A napi 10 billi\u00f3 doll\u00e1r \u00e9rt\u00e9k\u0171, hat\u00e1rokon \u00e1tny\u00fal\u00f3 tranzakci\u00f3kat t\u00e1mogat\u00f3 k\u00e1belek egyre sebezhet\u0151bbek lehetnek a leg\u00e9nys\u00e9g n\u00e9lk\u00fcli haj\u00f3k t\u00e1mad\u00e1saival szemben.<\/p>\n\n\n\n
K\u00ednai katonai kutat\u00f3k arra figyelmeztetnek, hogy a nemzetk\u00f6zi digit\u00e1lis gazdas\u00e1g m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9ben kulcsszerepet j\u00e1tsz\u00f3 tenger alatti k\u00e1belek egyre sebezhet\u0151bbek az olcs\u00f3 dr\u00f3nokkal v\u00e9grehajthat\u00f3 t\u00e1mad\u00e1sokkal szemben, mik\u00f6zben a tengerfen\u00e9k a nagyhatalmi verseng\u00e9s \u00faj sz\u00ednter\u00e9v\u00e9 v\u00e1lik – k\u00f6z\u00f6lte a South China Morning Post<\/a>.<\/p>\n\n\n\n Si Kuang-lej \u00e9s Si Haj-ming, a K\u00ednai Nemzeti V\u00e9delmi Egyetem kutat\u00f3i a Science and Technology Daily c\u00edm\u0171 lapban fejtett\u00e9k ki, hogy a tengerfeneket a neh\u00e9z felt\u00e1rhat\u00f3s\u00e1g \u00e9s a magas k\u00f6lts\u00e9gek miatt sok\u00e1ig strat\u00e9giai holt t\u00e9rk\u00e9nt kezelt\u00e9k, \u00e1m ez a helyzet gyorsan v\u00e1ltozik. A szerz\u0151k szerint a v\u00edz alatti hadvisel\u00e9s bel\u00e9p\u00e9si k\u00fcsz\u00f6be jelent\u0151sen cs\u00f6kkent, amihez az Ausztr\u00e1lia, az Egyes\u00fclt Kir\u00e1lys\u00e1g \u00e9s az Egyes\u00fclt \u00c1llamok \u00e1ltal k\u00f6t\u00f6tt AUKUS-egyezm\u00e9ny is nagyban hozz\u00e1j\u00e1rult.<\/p>\n\n\n\n A szak\u00e9rt\u0151k r\u00e1mutattak, hogy kor\u00e1bban a v\u00edz alatti m\u0171veletekhez k\u00f6lts\u00e9ges, leg\u00e9nys\u00e9ggel ell\u00e1tott tengeralattj\u00e1r\u00f3kra volt sz\u00fcks\u00e9g, ami a kis- \u00e9s k\u00f6z\u00e9p\u00e1llamok sz\u00e1m\u00e1ra szinte lehetetlenn\u00e9 tette az ilyen katonai tev\u00e9kenys\u00e9get. Ma viszont a kism\u00e9ret\u0171 \u00e9s k\u00f6zepes, pil\u00f3ta n\u00e9lk\u00fcli v\u00edz alatti j\u00e1rm\u0171vek (UUV-k) olcs\u00f3k, t\u00f6megesen bevethet\u0151k \u00e9s nem j\u00e1rnak szem\u00e9lyi kock\u00e1zattal, \u00edgy sz\u00e9lesebb k\u00f6r sz\u00e1m\u00e1ra teszik lehet\u0151v\u00e9 a tengerfen\u00e9k feletti ellen\u0151rz\u00e9s megszerz\u00e9s\u00e9t.<\/p>\n\n\n\n A cikk hangs\u00falyozza, hogy a tenger alatti k\u00e1belek bonyol\u00edtj\u00e1k le a kontinensek k\u00f6z\u00f6tti adatforgalom 99 sz\u00e1zal\u00e9k\u00e1t, \u00e9s napi szinten mintegy 10 billi\u00f3 doll\u00e1r \u00e9rt\u00e9k\u0171, hat\u00e1rokon \u00e1tny\u00fal\u00f3 p\u00e9nz\u00fcgyi tranzakci\u00f3t szolg\u00e1lnak ki. A kutat\u00f3k szerint a v\u00edz alatti vezet\u00e9kek \u00e9s optikai k\u00e1belek k\u00f6nny\u0171 c\u00e9lpontt\u00e1 v\u00e1ltak, amit j\u00f3l p\u00e9ld\u00e1z a 2022-es \u00c9szaki \u00c1ramlat elleni szabot\u00e1zs, valamint a v\u00f6r\u00f6s-tengeri k\u00e1belszakad\u00e1sok, amelyek tavaly jelent\u0151s fennakad\u00e1sokat okoztak az internetszolg\u00e1ltat\u00e1sban.<\/p>\n\n\n\n A kontinensek k\u00f6z\u00f6tti glob\u00e1lis internetforgalom d\u00f6nt\u0151 r\u00e9sze egy mintegy 1,7 milli\u00f3 kilom\u00e9ter hossz\u00fa \u00fcvegsz\u00e1las h\u00e1l\u00f3zaton halad \u00e1t, amelyen \u00e9vente 150-200 meghib\u00e1sod\u00e1st regisztr\u00e1lnak. A brit sz\u00e9khely\u0171 Nemzetk\u00f6zi K\u00e1belv\u00e9delmi Bizotts\u00e1g ugyanakkor jelezte, hogy b\u00e1r az \u00e1llamilag t\u00e1mogatott szabot\u00e1zs val\u00f3s kock\u00e1zatot jelent, a tenger alatti k\u00e1belek s\u00e9r\u00fcl\u00e9seinek t\u00falnyom\u00f3 t\u00f6bbs\u00e9g\u00e9t tov\u00e1bbra is v\u00e9letlen balesetek okozz\u00e1k.<\/p>\n\n\n\n