A poszt-sz\u0171k\u00f6ss\u00e9g kora<\/strong><\/p>\n\n\n\nMusk j\u00f6v\u0151k\u00e9pe j\u00f3l illeszkedik az \u00fagynevezett poszt-sz\u0171k\u00f6ss\u00e9g elm\u00e9let\u00e9hez, amelynek elemei: a magas szint\u0171 automatiz\u00e1ci\u00f3 (a robotika \u00e9s a mesters\u00e9ges intelligencia \u00e1tveszi a munk\u00e1k nagy r\u00e9sz\u00e9t); a b\u0151s\u00e9ggazdas\u00e1g (az er\u0151forr\u00e1sok korl\u00e1tozotts\u00e1ga megsz\u0171nik a hat\u00e9kony termel\u00e9si elj\u00e1r\u00e1soknak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en); valamint a p\u00e9nz \u00e9s a munka \u00e1talakul\u00e1sa (az alapvet\u0151 sz\u00fcks\u00e9gletek biztos\u00edt\u00e1s\u00e1val a munka nem k\u00e9nyszer, hanem \u00f6nmegval\u00f3s\u00edt\u00e1s lesz).<\/p>\n\n\n\n
Murray Bookchin amerikai anarchista teoretikus az 1971-es Post-Scarcity Anarchism c\u00edm\u0171 m\u0171v\u00e9ben fektette le a koncepci\u00f3 alapjait, \u00f6sszek\u00f6tve az \u00f6kol\u00f3gi\u00e1t a technol\u00f3giai b\u0151s\u00e9ggel. Bookchin szerint a modern technol\u00f3gia \u00e9s automatiz\u00e1ci\u00f3 k\u00e9pes felsz\u00e1molni az anyagi sz\u0171k\u00f6ss\u00e9get, ez\u00e1ltal lehet\u0151s\u00e9get teremt a hierarchi\u00e1k \u00e9s a kapitalizmus lebont\u00e1s\u00e1ra egy k\u00f6rnyezettudatos, szabad \u00e9s k\u00f6zvetlen demokratikus t\u00e1rsadalomban.<\/p>\n\n\n\n
Aaron Bastani Fully Automated Luxury Communism c. m\u0171v\u00e9ben pedig a mai technol\u00f3giai robban\u00e1s f\u00e9ny\u00e9ben gondolja \u00fajra a sz\u0171k\u00f6ss\u00e9g felsz\u00e1mol\u00e1s\u00e1nak lehet\u0151s\u00e9geit. Szerinte a mesters\u00e9ges intelligencia, az automatiz\u00e1ci\u00f3 \u00e9s a z\u00f6ldenergia rohamos fejl\u0151d\u00e9se lehet\u0151v\u00e9 teszi a kapitalizmus meghalad\u00e1s\u00e1t egy olyan technol\u00f3giai kommunizmus ir\u00e1ny\u00e1ba, ahol a b\u0151s\u00e9g r\u00e9v\u00e9n mindenkinek ingyenesen j\u00e1r az eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgy, az oktat\u00e1s, a tiszta energia \u00e9s a lakhat\u00e1s.<\/p>\n\n\n\n
M\u00edg Murray Bookchin anarchista, Aaron Bastani pedig baloldali\/kommunista alapokr\u00f3l k\u00f6zel\u00edti meg a b\u0151s\u00e9get, addig Peter Diamandis az \u00fczleti \u00e9let \u00e9s a v\u00e1llalkoz\u00f3i szf\u00e9ra fel\u0151l teszi ugyanezt, \u00edgy m\u00e1r az\u00e9rt k\u00f6nnyebben tud az elm\u00e9lethez Musk is kapcsol\u00f3dni. S\u0151t, a k\u00e9t ut\u00f3bbi szem\u00e9lyis\u00e9g szakmai \u00e9s bar\u00e1ti kapcsolatban \u00e1llnak egym\u00e1ssal m\u00e1r \u00e9vtizedek \u00f3ta.<\/p>\n\n\n\n
