A Penn State kutat\u00f3i egy \u00faj t\u00edpus\u00fa fotomemrisztort fejlesztettek ki \u2013 egy miniat\u0171r elektronikus alkatr\u00e9szt, amely k\u00e9pes egyszerre \u00e9rz\u00e9kelni a f\u00e9nyt, feldolgozni az inform\u00e1ci\u00f3kat, \u00e9s a v\u00e1ltoz\u00f3 f\u00e9nyviszonyokhoz igaz\u00edtani az \u00e9rz\u00e9kenys\u00e9g\u00e9t. A kutat\u00f3k szerint ez a megold\u00e1s seg\u00edthet a g\u00e9peknek jobban megbirk\u00f3zni azokkal a helyzetekkel, amelyek kih\u00edv\u00e1st jelentenek a jelenlegi l\u00e1t\u00f3rendszerek sz\u00e1m\u00e1ra, p\u00e9ld\u00e1ul az \u00e9jszakai vezet\u00e9s sor\u00e1n, amikor \u00e9les kontraszt van a s\u00f6t\u00e9t k\u00f6rnyezet \u00e9s a t\u00f6bbi j\u00e1rm\u0171 f\u00e9nysz\u00f3r\u00f3i k\u00f6z\u00f6tt.<\/p>\n\n\n\n
Az \u00faj eszk\u00f6z az emberi l\u00e1t\u00e1shoz hasonl\u00f3 m\u00f3don m\u0171k\u00f6dik. Az emberi szemben a p\u00e1lcik\u00e1k \u00e9s a csapok felel\u0151sek a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 f\u00e9nyviszonyokhoz val\u00f3 alkalmazkod\u00e1s\u00e9rt; a k\u00f6rnyezeti felt\u00e9telekt\u0151l f\u00fcgg\u0151en v\u00e1ltoztatj\u00e1k aktivit\u00e1sukat. A kutat\u00f3csoport ezt a mechanizmust a vezet\u0151 polimer PEDOT:PSS \u00e9s a tit\u00e1n-oxid kombin\u00e1ci\u00f3j\u00e1nak felhaszn\u00e1l\u00e1s\u00e1val m\u00e1solta le. Az anyag a f\u00e9ny intenzit\u00e1s\u00e1t\u00f3l f\u00fcgg\u0151en automatikusan elnyeli vagy leadja a vizet, ez\u00e1ltal tov\u00e1bbi vez\u00e9rl\u00e9s n\u00e9lk\u00fcl szab\u00e1lyozza saj\u00e1t \u00e9rz\u00e9kenys\u00e9g\u00e9t.
A tesztel\u00e9s sor\u00e1n a fotomemrisztort egy neur\u00e1lis h\u00e1l\u00f3zathoz kapcsolt\u00e1k, hogy egy egyszer\u0171 l\u00e1t\u00f3rendszert hozzanak l\u00e9tre. Az eszk\u00f6z feladata az volt, hogy felismerje az \u201eF\u201d bet\u0171 alakj\u00e1t, amely v\u00e1ltoz\u00f3 f\u00e9nyerej\u0171 h\u00e1tt\u00e9r el\u0151tt jelent meg. Mind\u00f6ssze h\u00e9t tan\u00edt\u00e1si iter\u00e1ci\u00f3 ut\u00e1n a rendszer pontoss\u00e1ga meghaladta a 95 sz\u00e1zal\u00e9kot, \u00e9s az \u00faj f\u00e9nyviszonyokhoz val\u00f3 alkalmazkod\u00e1s csup\u00e1n n\u00e9h\u00e1ny m\u00e1sodpercet vett ig\u00e9nybe. \u00d6sszehasonl\u00edt\u00e1sk\u00e9ppen: az emberi szemnek 20\u201330 percre is sz\u00fcks\u00e9ge lehet ahhoz, hogy teljes m\u00e9rt\u00e9kben alkalmazkodjon a s\u00f6t\u00e9ts\u00e9ghez (ezt s\u00f6t\u00e9t adapt\u00e1ci\u00f3nak nevezik).
B\u00e1r a technol\u00f3gia m\u00e9g kutat\u00e1si szakaszban van, lehets\u00e9ges alkalmaz\u00e1si ter\u00fcletei rendk\u00edv\u00fcl sz\u00e9les k\u00f6r\u0171ek. Nemcsak az auton\u00f3m j\u00e1rm\u0171veket \u00e9s az ipari robotokat foglalj\u00e1k magukban, hanem a j\u00f6v\u0151beli, l\u00e1t\u00e1ss\u00e9r\u00fclt embereket seg\u00edt\u0151 rendszereket is. A tanulm\u00e1ny szerz\u0151i szerint az ilyen \u201emesters\u00e9ges szemek\u201d fejleszt\u00e9se k\u00f6zelebb hozhatja a g\u00e9peket az emberi vil\u00e1gbefog\u00e1s m\u00f3dj\u00e1hoz, mik\u00f6zben nagyobb m\u0171k\u00f6d\u00e9si sebess\u00e9get \u00e9s alacsonyabb energiafogyaszt\u00e1st k\u00edn\u00e1l.<\/p>\n\n\n\n