{"id":8636,"date":"2026-05-31T12:15:59","date_gmt":"2026-05-31T10:15:59","guid":{"rendered":"https:\/\/digitalnews.hu\/?p=8636"},"modified":"2026-05-31T12:15:59","modified_gmt":"2026-05-31T10:15:59","slug":"23-evesen-mar-doktoralt-a-magyar-legenda-aki-szerint-a-tarsadalom-fo-remenysege-az-emberek-es-szamitogepek-harmonikus-szimbiozisa-lehet","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/digitalnews.hu\/?p=8636","title":{"rendered":"23 \u00e9vesen m\u00e1r doktor\u00e1lt a magyar legenda, aki szerint \u201ea t\u00e1rsadalom f\u0151 rem\u00e9nys\u00e9ge az emberek \u00e9s sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pek harmonikus szimbi\u00f3zisa\u201d lehet"},"content":{"rendered":"\n<p class=\"wp-block-paragraph\">Sz\u00e1z \u00e9ve, 1926. m\u00e1jus 31-\u00e9n sz\u00fcletett Kem\u00e9ny J\u00e1nos matematikus, a BASIC programoz\u00e1si nyelv t\u00e1rsalkot\u00f3ja, aki John G. Kemeny n\u00e9ven \u00edrta be mag\u00e1t a tudom\u00e1nyt\u00f6rt\u00e9netbe.<\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">Kem\u00e9ny J\u00e1nos Gy\u00f6rgy egy budapesti zsid\u00f3 magkeresked\u0151 fia volt, a csal\u00e1d 1940 janu\u00e1rj\u00e1ban az egyre er\u0151s\u00f6d\u0151 antiszemitizmus el\u0151l kiv\u00e1ndorolt Amerik\u00e1ba. Kem\u00e9ny k\u00f6z\u00e9pfok\u00fa tanulm\u00e1nyait m\u00e1r New Yorkban fejezte be, tizenh\u00e9t \u00e9vesen beiratkozott a Princeton Egyetemre, ahol matematik\u00e1t \u00e9s filoz\u00f3fi\u00e1t tanult. Amikor megkapta az amerikai \u00e1llampolg\u00e1rs\u00e1got, besorozt\u00e1k, katonai szolg\u00e1lat\u00e1t Los Alamosban t\u00f6lt\u00f6tte, az atombomba kifejleszt\u00e9s\u00e9t c\u00e9lz\u00f3 Manhattan-terv keret\u00e9ben kellett bonyolult sz\u00e1m\u00edt\u00e1sokat v\u00e9geznie. A k\u00e9s\u0151bb Nobel-d\u00edjat kapott elm\u00e9leti fizikus, Richard Feynman volt a f\u0151n\u00f6ke \u00e9s egy\u00fctt dolgozhatott Neumann J\u00e1nossal, aki igen nagy hat\u00e1st gyakorolt matematikai gondolkod\u00e1s\u00e1ra. Egy \u00e9v ut\u00e1n visszat\u00e9rt a Princetonra, majd az egyes\u00edtett t\u00e9relm\u00e9letet kutat\u00f3 Albert Einstein matematikai asszisztense lett. 1949-ben logik\u00e1b\u00f3l doktor\u00e1lt, disszert\u00e1ci\u00f3j\u00e1ban a t\u00edpuselm\u00e9let \u00e9s a halmazelm\u00e9let k\u00e9rd\u00e9seir\u0151l \u00e9rtekezett.<\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">1953-ban Einstein aj\u00e1nl\u00e1s\u00e1ra megh\u00edvt\u00e1k az egyik legr\u00e9gebbi amerikai mag\u00e1negyetem, a Dartmouth College professzor\u00e1nak, k\u00e9t \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb \u00e1tvette a Matematikai Int\u00e9zet vezet\u00e9s\u00e9t. Leny\u0171g\u00f6zt\u00e9k a sz\u00e1m\u00edt\u00e1stechnika \u00e9s a sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pek alapjait megvet\u0151 Neumann-elvek. 1959-ben \u0151 \u00e9s tan\u00e1rt\u00e1rsa, Thomas E. Kurtz, akivel egy\u00fctt dolgozott, saj\u00e1t kocsijukon vittek Dartmouthba egy LGP-30 t\u00edpus\u00fa, fagyaszt\u00f3l\u00e1da m\u00e9ret\u0171 sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pet, amely lyukk\u00e1rty\u00e1val m\u0171k\u00f6d\u00f6tt \u00e9s egyszerre csak egy m\u0171velet v\u00e9grehajt\u00e1s\u00e1ra volt k\u00e9pes. A sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9p kimer\u00edthetetlen lehet\u0151s\u00e9geinek felismer\u00e9se, a processzor kapacit\u00e1s\u00e1nak kihaszn\u00e1latlans\u00e1ga vezette el \u0151ket egy \u00faj alapokra helyezett, id\u0151oszt\u00e1sos oper\u00e1ci\u00f3s rendszer kifejleszt\u00e9s\u00e9hez. A hallgat\u00f3k bevon\u00e1s\u00e1val k\u00e9sz\u00fclt Dartmouth Time-Sharing Systemet (DTSS) 1964 tavasz\u00e1n helyezt\u00e9k \u00fczembe \u00e9s 1999 v\u00e9g\u00e9ig m\u0171k\u00f6d\u00f6tt.