Diamandis elmond\u00e1sa szerint k\u00f6zvetlen\u00fcl azut\u00e1n ismerte meg Muskot, hogy az eladta a PayPal-t, \u00e9s \u00e9ppen azon gondolkodott, hogy rak\u00e9t\u00e1kkal \u00e9s tiszta energi\u00e1val szeretne foglalkozni. Diamandis korai befektet\u0151 volt a SpaceX-ben, \u00edgy anyagilag \u00e9s eszmeileg is t\u00e1mogatta Musk \u0171rkutat\u00e1si v\u00edzi\u00f3it a kezdetekt\u0151l fogva. Musk pedig Diamandis szervezet\u00e9nek eddigi legnagyobb projektj\u00e9t, a 100 milli\u00f3 doll\u00e1ros XPRIZE Carbon Removal versenyt finansz\u00edrozta, amely a l\u00e9gk\u00f6ri sz\u00e9n-dioxid kivon\u00e1s\u00e1t c\u00e9lozza.<\/p>\n\n\n\n
Diamandis Abundance: The Future Is Better Than You Think c\u00edm\u0171 sikerk\u00f6nyv\u00e9ben azt \u00e1ll\u00edtja: a technol\u00f3gi\u00e1k \u2013 az AI, a robotika, a meg\u00fajul\u00f3 energia \u00e9s a biotechnol\u00f3gia \u2013 nem csak \u00faj term\u00e9keket hoznak l\u00e9tre, hanem fokozatosan felsz\u00e1molhatj\u00e1k a gazdas\u00e1g sz\u00e1mos ter\u00fclet\u00e9n megl\u00e9v\u0151 sz\u0171k\u00f6ss\u00e9get. Egyre t\u00f6bb olyan dolog v\u00e1lhat olcs\u00f3v\u00e1 \u00e9s t\u00f6megesen hozz\u00e1f\u00e9rhet\u0151v\u00e9, amely kor\u00e1bban dr\u00e1ga vagy ritka volt. A digitaliz\u00e1ci\u00f3 ezt m\u00e1r megmutatta az inform\u00e1ci\u00f3 \u00e9s a sz\u00e1m\u00edt\u00e1si kapacit\u00e1s ter\u00fclet\u00e9n, m\u00edg a robotika ugyanezt a fizikai vil\u00e1gban is v\u00e9ghez viheti.<\/p>\n\n\n\n
Ha a g\u00e9pek egyre t\u00f6bb munk\u00e1t k\u00e9pesek elv\u00e9gezni, akkor a termel\u00e9s m\u00e1r kev\u00e9sb\u00e9 f\u00fcgg az emberi munka mennyis\u00e9g\u00e9t\u0151l. A k\u00edn\u00e1lat n\u00f6veked\u00e9se \u00e9s a k\u00f6lts\u00e9gek cs\u00f6kken\u00e9se pedig tart\u00f3s \u00e1res\u00e9st eredm\u00e9nyezhet. A gazdas\u00e1g egyes ter\u00fcletein \u00edgy a hi\u00e1ny kezel\u00e9se helyett \u00e9ppen a b\u0151s\u00e9g eloszt\u00e1sa v\u00e1lhat a f\u0151 probl\u00e9m\u00e1v\u00e1. Ez azonban \u00faj k\u00e9rd\u00e9st vet fel: ha a termel\u00e9shez egyre kevesebb ember kell, mib\u0151l lesz j\u00f6vedelm\u00fck azoknak, akiknek a munk\u00e1j\u00e1ra nincs sz\u00fcks\u00e9g\u00fcnk? Itt \u00e9rt\u00e9kel\u0151dnek fel az olyan megold\u00e1sok, mint az alapj\u00f6vedelem vagy m\u00e1s, munk\u00e1t\u00f3l f\u00fcggetlen j\u00f6vedelmi rendszerek.<\/p>\n\n\n\n
Ellenfelek<\/strong><\/p>\n\n\n\nEnnek az ut\u00f3pisztikus j\u00f6v\u0151k\u00e9pnek azonban elsz\u00e1nt ellenfelei vannak. Az \u00f6kol\u00f3giai k\u00f6zgazdas\u00e1gtan \u00e9s a nem-n\u00f6veked\u00e9s (Degrowth) mozgalom vezet\u0151 k\u00e9pvisel\u0151i, mint Jason Hickel \u00e9s Jeroen van den Bergh arra mutatnak r\u00e1, hogy a v\u00e9gtelen b\u0151s\u00e9g \u00edg\u00e9rete szembe megy a fizika \u00e9s a F\u00f6ld teherb\u00edr\u00f3 k\u00e9pess\u00e9g\u00e9nek hat\u00e1raival. Persze Musk \u00e9ppen ez\u00e9rt is akar kol\u00f3ni\u00e1t a Marson, hogy az emberis\u00e9g bolyg\u00f3k\u00f6zi civiliz\u00e1ci\u00f3v\u00e1 v\u00e1ljon.<\/p>\n\n\n\n
