F\u00f6ld p\u00e1ly\u00e1ja egyre zs\u00fafoltabb\u00e1 v\u00e1lik vesz\u00e9lyes \u0171rszem\u00e9ttel, \u00e9s a m\u00e9rn\u00f6k\u00f6k figyelmeztetnek, hogy a probl\u00e9ma tov\u00e1bb s\u00falyosbodhat, m\u00e9g akkor is, ha ma le\u00e1ll\u00edtj\u00e1k az \u00f6sszes rak\u00e9taind\u00edt\u00e1st.<\/p>\n\n\n\n A Space-Track \u00e9s az amerikai \u0170rmegfigyel\u0151 H\u00e1l\u00f3zat adatai szerint t\u00f6bb mint 33 000 nyomon k\u00f6vetett objektum kering jelenleg a F\u00f6ld k\u00f6r\u00fcl, k\u00f6zel 28 000 km\/h sebess\u00e9ggel. A tud\u00f3sok szerint m\u00e9g az apr\u00f3 t\u00f6red\u00e9kek is k\u00e1rt okozhatnak az \u0171rhaj\u00f3kban, a m\u0171holdakban \u00e9s az alacsony F\u00f6ld k\u00f6r\u00fcli p\u00e1ly\u00e1n kering\u0151 \u00e1llom\u00e1sokban. A t\u00f6rmel\u00e9k egyre n\u00f6vekv\u0151 felhalmoz\u00f3d\u00e1sa aggodalomra ad okot a Kessler-szindr\u00f3ma n\u00e9ven ismert l\u00e1ncreakci\u00f3 miatt, ahol a t\u00e1rgyak k\u00f6z\u00f6tti \u00fctk\u00f6z\u00e9sek m\u00e9g t\u00f6bb t\u00f6rmel\u00e9ket gener\u00e1lnak, n\u00f6velve a j\u00f6v\u0151beni balesetek val\u00f3sz\u00edn\u0171s\u00e9g\u00e9t. A jelent\u00e9s szerint a F\u00f6ld p\u00e1ly\u00e1ja jelenleg t\u00f6bb mint 15 800 tonna anyagot tartalmaz, ami nagyj\u00e1b\u00f3l 40, nagy sebess\u00e9g\u0171 objektumokra sz\u00e9tdarabolt jumbo jetnek felel meg.<\/p>\n\n\n\n A p\u00e1lya kock\u00e1zatai fokoz\u00f3dnak<\/strong><\/p>\n\n\n\n A kutat\u00f3k szerint a p\u00e1ly\u00e1n kering\u0151, nyomon k\u00f6vetett objektumok k\u00f6zel fel\u00e9t m\u00e1r t\u00f6rmel\u00e9knek min\u0151s\u00edtett\u00e9k. A 33 269 nyomon k\u00f6vetett objektumb\u00f3l 12 550 t\u00f6rmel\u00e9kr\u00e9szlet, m\u00edg 17 682 hasznos teher, vagy m\u0171hold. Ez azt jelenti, hogy nagyj\u00e1b\u00f3l h\u00e9t nyomon k\u00f6vetett t\u00f6rmel\u00e9kobjektum jut minden 10, jelenleg p\u00e1ly\u00e1n kering\u0151 m\u0171holdra.<\/p>\n\n\n\n \u201eA vesz\u00e9ly nem felt\u00e9tlen\u00fcl a vil\u00e1g\u0171rben l\u00e9v\u0151 t\u00f6rmel\u00e9k mennyis\u00e9ge, hanem a t\u00f6rmel\u00e9k s\u0171r\u0171s\u00e9ge \u00e9s sebess\u00e9ge\u201d \u2013 jegyezte meg a jelent\u00e9s.<\/p>\n\n\n\n Emily Sacchi, a Bath Egyetem Rak\u00e9tatechnikai Csoportj\u00e1nak aerodinamikai m\u00e9rn\u00f6ke arra figyelmeztetett, hogy a helyzet a j\u00f6v\u0151beni ind\u00edt\u00e1si tev\u00e9kenys\u00e9gekt\u0151l f\u00fcggetlen\u00fcl tov\u00e1bb romolhat.<\/p>\n\n\n\n \u201eM\u00e9g egy olyan forgat\u00f3k\u00f6nyv eset\u00e9n is, ahol nem t\u00f6rt\u00e9nnek tov\u00e1bbi ind\u00edt\u00e1sok, a t\u00f6rmel\u00e9kszint tov\u00e1bbra is n\u00f6vekedne, mivel az \u00fctk\u00f6z\u00e9sek \u00e9s a fragment\u00e1ci\u00f3s esem\u00e9nyek gyorsabban gener\u00e1lnak \u00faj t\u00f6rmel\u00e9ket, mint ahogy a megl\u00e9v\u0151 objektumok term\u00e9szetes m\u00f3don vissza tudnak jutni a l\u00e9gk\u00f6rbe.