A vil\u00e1gh\u00edr\u0171 osztr\u00e1k fizikus, Erwin Schr\u00f6dinger neve az \u00f6r\u00f6kk\u00e9val\u00f3s\u00e1gig egybeforrt a macsk\u00e1s gondolatk\u00eds\u00e9rlettel. A tud\u00f3s ezzel a k\u00eds\u00e9rlettel k\u00edv\u00e1nta szeml\u00e9ltetni a mikrovil\u00e1gban uralkod\u00f3 t\u00f6rv\u00e9nyek h\u00e9tk\u00f6znapi szeml\u00e9let sz\u00e1m\u00e1ra megh\u00f6kkent\u0151 idegenszer\u0171s\u00e9g\u00e9t, vagyis azt, hogy a r\u00e9szecsk\u00e9k egyidej\u0171leg t\u00f6bb helyen, k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le \u00e1llapotokban lehetnek. A tud\u00f3s azonban sz\u00e1mos m\u00e1s munk\u00e1t is letett az asztalra, k\u00f6zt\u00fck p\u00e9ld\u00e1ul azt a sz\u00ednelm\u00e9letet, ami mintegy 100 \u00e9ve \u201ebefejezetlen\u201d. Pontosabban csak az volt, amerikai kutat\u00f3k ugyanis megoldott\u00e1k az elm\u00e9let egyik legnagyobb rejt\u00e9ly\u00e9t, ezzel t\u00e9ve teljess\u00e9 azt.<\/p>\n\n\n\n
A Los Alamos Nemzeti Laborat\u00f3riumban dolgoz\u00f3 tud\u00f3s, Roxana Bujack csapat\u00e1val egy\u00fctt a geometria seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel alkotott meg egy matematikai defin\u00edci\u00f3t a sz\u00edn\u00e9rz\u00e9kel\u00e9sre a sz\u00edn\u00e1rnyalat, a tel\u00edtetts\u00e9g \u00e9s a vil\u00e1goss\u00e1g alapj\u00e1n. Eredm\u00e9nyeik nemcsak formaliz\u00e1lj\u00e1k Schr\u00f6dinger sz\u00ednmodellj\u00e9t, de azt is mutatj\u00e1k, hogy ezek a tulajdons\u00e1gok be\u00e9p\u00fclnek mag\u00e1ba a sz\u00edn\u00e9rz\u00e9kel\u00e9s szerkezet\u00e9be \u2013 \u00edrja k\u00f6zlem\u00e9ny\u00e9ben az int\u00e9zm\u00e9ny.<\/p>\n\n\n\n
A kutat\u00f3k arra a k\u00f6vetkeztet\u00e9sre jutottak, hogy ezek a sz\u00ednmin\u0151s\u00e9gek nem tov\u00e1bbi k\u00fcls\u0151 t\u00e9nyez\u0151kb\u0151l, p\u00e9ld\u00e1ul kultur\u00e1lis vagy tanult tapasztalatokb\u00f3l erednek, hanem mag\u00e1nak a sz\u00ednmetri\u00e1nak a bels\u0151 tulajdons\u00e1gait t\u00fckr\u00f6zik. A megold\u00e1s a geometria seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel l\u00e9nyeg\u00e9ben azt k\u00f3dolja, hogy k\u00e9t sz\u00edn mennyire k\u00fcl\u00f6nb\u00f6zik egym\u00e1st\u00f3l egy megfigyel\u0151 sz\u00e1m\u00e1ra.<\/p>\n\n\n\n
Mi ez az eg\u00e9sz?<\/strong><\/p>\n\n\n\n Nagyon leegyszer\u0171s\u00edtve az emberi sz\u00edn\u00e9rz\u00e9kel\u00e9s h\u00e1romf\u00e9le csapsejten alapul, amelyek a v\u00f6r\u00f6s, a k\u00e9k \u00e9s a z\u00f6ld sz\u00edneket \u00e9rz\u00e9keltetik. Ennek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en a sz\u00ednterek h\u00e1romdimenzi\u00f3sak, ami lehet\u0151v\u00e9 teszi a tud\u00f3sok sz\u00e1m\u00e1ra, hogy matematikailag rendszerezz\u00e9k \u00e9s \u00f6sszehasonl\u00edts\u00e1k azokat.<\/p>\n\n\n\n Bernhard Riemann matematikus m\u00e9g a 19. sz\u00e1zadban vetette fel, hogy a sz\u00ednterek val\u00f3j\u00e1ban nem egys\u00edk\u00faak vagy egyenesek, hanem g\u00f6rb\u00fcltek. Az 1920-as \u00e9vekben Schr\u00f6dinger erre az elk\u00e9pzel\u00e9sre \u00e9p\u00edtett azzal, hogy a sz\u00edn\u00e1rnyalatot, a tel\u00edtetts\u00e9get \u00e9s a vil\u00e1goss\u00e1got a sz\u00edn\u00e9rz\u00e9kel\u00e9s Riemann-f\u00e9le modellj\u00e9n bel\u00fcl hat\u00e1rozta meg egy olyan m\u00e9r\u0151sz\u00e1m seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel, amely le\u00edrja, hogyan \u00e9rz\u00e9kelik az emberek a sz\u00ednk\u00fcl\u00f6nbs\u00e9geket.<\/p>\n\n\n\n Schr\u00f6dinger elm\u00e9lete 100 \u00e9ve van hat\u00e1ssal a sz\u00edntudom\u00e1nyra, \u00e1m mik\u00f6zben az amerikai kutat\u00f3k algoritmus fejlesztettek a vizualiz\u00e1ci\u00f3j\u00e1ra, r\u00e1j\u00f6ttek, hogy az elm\u00e9let m\u00f6g\u00f6tt megh\u00faz\u00f3d\u00f3 matematik\u00e1nak van egy gyenge pontja.<\/p>\n\n\n\n Mi volt az?