Hickel szerint nem \u00f6nmag\u00e1ban a gazdas\u00e1gi n\u00f6veked\u00e9st kell n\u00e9zni, hanem a gazdas\u00e1g anyag- \u00e9s energiafelhaszn\u00e1l\u00e1s\u00e1t, vagyis az \u00f6kol\u00f3giai terhel\u00e9st. Az AI \u00e9s a robotika m\u0171k\u00f6dtet\u00e9s\u00e9hez sz\u00fcks\u00e9ges energia, v\u00edz \u00e9s ritkaf\u00f6ldf\u00e9mek ir\u00e1nti kereslet ugyanis jelent\u0151sen n\u00f6vekedhet, vagyis a fejl\u0151d\u00e9s bizonyos ter\u00fcleteken \u00faj sz\u0171k\u00f6ss\u00e9geket hozhat l\u00e9tre. Egy\u00e9bk\u00e9nt ez\u00e9rt is tervezik az orbit\u00e1lis adatk\u00f6zpontokat, ahol napenergi\u00e1val m\u0171k\u00f6dtetn\u00e9k az AI-sz\u00e1m\u00edt\u00e1si kapacit\u00e1sokhoz sz\u00fcks\u00e9ges energi\u00e1t.<\/p>\n\n\n\n
A kritika m\u00e1sik f\u0151 csap\u00e1sir\u00e1nya nem a fizikai korl\u00e1tokat, hanem a t\u00e1rsadalmi hatalmi strukt\u00far\u00e1kat f\u00e9lti. Nobel-d\u00edjas k\u00f6zgazd\u00e1szok, p\u00e9ld\u00e1ul Daron Acemoglu, \u00e9s olyan gondolkod\u00f3k, mint Yanis Varoufakisarra figyelmeztetnek: m\u00e9g ha az intelligencia \u00e9s a gy\u00e1rt\u00e1si kapacit\u00e1s egyre olcs\u00f3bb\u00e1 v\u00e1lik is, az infrastrukt\u00fara tulajdonjoga tov\u00e1bbra is meghat\u00e1rozza, ki r\u00e9szesedik az \u00faj technol\u00f3gia el\u0151nyeib\u0151l.<\/p>\n\n\n\n
Ha ugyanis az AI-rendszereket, az adatokat, a sz\u00e1m\u00edt\u00e1si kapacit\u00e1st, a robotokat \u00e9s a termel\u00e9si infrastrukt\u00far\u00e1t n\u00e9h\u00e1ny technol\u00f3giai \u00f3ri\u00e1sv\u00e1llalat birtokolja, akkor a technol\u00f3giai b\u0151s\u00e9g nem felt\u00e9tlen\u00fcl jelent t\u00e1rsadalmi egyenl\u0151s\u00e9get. K\u00f6nnyen kialakulhat egy olyan gazdas\u00e1gi rendszer, amelyben a termel\u00e9shez m\u00e1r nincs sz\u00fcks\u00e9g sok emberre, de a termel\u00e9si eszk\u00f6z\u00f6k tulajdonjoga tov\u00e1bbra is rendk\u00edv\u00fcl koncentr\u00e1lt.<\/p>\n\n\n\n
A Big Tech infrastrukt\u00far\u00e1ja, algoritmusai \u00e9s digit\u00e1lis platformjai olyan hatalmi poz\u00edci\u00f3t teremtenek, amelyben az \u00faj technol\u00f3giai elit rendk\u00edv\u00fcli gazdas\u00e1gi \u00e9s politikai befoly\u00e1sra tehet szert. Nem v\u00e9letlen\u00fcl az Eur\u00f3pai Uni\u00f3 is szigor\u00faan szab\u00e1lyozza a technol\u00f3giai \u00f3ri\u00e1sv\u00e1llalatok m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t \u00e9s az adatbiztons\u00e1got, hiszen az \u00fagynevezett kapu\u0151r\u00f6k (p\u00e9ld\u00e1ul Google, Meta vagy Microsoft) val\u00f3j\u00e1ban m\u00e1r most uralj\u00e1k a f\u00e9l vil\u00e1got.<\/p>\n\n\n\n