\u201d<\/p>\n\n\n\n A jelent\u00e9s K\u00edn\u00e1t, a F\u00c1K-orsz\u00e1gokat \u00e9s az Egyes\u00fclt \u00c1llamokat azonos\u00edtotta a F\u00f6ld k\u00f6r\u00fcli p\u00e1ly\u00e1n kering\u0151 t\u00f6rmel\u00e9k legnagyobb hozz\u00e1j\u00e1rul\u00f3ik\u00e9nt. K\u00edna r\u00e9szesed\u00e9se nagyr\u00e9szt a 2007-es m\u0171holdv\u00e9delmi tesztj\u00e9hez kapcsol\u00f3dik, m\u00edg az amerikai t\u00f6rmel\u00e9kadatok magukban foglalj\u00e1k az Iridium 33 \u00e9s a Kosmos 2251 k\u00f6z\u00f6tti 2009-es \u00fctk\u00f6z\u00e9sb\u0151l sz\u00e1rmaz\u00f3 t\u00f6red\u00e9keket is.<\/p>\n\n\n\n A kutat\u00f3k r\u00e1mutattak egy n\u00f6vekv\u0151 k\u00f6rnyezeti aggodalomra is, amely a t\u00f6rmel\u00e9k visszat\u00e9r\u00e9s\u00e9vel kapcsolatos. Az olyan anyagok, mint az alum\u00ednium<\/a> , a r\u00e9z \u00e9s a l\u00edtium, r\u00e9szecsk\u00e9kk\u00e9 p\u00e1rolognak el, amelyek a fels\u0151 l\u00e9gk\u00f6rben lebegve maradhatnak, \u00e9s potenci\u00e1lisan befoly\u00e1solhatj\u00e1k a l\u00e9gk\u00f6r k\u00e9miai \u00f6sszet\u00e9tel\u00e9t \u00e9s az \u00f3zonszintet.<\/p>\n\n\n\n A takar\u00edt\u00e1si technol\u00f3gi\u00e1k fejl\u0151dnek<\/strong><\/p>\n\n\n\n A korm\u00e1nyok, az \u0171r\u00fcgyn\u00f6ks\u00e9gek \u00e9s a mag\u00e1nc\u00e9gek most jelent\u0151s \u00f6sszegeket fektetnek be olyan technol\u00f3gi\u00e1kba, amelyek c\u00e9lja a t\u00f6rmel\u00e9k elt\u00e1vol\u00edt\u00e1sa a p\u00e1ly\u00e1r\u00f3l, miel\u0151tt a probl\u00e9ma tov\u00e1bb eszkal\u00e1l\u00f3dna.<\/p>\n\n\n\n Az Eur\u00f3pai \u0170r\u00fcgyn\u00f6ks\u00e9g t\u00e1mogatja a ClearSpace-1 misszi\u00f3t, amelynek indul\u00e1sa v\u00e1rhat\u00f3an 2029-ben t\u00f6rt\u00e9nik, \u00e9s amelynek c\u00e9lja a t\u00f6rmel\u00e9k robotkarok seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel t\u00f6rt\u00e9n\u0151 befog\u00e1sa. Tov\u00e1bbi fejleszt\u00e9s alatt \u00e1ll\u00f3 technol\u00f3gi\u00e1k k\u00f6z\u00e9 tartoznak a m\u00e1gneses befog\u00f3 rendszerek<\/a>, az elektrodinamikus k\u00f6tel\u00e9kek, a szigonyok, a von\u00f3vitorl\u00e1k \u00e9s a l\u00e9zeres t\u00f6rmel\u00e9kelt\u00e1vol\u00edt\u00f3 rendszerek.<\/p>\n\n\n\n A robotkarok \u00e9s a karomszer\u0171 mechanizmusok az egyszeri t\u00f6rmel\u00e9kelt\u00e1vol\u00edt\u00e1son t\u00fal is adapt\u00e1lhat\u00f3k\u201d \u2013 mondta Surabhi Sathish, a Bath Egyetem Rak\u00e9tatechnikai Csapat\u00e1nak hajt\u00e1sm\u00e9rn\u00f6ke.<\/p>\n\n\n\n \u201eUgyanezek a technol\u00f3gi\u00e1k t\u00e1mogathatj\u00e1k az ellen\u0151rz\u00e9st, a p\u00e1ly\u00e1n t\u00f6rt\u00e9n\u0151 szervizel\u00e9st, az \u00fczemanyag-felt\u00f6lt\u00e9st \u00e9s az \u00e9lettartam-hosszabb\u00edt\u00e1st, ami kereskedelmi szempontb\u00f3l fenntarthat\u00f3bb\u00e1 teszi \u0151ket.