{"id":9775,"date":"2026-08-31T12:21:39","date_gmt":"2026-08-31T10:21:39","guid":{"rendered":"https:\/\/digitalnews.hu\/?p=9775"},"modified":"2026-08-31T12:21:39","modified_gmt":"2026-08-31T10:21:39","slug":"robotok-menthetik-majd-meg-a-szuperoreg-tarsadalmakat-a-humanizmus-megujitasaval","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/digitalnews.hu\/?p=9775","title":{"rendered":"Robotok menthetik majd meg a szuper\u00f6reg t\u00e1rsadalmakat a humanizmus meg\u00faj\u00edt\u00e1s\u00e1val?"},"content":{"rendered":"\n

Mi\u00e9rt is indokolt a robotika, biotechnol\u00f3gia, a mesters\u00e9ges intelligencia \u00e9s a szuper\u00f6reg t\u00e1rsadalom t\u00e9m\u00e1j\u00e1val m\u00e1r most foglalkoznia a t\u00e1rsadalompolitik\u00e1nak? Mert azoknak a folyamatoknak a gy\u00fajt\u00f3zsin\u00f3rja m\u00e1r \u00e9g, amelyek 2030-2050 k\u00f6z\u00f6tt v\u00e1rnak r\u00e1nk. Ez a f\u0151 meg\u00e1llap\u00edt\u00e1sa Lov\u00e1szy L\u00e1szl\u00f3 \u201eA humanizmus meg\u00faj\u00edt\u00e1s\u00e1r\u00f3l \u2013 fejlesztett emberek \u00e9s humanoid robotok egy szuper\u00f6reg t\u00e1rsadalomban\u201d c\u00edm\u0171 k\u00f6nyv\u00e9nek<\/a>.<\/p>\n\n\n\n

Lov\u00e1szy L\u00e1szl\u00f3 technol\u00f3giai, demogr\u00e1fiai \u00e9s t\u00e1rsadalmi v\u00e1ltoz\u00e1sok \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9seivel kapcsolatos gondolkod\u00e1sa m\u00e1r j\u00f3val leg\u00fajabb monogr\u00e1fi\u00e1ja el\u0151tt kirajzol\u00f3dott, hiszen \u00e9ppen a Portfolio.hu-n 2016-ban jelent meg els\u0151, \u00e1tfog\u00f3 \u00edr\u00e1sa a t\u00e9m\u00e1ban<\/a>. Az az\u00f3ta megjelent t\u00f6bb tucat elemz\u00e9s\u00e9ben<\/a> visszat\u00e9r\u0151 t\u00e9zis, hogy az automatiz\u00e1ci\u00f3t, a mesters\u00e9ges intelligenci\u00e1t, a biotechnol\u00f3gi\u00e1t \u00e9s Eur\u00f3pa demogr\u00e1fiai \u00e1talakul\u00e1s\u00e1t nem lehet egym\u00e1st\u00f3l elszigetelten \u00e9rtelmezni.<\/p>\n\n\n\n

M\u00e1r 2016-ban azt vizsg\u00e1lta, hogy Eur\u00f3pa munkaer\u0151- \u00e9s n\u00e9pesed\u00e9si probl\u00e9m\u00e1ira hosszabb t\u00e1von vajon a migr\u00e1ci\u00f3 vagy ink\u00e1bb a robotiz\u00e1ci\u00f3 k\u00edn\u00e1lhat-e v\u00e1laszt, m\u00edg a mesters\u00e9ges intelligencia \u00e9s a fogyat\u00e9koss\u00e1g kapcsolat\u00e1r\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 \u00edr\u00e1s\u00e1ban egy olyan technol\u00f3giai-biotechnol\u00f3giai ugr\u00e1s lehet\u0151s\u00e9g\u00e9t vetette fel, amely alapvet\u0151en alak\u00edthatja \u00e1t az ember k\u00e9pess\u00e9geir\u0151l alkotott fogalmainkat.<\/p>\n\n\n\n