Mi az \u00e9let \u00e9rtelme?<\/strong><\/p>\n\n\n\nAzonban enn\u00e9l m\u00e9g egy fontosabb k\u00e9rd\u00e9s is felmer\u00fcl: ha nincs sz\u00fcks\u00e9g a munk\u00e1ra, akkor mi\u00e9rt dolgozzunk? Ha nem kell dolgoznunk, mi adja majd az \u00e9let \u00e9rtelm\u00e9t? Vagyis a legnagyobb paradoxon az, hogy mik\u00f6zben a robotika \u00e9s a mesters\u00e9ges intelligencia \u00e1tv\u00e1llalja a terheket, megfoszthatja az embert att\u00f3l a k\u00f6rnyezett\u0151l, amely \u00e9vezredek \u00f3ta a mindennapjai gerinc\u00e9t adta. A munka ugyanis nem csup\u00e1n a meg\u00e9lhet\u00e9s eszk\u00f6ze, hanem a napi ritmus, a t\u00e1rsadalmi st\u00e1tusz, a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi kapcsolatok \u00e9s a szem\u00e9lyes identit\u00e1s egyik fontos forr\u00e1sa is. Ha nem kell t\u00f6bbet dolgozni az\u00e9rt, hogy meg\u00e9lj\u00fcnk, akkor az emberi \u00e9let \u00e9rtelme \u00faj dimenzi\u00f3ba ker\u00fcl.<\/p>\n\n\n\n
John Maynard Keynes m\u00e1r 1930-ban felvetette, hogy mi t\u00f6rt\u00e9nik majd az emberrel, ha a technol\u00f3giai fejl\u0151d\u00e9s megszabad\u00edtja a t\u00e1rsadalmat a gazdas\u00e1gi sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171s\u00e9g nagy r\u00e9sz\u00e9t\u0151l, \u00e9s az embereknek rengeteg szabadidej\u00fck lesz. A k\u00e9rd\u00e9s ma \u00faj aktualit\u00e1st kap: vajon val\u00f3ban boldogabb\u00e1 tesz-e benn\u00fcnket, ha nem kell dolgoznunk? Az emberek t\u00fal sok\u00e1ig arra voltak kik\u00e9pezve, hogy dolgozzanak \u00e9s karriert \u00e9p\u00edtsenek, ez\u00e9rt neh\u00e9z lehet megtanulniuk, hogyan \u00e9ljenek munka n\u00e9lk\u00fcl.<\/p>\n\n\n\n
A j\u00f6v\u0151kutat\u00f3k \u00e9s t\u00e1rsadalomtud\u00f3sok szerint ebben a munka ut\u00e1ni \u00e9r\u00e1ban az emberis\u00e9g figyelme a hat\u00e9konys\u00e1g hajszol\u00e1s\u00e1r\u00f3l a tev\u00e9kenys\u00e9gek bels\u0151 \u00e9lvezet\u00e9re \u00e9s az emberi kapcsolatokra tol\u00f3dhat \u00e1t. A sport, a m\u0171v\u00e9szet, a filoz\u00f3fia \u00e9s a tudom\u00e1nyos k\u00edv\u00e1ncsis\u00e1g nem haszonelv\u0171 c\u00e9lokat szolg\u00e1lhat, hanem \u00f6nmag\u00e1\u00e9rt val\u00f3 \u00f6r\u00f6mforr\u00e1ss\u00e1 v\u00e1lhat. Azonban a probl\u00e9ma a szellemi kapacit\u00e1shi\u00e1nyok \u00e9s k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151s\u00e9gek, illetve a kultur\u00e1lis saj\u00e1toss\u00e1gok miatt csak fokoz\u00f3dhat, slendri\u00e1n m\u00f3don fogalmazva: vannak olyan kult\u00far\u00e1k, amelyek nem k\u00fcl\u00f6n\u00f6sebben prefer\u00e1lj\u00e1k a demokr\u00e1ci\u00e1t, n\u00e1luk az anarchia egyenl\u0151 lehet az er\u0151szak k\u00e1osz\u00e1val.<\/p>\n\n\n\n