\u201d \u201eAz akt\u00edv t\u00f6rmel\u00e9kelt\u00e1vol\u00edt\u00e1st m\u00e9g nem mutatt\u00e1k be kereskedelmi szinten\u201d \u2013 mondta Hrishi Dave, a Bath Egyetem Rak\u00e9tatechnikai Csoportj\u00e1nak meghajt\u00e1si vezet\u0151je.<\/p>\n\n\n\n A szak\u00e9rt\u0151k szerint a n\u00f6vekv\u0151 v\u00e1ls\u00e1g m\u00e1r most is megv\u00e1ltoztatja a m\u0171holdak \u00e9s \u0171rhaj\u00f3k tervez\u00e9s\u00e9t<\/a>, a m\u00e9rn\u00f6k\u00f6k egyre ink\u00e1bb a szab\u00e1lyozott p\u00e1ly\u00e1r\u00f3l val\u00f3 elt\u00e1vol\u00edt\u00e1sra, az el\u00e9getett anyagokra \u00e9s az \u00e9lettartamuk v\u00e9g\u00e9n elhelyezett \u00e1rtalmatlan\u00edt\u00f3 rendszerekre \u00f6sszpontos\u00edtanak, hogy megakad\u00e1lyozz\u00e1k a j\u00f6v\u0151beni t\u00f6rmel\u00e9kfelhalmoz\u00f3d\u00e1st.<\/p>\n\n\n\n Tov\u00e1bb a cikkre:<\/mark> interestingengineering.com<\/a> (Neetika Walter)<\/p>\n\n\n\n Amerikai kutat\u00f3k arra figyelmeztetnek, hogy egy er\u0151sebb napvihar katasztrof\u00e1lis esem\u00e9nysorozatot v\u00e1lthat ki a F\u00f6ld k\u00f6r\u00fcl.<\/p>\n\n\n\n R\u00e9g\u00f3ta figyelmeztetnek m\u00e1r a kutat\u00f3k a Kessler-szindr\u00f3m\u00e1ra. Ez azon esem\u00e9nyek l\u00e1ncolata, amely sor\u00e1n egy \u0171rb\u00e9li baleset sor\u00e1n elszabadul\u00f3 t\u00f6rmel\u00e9k \u00fajabb baleseteket id\u00e9z el\u0151, ez\u00e1ltal semmis\u00edtve meg a F\u00f6ld k\u00f6r\u00fcl kering\u0151 \u0171rszond\u00e1k \u00e9s egy\u00e9b m\u00e1s eszk\u00f6z\u00f6k t\u00f6meg\u00e9t. A Princetoni Egyetem kutat\u00f3i most arra figyelmeztetnek, hogy a k\u00f6vetkez\u0151 \u00e9vekben rohamosan n\u0151het ennek az esem\u00e9nynek a bek\u00f6vetkez\u00e9se.<\/p>\n\n\n\n Hugh Lewis, a brit Southamptoni Egyetem kutat\u00f3j\u00e1nak kor\u00e1bbi munk\u00e1ja szerint az olyan mega-konstell\u00e1ci\u00f3knak, mint p\u00e9ld\u00e1ul a Starlink m\u0171holdh\u00e1l\u00f3zata egyre t\u00f6bb \u00fctk\u00f6z\u00e9st elker\u00fcl\u0151 man\u0151vert kell v\u00e9grehajtaniuk a k\u00f6vetkez\u0151 \u00e9vekben. Lewis szerint ez 2028-ra f\u00e9l\u00e9vente nagyj\u00e1b\u00f3l egymilli\u00f3 ilyen man\u0151vert jelenthet.<\/p>\n\n\n\n A Princetoni Egyetem kutat\u00f3i szerint ebben a k\u00e1oszban a napviharok jelenthetik azt a fordul\u00f3pontot, ami v\u00e9g\u00fcl a Kessler-szindr\u00f3m\u00e1hoz vezethet \u2013 \u00edrja az Interesting Engineering<\/a>. A probl\u00e9m\u00e1t az jelenti, hogy a napviharok felmeleg\u00edtik a l\u00e9gk\u00f6rt, ami \u00edgy n\u00f6veli a l\u00e9gk\u00f6ri ellen\u00e1ll\u00e1st. Emiatt a m\u0171holdaknak t\u00f6bb \u00fczemanyagot kell elhaszn\u00e1lniuk, hogy a sz\u00e1mukra kijel\u00f6lt p\u00e1ly\u00e1n maradjanak, valamint, hogy kit\u00e9rjenek m\u00e1s \u0171rszond\u00e1k \u00e9s az \u0171rszem\u00e9t el\u0151l.