2017-ben m\u00e1r a \u201eHomo sapiens conrectus\u201d, vagyis a technol\u00f3giailag \u201efejlesztett ember\u201d<\/strong> lehet\u0151s\u00e9g\u00e9t kapcsolta \u00f6ssze a mesters\u00e9ges intelligencia \u00e9s a g\u00e9ntechnol\u00f3gia 2012 k\u00f6r\u00fcl felgyorsul\u00f3 fejl\u0151d\u00e9s\u00e9vel, valamint felvetette, hogy az automatiz\u00e1lt gazdas\u00e1gban a sz\u0171ken specializ\u00e1l\u00f3dott tud\u00e1s mellett egyre nagyobb szerephez juthatnak az \u00e1ltala \u201eposzt-renesz\u00e1nsz polihisztoroknak\u201d nevezett, t\u00f6bb tud\u00e1ster\u00fcletet \u00f6sszekapcsolni k\u00e9pes munkav\u00e1llal\u00f3k.<\/p>\n\n\n\n

K\u00e9s\u0151bbi cikkeiben mindehhez a digitaliz\u00e1lt vil\u00e1g \u201emegkett\u0151z\u0151d\u00e9s\u00e9t\u201d, a robotika \u00e9s biotechnol\u00f3gia \u00f6sszekapcsol\u00f3d\u00e1s\u00e1t, illetve a radik\u00e1lis \u00e9lettartam-n\u00f6veked\u00e9sb\u0151l fakad\u00f3 \u201eszuper\u00f6reg\u201d t\u00e1rsadalom perspekt\u00edv\u00e1j\u00e1t t\u00e1rs\u00edtotta, Jap\u00e1n p\u00e9ld\u00e1j\u00e1t is bemutatva. Ezen \u00edr\u00e1sok \u00edgy egy \u00e9vtiezeden \u00e1t form\u00e1l\u00f3d\u00f3 gondolati \u00edv \u00e1llom\u00e1saik\u00e9nt is olvashat\u00f3k: k\u00f6z\u00f6s k\u00e9rd\u00e9s\u00fck, hogy mik\u00e9nt \u0151rizhet\u0151 meg az ember k\u00f6zponti szerepe egy olyan korban, amelyben maga az ember, a munka \u00e9s az ember\u2013g\u00e9p viszony fogalma is technol\u00f3giai \u00e1talakul\u00e1s el\u0151tt \u00e1ll.<\/p>\n\n\n\n

Szuper\u00f6reg t\u00e1rsadalom<\/strong><\/p>\n\n\n\n

De mit is jelent a szuper\u00f6reg t\u00e1rsadalom? A demogr\u00e1fiai szakirodalomban szuper\u00f6reg (super-aged) t\u00e1rsadalomnak \u00e1ltal\u00e1ban azt a t\u00e1rsadalmat tekintik, amelyben a 65 \u00e9ves \u00e9s id\u0151sebb n\u00e9pess\u00e9g ar\u00e1nya el\u00e9ri vagy meghaladja a 20\u201321%-ot. Mondhatn\u00e1nk erre, hogy ezt egyszer\u0171en tudjuk kezelni a nyugd\u00edjkorhat\u00e1r kitol\u00e1s\u00e1val \u2013 amely nyilv\u00e1n az els\u0151dleges l\u00e9p\u00e9s lesz \u2013, de ez csak n\u00e9h\u00e1ny statisztikai adaton fog v\u00e1ltoztatni, a l\u00e9nyegen nem. \u00c9s mi itt a l\u00e9nyeg? Hogy az eml\u00edtett, \u00e9s egy\u00e9bk\u00e9nt eg\u00e9sz Eur\u00f3p\u00e1ra jellemz\u0151 n\u00e9pess\u00e9gcs\u00f6kken\u00e9s jelens\u00e9ge zajlik \u00fagy, hogy k\u00f6zben az \u00e1tlag\u00e9letkor n\u00f6veked\u00e9se miatt a t\u00e1rsadalmat alkot\u00f3 \u201e\u00f6regek\u201d sz\u00e1ma a fiatal gener\u00e1ci\u00f3t alkot\u00f3k sz\u00e1m\u00e1t jelent\u0151sen meghaladja. Ez olyan fesz\u00fclts\u00e9geket fog gener\u00e1lni, amelyek a jelenleg ismert t\u00e1rsadalmi berendezked\u00e9st \u00e9s t\u00e1rsadalompolitik\u00e1t alapvet\u0151en fogj\u00e1k \u00e1talak\u00edtani. Egyr\u00e9szt az el\u00f6reged\u0151 t\u00e1rsadalom megv\u00e1ltozott munkak\u00e9pess\u00e9g\u00e9re, vagy ad abszurdum munkak\u00e9ptelens\u00e9g\u00e9re kell \u00e9p\u00edteni a gazdas\u00e1g stabilit\u00e1s\u00e1t, m\u00e1sr\u00e9szt t\u00f6bb gener\u00e1ci\u00f3 fog egy\u00fctt \u00e9lni, mint b\u00e1rmikor is az eddig ismert emberi t\u00f6rt\u00e9nelm\u00fcnkben.<\/p>\n\n\n\n