<\/p>\n\n\n\n<figure class=\"wp-block-image size-full\"><img loading=\"lazy\" decoding=\"async\" width=\"810\" height=\"1166\" src=\"https:\/\/digitalnews.hu\/wp-content\/uploads\/2026\/05\/ccf43641-372f-4cfc-9247-228c66b45a12.jpg\" alt=\"\" class=\"wp-image-8637\" srcset=\"https:\/\/digitalnews.hu\/wp-content\/uploads\/2026\/05\/ccf43641-372f-4cfc-9247-228c66b45a12.jpg 810w, https:\/\/digitalnews.hu\/wp-content\/uploads\/2026\/05\/ccf43641-372f-4cfc-9247-228c66b45a12-768x1105.jpg 768w\" sizes=\"auto, (max-width: 810px) 100vw, 810px\" \/><figcaption class=\"wp-element-caption\">Thomas Kurtz (balra) \u00e9s Kem\u00e9ny J\u00e1nos az 1980-as \u00e9vek k\u00f6zep\u00e9n, True BASIC k\u00f3dot futtatva egy Mac sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pen \u00e9s egy IBM PC-n<\/figcaption><\/figure>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">Az id\u0151oszt\u00e1sos rendszer haszn\u00e1lat\u00e1hoz Kem\u00e9ny \u00e9s Kurtz a di\u00e1kok \u00e1ltal k\u00f6nnyen megtanulhat\u00f3, interakt\u00edv programoz\u00e1si nyelvet is kifejlesztettek. Az 1964-ben kiadott BASIC (Beginner&#8217;s All-purpose Symbolic Instruction Code) a laikusok sz\u00e1m\u00e1ra is \u00e9rthet\u0151, k\u00f6nnyen elsaj\u00e1t\u00edthat\u00f3 programoz\u00e1si nyelvk\u00e9nt terjedt el \u00e9s t\u00f6bb k\u00e9s\u0151bbi programnyelv alapj\u00e1v\u00e1 v\u00e1lt. Kem\u00e9ny ezzel j\u00e1rult hozz\u00e1 a j\u00f6v\u0151k\u00e9p\u00e9ben megfogalmazott gondolatok megval\u00f3sul\u00e1s\u00e1hoz:<\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">\u201ea t\u00e1rsadalom f\u0151 rem\u00e9nys\u00e9ge a sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9p, az emberek \u00e9s sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pek harmonikus szimbi\u00f3zisa\u201d lehet.<\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">1970-ben az egyetem rektor\u00e1v\u00e1 nevezt\u00e9k ki, a rendk\u00edv\u00fcl konzervat\u00edv hagyom\u00e1nyokat k\u00f6vet\u0151 int\u00e9zm\u00e9ny \u00e9l\u00e9n elt\u00f6lt\u00f6tt tizenegy \u00e9v alatt t\u00f6bb \u00faj\u00edt\u00e1st is bevezetett. Lehet\u0151v\u00e9 tette n\u0151i hallgat\u00f3k felv\u00e9tel\u00e9t, szorgalmazta az amerikai \u0151slakosok (indi\u00e1nok \u00e9s alaszkai inuitok) beiratkoz\u00e1s\u00e1t, kiharcolta, hogy az egyetem minden di\u00e1kja kapjon sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pet. Szenved\u00e9lyesen hitte, hogy a matematika ismerete mindenkinek j\u00e1r. Tud\u00e1s\u00e1t lelkesen osztotta meg hallgat\u00f3ival, a tan\u00edt\u00e1s kedv\u00e9\u00e9rt m\u00e9g a rektort az \u00f3raad\u00e1st\u00f3l eltilt\u00f3 szab\u00e1lyzat ellen is fell\u00e9pett. \u00datt\u00f6r\u0151je volt az elektronikus levelez\u00e9snek (e-mail), k\u00e9t k\u00f6zponti sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9p \u00f6sszek\u00f6t\u00e9s\u00e9vel, csal\u00e1di haszn\u00e1latra hozott l\u00e9tre h\u00e1l\u00f3zatot, hogy \u00edgy tartson kapcsolatot a t\u0151le 200 kilom\u00e9terre l\u00e9v\u0151 f\u0151iskol\u00e1n dolgoz\u00f3 feles\u00e9g\u00e9vel.