<\/p>\n\n\n\n A kutat\u00f3k szerint 2024 m\u00e1jus\u00e1ban a Gannon nev\u0171 napvihar sor\u00e1n az alacsony f\u00f6ldk\u00f6r\u00fcli p\u00e1ly\u00e1n kering\u0151 m\u0171holdak t\u00f6bb mint fel\u00e9nek kellett extra \u00fczemanyagot haszn\u00e1lniuk a p\u00e1lyam\u00f3dos\u00edt\u00e1shoz. A l\u00e9gk\u00f6ri ellen\u00e1ll\u00e1s n\u00f6veked\u00e9se azonban csak az egyik probl\u00e9ma: emellett a napviharok k\u00e1ros\u00edthatj\u00e1k a m\u0171holdak navig\u00e1ci\u00f3s \u00e9s kommunik\u00e1ci\u00f3s rendszereit is. Ez v\u00e9gs\u0151 soron megakad\u00e1lyozhatja \u0151ket a kit\u00e9r\u0151 man\u0151verek v\u00e9grehajt\u00e1s\u00e1ban, ami a katasztrof\u00e1lis Kessler-szindr\u00f3ma bek\u00f6vetkez\u00e9s\u00e9hez vezethet \u2013 olvashat\u00f3 az arXiv preprint<\/a> szerveren megjelent tanulm\u00e1nyban.<\/p>\n\n\n\n A kutat\u00f3k a vesz\u00e9ly felm\u00e9r\u00e9s\u00e9re egy \u00faj m\u00e9r\u0151sz\u00e1mot is bevezettek. Ez az \u00fagynevezett Collision Realization and Significant Harm (CRASH) Clock, ami l\u00e9nyeg\u00e9ben azt \u00edrja le, hogy mennyi id\u0151 ut\u00e1n k\u00f6vetkezne be egy katasztrof\u00e1lis \u00fctk\u00f6z\u00e9s, ha a m\u0171holdak \u00fczemeltet\u0151i hirtelen elvesz\u00edten\u00e9k a kommunik\u00e1ci\u00f3t az eszk\u00f6z\u00f6kkel, \u00e9s nem tudn\u00e1nak kit\u00e9r\u0151 man\u0151vert tenni.<\/p>\n\n\n\n A csapat sz\u00e1m\u00edt\u00e1sa szerint 2025 j\u00fanius\u00e1ban ez 2,8 nap volt. A szakemberek arra figyelmeztetnek, hogy ez az id\u0151 rohamosan cs\u00f6kken, 2018-ban ugyanis m\u00e9g 121 nap kellett volna mindehhez. A k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g a Starlink 2019-es megjelen\u00e9s\u00e9b\u0151l fakad.<\/p>\n\n\n\n Mindez azt mutatja, hogy egy er\u0151sebb napvihar kiv\u00e1lthat egy ilyen katasztrof\u00e1lis esem\u00e9nysort, ut\u00e1na pedig a teljes emberi m\u0171holdrendszer k\u00e1rtyav\u00e1rk\u00e9nt d\u0151lhet \u00f6ssze.<\/p>\n\n\n\n33 000 nagy sebess\u00e9g\u0171 objektum v\u00e1ltoztatta a F\u00f6ld p\u00e1ly\u00e1j\u00e1t egyre n\u00f6vekv\u0151 \u00fctk\u00f6z\u00e9si z\u00f3n\u00e1v\u00e1<\/h1>\n\n\n\n
A szak\u00e9rt\u0151k azonban \u00f3vatoss\u00e1gra intenek, mivel a nagym\u00e9rt\u00e9k\u0171 t\u00f6rmel\u00e9kelt\u00e1vol\u00edt\u00e1s technikailag tov\u00e1bbra is neh\u00e9z \u00e9s rendk\u00edv\u00fcl k\u00f6lts\u00e9ges.<\/p>\n\n\n\n2,8 nap ut\u00e1n semmis\u00fclhet meg az emberis\u00e9g teljes m\u0171holdh\u00e1l\u00f3zata, az eg\u00e9sz a Starlink miatt van<\/h1>\n\n\n\n