Az id\u0151s\u00f6d\u00e9s trendje jelenleg visszaford\u00edthatatlan, \u00edgy a Bain szak\u00e9rt\u0151i szerint<\/a> is egyszerre kett\u0151s nyom\u00e1s al\u00e1 ker\u00fcl a vil\u00e1ggazdas\u00e1g. \u00c9pp azok az orsz\u00e1gok szembes\u00fclnek a legnagyobb demogr\u00e1fiai kih\u00edv\u00e1sokkal, amelyek a glob\u00e1lis n\u00f6veked\u00e9st adt\u00e1k a m\u00faltban. Jap\u00e1n ebben a helyzetben egy \u201enagyot h\u00fazott\u201d, egyenesen azt kit\u0171zve c\u00e9lul, hogy szuper\u00f6reg t\u00e1rsadalm\u00e1t a robotik\u00e1val, mesters\u00e9ges intelligenci\u00e1val \u00e9s a biotechnol\u00f3gi\u00e1val felv\u00e9rtezve n\u00f6vekv\u0151 \u00e9s m\u00e9g az eddigin\u00e9l is versenyk\u00e9pesebb szintre emeli. Nem a t\u00e1voli j\u00f6v\u0151ben, hanem most, megc\u00e9lozva Moonshot Projektj\u00e9vel<\/a> a 2050-es c\u00e9ld\u00e1tumot. A 2019-ben, a Vil\u00e1ggazdas\u00e1gi F\u00f3rum \u00e9ves tan\u00e1cskoz\u00e1s\u00e1n elhangzott T\u00e1rsadalom 5.0 koncepci\u00f3 (2016) az emberi \u00e9letmin\u0151s\u00e9get helyezi a k\u00f6z\u00e9ppontba, az ember-g\u00e9p kollabor\u00e1ci\u00f3 t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1val az ipar 4.0 t\u00e1rsadalmat meghaladva.<\/p>\n\n\n\n