R\u00e1ad\u00e1sul az identit\u00e1s \u00e9s a hasznoss\u00e1g \u00e9rz\u00e9s\u00e9nek elveszt\u00e9se t\u00e1g teret nyithat a ment\u00e1lis f\u00e1sults\u00e1g \u00e9s a c\u00e9ltalans\u00e1g el\u0151tt. Ennek elker\u00fcl\u00e9s\u00e9re a t\u00e1rsadalom jelent\u0151s r\u00e9sze v\u00e1rhat\u00f3an mesters\u00e9gesen gener\u00e1lt kih\u00edv\u00e1sokba, virtu\u00e1lis val\u00f3s\u00e1gokba menek\u00fclhet, ami torz\u00edtja mag\u00e1t az embert.<\/p>\n\n\n\n
Vagyis a poszt-sz\u0171k\u00f6ss\u00e9gi kor igazi pr\u00f3b\u00e1ja nem felt\u00e9tlen\u00fcl a fizikai javak megtermel\u00e9se lesz, hanem a val\u00f3di k\u00e9rd\u00e9s az: az emberis\u00e9g k\u00e9pes-e olyan \u00faj kult\u00far\u00e1t kialak\u00edtani, amelyben az \u00e9let \u00e9rtelm\u00e9t m\u00e1r nem a munka \u00e9s a gazdas\u00e1gi hasznoss\u00e1g, hanem a szem\u00e9lyes kiteljesed\u00e9s, a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g \u00e9s az emberi kapcsolatok min\u0151s\u00e9ge adja. Vagyis mit kezd\u00fcnk majd a v\u00e9gtelen szabads\u00e1ggal?<\/p>\n\n\n\n
Tov\u00e1bb a cikkre:<\/mark> economx.hu<\/a> (Farkas Tibor)<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"Elon Musk nagy hat\u00e1s\u00fa interj\u00fat adott a brit The Economistnak, ahol arr\u00f3l besz\u00e9lt, hogy a mesters\u00e9ges intelligencia n\u00e9h\u00e1ny \u00e9ven bel\u00fcl…<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":9618,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[64],"tags":[],"class_list":["post-9617","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-jovokutatok-cikkei"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/digitalnews.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/9617","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/digitalnews.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/digitalnews.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/digitalnews.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/digitalnews.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=9617"}],"version-history":[{"count":1,"href":"https:\/\/digitalnews.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/9617\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":9619,"href":"https:\/\/digitalnews.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/9617\/revisions\/9619"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/digitalnews.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/media\/9618"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/digitalnews.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=9617"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/digitalnews.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=9617"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/digitalnews.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=9617"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}