<\/p>\n\n\n\n<figure class=\"wp-block-embed is-type-video is-provider-youtube wp-block-embed-youtube wp-embed-aspect-4-3 wp-has-aspect-ratio\"><div class=\"wp-block-embed__wrapper\">\n<iframe loading=\"lazy\" title=\"MI, MAGYAROK - Letette az alapokat - Kem\u00e9ny J\u00e1nos\" width=\"640\" height=\"480\" src=\"https:\/\/www.youtube.com\/embed\/QwkVZqVQdmk?feature=oembed\" frameborder=\"0\" allow=\"accelerometer; autoplay; clipboard-write; encrypted-media; gyroscope; picture-in-picture; web-share\" referrerpolicy=\"strict-origin-when-cross-origin\" allowfullscreen><\/iframe>\n<\/div><\/figure>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">Jimmy Carter eln\u00f6k 1979-ben \u0151t k\u00e9rte fel a Three Mile Island-i atomer\u0151m\u0171-balesetet kivizsg\u00e1l\u00f3 korm\u00e1nybizotts\u00e1g vezet\u00e9s\u00e9re. A mindenki sz\u00e1m\u00e1ra \u00e9rthet\u0151, didaktikusan megfogalmazott jelent\u00e9s \u00e9lesen b\u00edr\u00e1lta az amerikai atomipar, els\u0151sorban a szab\u00e1lyoz\u00e1s hi\u00e1nyoss\u00e1gait \u00e9s \u00fatmutat\u00e1sul szolg\u00e1lt az atomer\u0151m\u0171vek j\u00f6v\u0151beni biztons\u00e1gos m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t illet\u0151en. A jelent\u00e9s orsz\u00e1gos visszhangot v\u00e1ltott ki, a vizsg\u00e1latot vezet\u0151 Kem\u00e9ny Amerika egyik legn\u00e9pszer\u0171bb, legt\u00f6bbre becs\u00fclt tud\u00f3s\u00e1v\u00e1 v\u00e1lt.<\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">Tudom\u00e1nyos szeml\u00e9let\u00e9ben Neumann \u00e9s Einstein univerz\u00e1lis gondolkod\u00e1sm\u00f3dj\u00e1t tartotta k\u00f6vetend\u0151nek. A logika, a val\u00f3sz\u00edn\u0171s\u00e9g-sz\u00e1m\u00edt\u00e1s kutat\u00e1sa mellett a matematika j\u00e1t\u00e9kelm\u00e9leti, k\u00f6zgazdas\u00e1gtani alkalmaz\u00e1sa, t\u00e1rsadalmi szerepe is foglalkoztatta, csak\u00fagy, mint az emberis\u00e9g j\u00f6v\u0151j\u00e9nek k\u00e9rd\u00e9se.<\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">J\u00f3 gyakorlati \u00e9rz\u00e9kkel \u00e9s szervez\u0151k\u00e9szs\u00e9ggel rendelkezett, kit\u0171n\u0151 el\u0151ad\u00f3 volt, humor\u00e1t is sokszor megcsillantotta. Szabadidej\u00e9ben keresztrejtv\u00e9nyt fejtett \u00e9s krimit olvasott. Neumannt k\u00f6vette abban is, hogy a sikeres matematikus \u201enem felt\u00e9tlen\u00fcl ijeszt\u0151 megjelen\u00e9s\u0171\u201d, \u00edgy \u00e1tlagos k\u00fcls\u0151vel, de LOGIC (logika) \u00e9s BASIC rendsz\u00e1m\u00fa aut\u00f3val j\u00e1rt.<\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">Sz\u00e1mos k\u00f6nyvet \u00edrt, k\u00f6zt\u00fck az Introduction to Finite Mathematics (1956) c\u00edm\u0171 matematikai monogr\u00e1fi\u00e1t, amely n\u00e9gy kiad\u00e1sban is megjelent, \u00e9s t\u00f6bb nyelvre leford\u00edtott\u00e1k. A vil\u00e1gh\u00edr\u0171 tud\u00f3st az Amerikai M\u0171v\u00e9szeti \u00e9s Tudom\u00e1nyos Akad\u00e9mia tagj\u00e1v\u00e1 v\u00e1lasztott\u00e1k, 19 egyetemt\u0151l kapott d\u00edszdoktori c\u00edmet, 1990-ben els\u0151k\u00e9nt vehette \u00e1t az IBM Robinson-d\u00edj\u00e1t.