Csak \u00e9rdekes p\u00e1rhuzam, hogy K\u00edn\u00e1ban is megjelenik a Moonshot, de m\u00e1s \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sben. A Moonshot AI c\u00e9g legismertebb modellje a Kimi<\/a>, nemzetk\u00f6zi befektet\u0151i h\u00e1tt\u00e9rrel. K\u00edna a mesters\u00e9ges intelligenci\u00e1t \u00e9s a robotik\u00e1t els\u0151dlegesen nemcsak az\u00e9rt t\u00e1mogatja \u00e9s fejleszti, hogy a n\u00e1la is megjelen\u0151, a kor\u00e1bbi egykepolitik\u00e1nak is k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en \u201eszupergyorsan\u201d id\u0151s\u00f6d\u0151 szuper\u00f6reg t\u00e1rsadalmat er\u0151s\u00edtse, hanem arra, hogy megl\u00e9v\u0151 piaci helyzet\u00e9t megtartsa \u00e9s n\u00f6velje, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen az akkumul\u00e1tortechnol\u00f3gia ter\u00e9n: az auton\u00f3m m\u0171k\u00f6d\u0151 humanoid robotoknak ugyanis hordozhat\u00f3 energi\u00e1ra van sz\u00fcks\u00e9g\u00fck<\/strong>. Az ir\u00e1nyults\u00e1g azonban itt is egy\u00e9rtelm\u0171, m\u00e9gpedig a robotika ir\u00e1ny\u00e1ba. Ez\u00e9rt a j\u00f6v\u0151ben az akkumul\u00e1tortechnol\u00f3gia nemcsak a j\u00e1rm\u0171vek, hanem a humanoid robotok legfontosabb kell\u00e9ke lehet a sz\u00e1m\u00edt\u00e1stechnika mellett.<\/p>\n\n\n\n

A Nemzetk\u00f6zi Robotikai Sz\u00f6vets\u00e9g<\/a> (IFR) 2025-ben nyilv\u00e1noss\u00e1gra hozott adatai szerint<\/a>, a 2024-ben m\u0171k\u00f6d\u0151 ipari robotok tekintet\u00e9ben K\u00edna messze elh\u00faz, majd \u0151t k\u00f6veti Jap\u00e1n, az USA, Eur\u00f3p\u00e1ban pedig N\u00e9metorsz\u00e1g azzal, hogy az el\u0151z\u0151 id\u0151szakhoz k\u00e9pest K\u00edn\u00e1t kiv\u00e9ve minden orsz\u00e1gban cs\u00f6kkent az \u00faj ipari robotok \u00fczembe helyez\u00e9si sz\u00e1ma.<\/p>\n\n\n\n

Hova vezethetnek ezek a trendek?<\/strong><\/p>\n\n\n\n

Lov\u00e1szy k\u00f6nyve nem csup\u00e1n bemutatja hogyan \u00e1llnak a vil\u00e1g vezet\u0151 hatalmai az \u00faj technol\u00f3gi\u00e1kkal, hanem jelent\u0151s k\u00f6zgazdas\u00e1gi \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sekkel is foglalkozik. Id\u00e9zi t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt Geoffrey Hintont (akit az AI egyik atyj\u00e1nak neveznek \u00e9s aki 2024-ben fizikai Nobel-d\u00edjat kapott), aki \u201earra a k\u00e9rd\u00e9sre, hogy milyen k\u00f6zgazdas\u00e1gi politika sz\u00fcks\u00e9ges ahhoz, hogy az AI mindenki jav\u00e1t szolg\u00e1lhassa, \u00edgy v\u00e1laszolt: szocializmus<\/a>. Kiemelten szerepelnek a k\u00f6tetben \u2013 t\u00f6bbek k\u00f6zt \u2013 John Maynard Keynes, Ray Kurzweil, Yuval Harari, Steven Pinker, valamint Francis Fukuyama gondolatai is.<\/p>\n\n\n\n

Egy\u00e9rtelm\u0171 teh\u00e1t, hogy sz\u00fcks\u00e9g van olyan \u00faj fogalmakra, amelyekkel meg tudjuk hat\u00e1rozni azokat az eddig m\u00e9g nem tapasztalt folyamatokat, amelyeknek mi magunk is r\u00e9szesei vagyunk. Lov\u00e1szy L\u00e1szl\u00f3 ebben is seg\u00edts\u00e9g\u00fcnkre van.<\/p>\n\n\n\n

\u00dajszer\u0171 fogalmakk\u00e9nt az al\u00e1bbiakkal tal\u00e1lkozhatunk a k\u00f6tetben:<\/p>\n\n\n\n