<\/strong><\/p>\n\n\n\n A probl\u00e9m\u00e1t a semleges tengely kapcs\u00e1n fedezt\u00e9k fel a kutat\u00f3k. Ez a feket\u00e9t\u0151l a feh\u00e9rig terjed, a sz\u00ednek milyens\u00e9g\u00e9t pedig az hat\u00e1rozza meg, hogy ett\u0151l a tengelyt\u0151l milyen t\u00e1vols\u00e1gra \u00e9s milyen poz\u00edci\u00f3ban vannak<\/p>\n\n\n\n A probl\u00e9ma abb\u00f3l ad\u00f3dott, hogy kider\u00fclt: Schr\u00f6dinger val\u00f3j\u00e1ban soha defini\u00e1lta mag\u00e1t a tengelyt.<\/p>\n\n\n\n Ez a hi\u00e1nyoss\u00e1g annyit jelent, hogy a teljes konstrukci\u00f3 formailag hi\u00e1nyos volt. A csapat legfontosabb feladata ez\u00e9rt az lett, hogy elk\u00e9sz\u00edts\u00e9k a semleges tegely meghat\u00e1roz\u00e1s\u00e1t, m\u00e9ghozz\u00e1 kiz\u00e1r\u00f3lag a sz\u00ednmetrika geometri\u00e1j\u00e1nak felhaszn\u00e1l\u00e1s\u00e1val. A gyakorlatban ez annyit jelent: a modell saj\u00e1t matematikai szab\u00e1lyaib\u00f3l vezett\u00e9k le a semleges tengely meghat\u00e1roz\u00e1s\u00e1t.<\/p>\n\n\n\n Ennek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en Schr\u00f6dinger sz\u00ednmodellje is pontosabb \u00e9s tudom\u00e1nyosabb lett.<\/p>\n\n\n\n Ett\u0151l olcs\u00f3bb lett a keny\u00e9r?<\/strong> Nem. A vizualiz\u00e1ci\u00f3s tudom\u00e1ny sz\u00e1m\u00e1ra azonban nagyon fontos el\u0151rel\u00e9p\u00e9st jelent az eredm\u00e9ny.<\/p>\n\n\n\n \u00c9s mivel a kutat\u00f3knak siker\u00fclt m\u00e1sik k\u00e9t probl\u00e9m\u00e1t is megoldaniuk \u2013 p\u00e9ld\u00e1ul azt, hogy a f\u00e9ny intenzit\u00e1s\u00e1nak v\u00e1ltoz\u00e1sa miatt egy sz\u00edn\u00e1rnyalat eltol\u00f3dhat \u2013, \u00edgy a j\u00f6v\u0151ben a fot\u00f3z\u00e1s, vide\u00f3z\u00e1s, \u00e9s \u00fagy \u00e1ltal\u00e1ban v\u00e9ve minden m\u00e1s, a vizualiz\u00e1ci\u00f3val kapcsolatos technol\u00f3gia is pontosabb\u00e1 v\u00e1lhat.<\/p>\n\n\n\n A tudom\u00e1nyos vizualiz\u00e1ci\u00f3 fontos szerepet j\u00e1tszik abban, hogy a kutat\u00f3k meg\u00e9rts\u00e9k az \u00f6sszetett inform\u00e1ci\u00f3kat. Ezek k\u00f6z\u00e9 tartoznak p\u00e9ld\u00e1ul a nemzetbiztons\u00e1gi megold\u00e1sokhoz kapcsol\u00f3d\u00f3 tudom\u00e1nyok is.<\/p>\n\n\n\n Tov\u00e1bb a cikkre:<\/mark> hvg.hu<\/a> \u00e9s Computer Graphics Forum<\/a><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":" A vil\u00e1gh\u00edr\u0171 osztr\u00e1k fizikus, Erwin Schr\u00f6dinger neve az \u00f6r\u00f6kk\u00e9val\u00f3s\u00e1gig egybeforrt a macsk\u00e1s gondolatk\u00eds\u00e9rlettel. A tud\u00f3s ezzel a k\u00eds\u00e9rlettel k\u00edv\u00e1nta szeml\u00e9ltetni…<\/p>","protected":false},"author":1,"featured_media":8793,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[60],"tags":[],"class_list":["post-8792","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-ai-arts"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/digitalnews.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/8792","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/digitalnews.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/digitalnews.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/digitalnews.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/digitalnews.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=8792"}],"version-history":[{"count":3,"href":"https:\/\/digitalnews.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/8792\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":8805,"href":"https:\/\/digitalnews.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/8792\/revisions\/8805"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/digitalnews.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/media\/8793"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/digitalnews.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=8792"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/digitalnews.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=8792"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/digitalnews.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=8792"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}
<\/p>\n\n\n\n