<\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">\u00c9let\u00e9ben csak egyszer, 1964-ben l\u00e1togatott vissza Magyarorsz\u00e1gra, akkor is csak r\u00f6vid id\u0151t t\u00f6lt\u00f6tt itt. 1991-ben az E\u00f6tv\u00f6s T\u00e1rsulat centen\u00e1riumi k\u00f6zgy\u0171l\u00e9s\u00e9n tiszteletbeli tagg\u00e1 v\u00e1lasztott\u00e1k, de az E\u00f6tv\u00f6s-\u00e9rmet m\u00e1r nem vehette \u00e1t. Hatvanhat \u00e9ves volt, amikor 1992. december 26-\u00e1n a New Hampshire-i Lebanonban v\u00e9gzetes sz\u00edvrohamot kapott. A legnagyobb amerikai lapok k\u00f6z\u00f6ltek r\u00f3la nekrol\u00f3got, ugyanakkor hal\u00e1l\u00e1t itthon csup\u00e1n egy r\u00f6vidke h\u00edrben tudatt\u00e1k. Budapesti lak\u00f3h\u00e1z\u00e1n hal\u00e1l\u00e1nak \u00f6t\u00f6dik \u00e9vfordul\u00f3j\u00e1n helyeztek el eml\u00e9kt\u00e1bl\u00e1t, Dartmouthban r\u00f3la nevezt\u00e9k el a 2006-ban \u00e9p\u00fclt \u00faj matematikai int\u00e9zetet.<\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">A Neumann J\u00e1nos Sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9ptudom\u00e1nyi T\u00e1rsas\u00e1g 2001-ben d\u00edjat alap\u00edtott a tisztelet\u00e9re, a Kem\u00e9ny J\u00e1nos-d\u00edjjal azokat a 35 \u00e9ven aluli fiatalokat ismerik el, akik az informatik\u00e1hoz k\u00f6t\u0151d\u0151en \u00edg\u00e9retes tudom\u00e1nyos eredm\u00e9nyeket \u00e9rtek el, vagy figyelemrem\u00e9lt\u00f3 informatikai alkot\u00e1sok l\u00e9trehoz\u00f3i, illetve l\u00e9trej\u00f6tt\u00e9nek k\u00f6zrem\u0171k\u00f6d\u0151i.<\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\"><mark style=\"background-color:#9b51e0\" class=\"has-inline-color has-white-color\">Tov\u00e1bb a cikkre:<\/mark> <a href=\"https:\/\/hvg.hu\/tudomany\/20260531_kemeny-janos-matematikus-portre-100-eve-szuletett-basic-programnyelv?utm_source=related&amp;utm_medium=hvg.hu&amp;utm_campaign=widget-5130974\" target=\"_blank\" rel=\"noreferrer noopener\">hvg.hu<\/a><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>Sz\u00e1z \u00e9ve, 1926. m\u00e1jus 31-\u00e9n sz\u00fcletett Kem\u00e9ny J\u00e1nos matematikus, a BASIC programoz\u00e1si nyelv t\u00e1rsalkot\u00f3ja, aki John G. Kemeny n\u00e9ven \u00edrta&hellip;<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":8638,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[39],"tags":[],"class_list":["post-8636","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-bigtech"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/digitalnews.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/8636","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/digitalnews.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/digitalnews.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/digitalnews.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/digitalnews.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=8636"}],"version-history":[{"count":1,"href":"https:\/\/digitalnews.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/8636\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":8639,"href":"https:\/\/digitalnews.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/8636\/revisions\/8639"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/digitalnews.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/media\/8638"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/digitalnews.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=8636"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/digitalnews.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=8636"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/digitalnews.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=8636"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}