A „geopolitikai bizonytalanságok idején” kulcsfontosságúak a stabil telekommunikációs hálózatok a mesterséges intelligencia, a szinte minden mögött álló felhőszolgáltatások és a védelmi rendszerek működtetéséhez. Az európai telekommunikációs szektor meghatározó szereplői szerint a hálózatok erejének megőrzéséhez konkrét, elodázhatatlan uniós beavatkozásokra lenne szükség.
Ahhoz, hogy a telekommunikációs hálózatok 5 százalékkal járuljanak hozzá az európai GDP-hez, a szolgáltatók éves szinten 64 milliárd eurót fordítanak fejlesztésükre. Ez rengeteg pénz, a gond csak az, hogy még több hiányzik: a kedden közzétett, lényegében minden nagyobb európai szolgáltató vezetője által aláírt nyílt levél szerint további 475 milliárd euróra lenne szükség ahhoz, hogy Európa-szerte világszínvonalú mobilhálózat épülhessen ki. Ez még csak a mobilhálózatokra fordítandó összeg lenne, de már ez is léptékváltást igényelne a befektetésekben.
A levél szerint ez gigabites sebességű kapcsolatokat, ipari felhasználású 5G-t és a jövőbeli 6G-hálózatok alapjait hozná el, stratégiai befektetésekkel a tenger alatt futó adatkábelekbe és műholdas kommunikációs rendszerekbe.
A levél aláírói között megtalálható a hazai érdekeltsége mellett megannyi európai országban meghatározó német Deutsche Telekom vezérigazgatója (Tim Höttges), a norvég Telenor-csoport vezetője (Benedicte Schilbred Fasmer), valamint a francia Orange, a brit Liberty Global, a spanyol Telefónica, az olasz TIM, a holland KPM és a ciprusi Cyta első embere is.
A szolgáltatók vezetői egyértelművé teszik: az európai vállalatok készen állnak a szükséges fejlesztések, befektetések megtételére – ezekhez azonban kritikus versenyképességi reformokra van szükség az Európai Unióban.
Létezik ugyan uniós versenyképességi stratégia, ám itt az ideje az abban foglaltakat konkrét szabályozási reformokra váltani. A levélben elismerően írnak több eddigi változásról, melyekkel az Európai Bizottság megerősítette a technológiai szuverenitást – ilyen például a számítási felhő és a mesterséges intelligencia fejlesztéséről szóló jogszabály (Cloud and AI Development Act, CADA) nyáron elfogadott javaslata, valamint mobilos műholdas szolgáltatásokra váró központosított, uniós szintű frekvenciaszabályozás.
Ezzel szemben a digitális hálózatokról szóló jogszabályra (Digital Networks Act, DNA) vonatkozó jelenlegi javaslat nem tartalmaz elég üzleti ösztönzőt ahhoz, hogy az említett, szükséges mértékben gyarapodhassanak a hálózati kapcsolatokba történő beruházások, ezzel együtt előrébb léphessen a hálózatokra építő mindenféle technológiai és tudományos innováció az Európai Unióban.
A levélben négy változtatást sürgetnek.
A dokumentum szerint a jogalkotóknak teljes mértékben támogatniuk kellene a határozatlan idejű frekvencialicencek főszabályként történő bevezetését (kivételes esetekben legalább 40 éves futamidővel), ahogyan azt a Bizottság javasolta. Az indoklás szerint az európai távközlési iparág az elmúlt 12 évben összesen 110 milliárd eurót költött el a frekvenciatendereken a működéshez szükséges sávok megszerzésére. A túlságosan gyakori árvereztetés megszűntetésével meg lehetne spórolni a költség jelentős részét, amit aztán az említett 5G-s, 6G-s fejlesztésekre tudnák fordítani.
Az operátorok szerint jót tenne a versenyképességnek az is, ha a beruházásokat valódi felhasználói igények mentén alakíthatnák, nem pedig olyan hatalmi kötelezvények mentén, mint a működő réz-optikai hálózatok kikapcsoltatása.
Felhozzák a Draghi-jelentést is, amely megállapította, hogy a jelenlegi szabályozást inkább lehűti a beruházási és a kockázatvállalási kedvet, mintsem serkentené. Véleményük szerint Európának nem kellene átemelnie a mai világba egy olyan, elavult szabályozási modellt, amelyet évtizedekkel ezelőtt a rézhálózatokra terveztek. „Ahol a piacok működnek, ott a versenynek kell dominálnia – a szabályozás pedig maradjon védőháló.” A szolgáltatók szerint ugyanezen szellemnek kell vezérelnie a hálózatsemlegességet is.
A negyedik prioritást épp olyan egyszerűen fogalmazzák meg, mint amit a tartalma is üzen: a DNA jogszabálynak be kell váltania a Bizottság „tervezett egyszerűség” (simplicity by design) ígéretét. Azaz kevesebb szabályozásra és bürokráciára van szükség, a tagállami szabályozások közötti nagyobb fokú harmonizációra, így nyílhat több tér a beruházásoknak és az innovációnak.
Mindenekelőtt a folyamatban lévő reformoknak koherenseknek kell lenniük – sürgetik az európai jogalkotókat. Hozzátéve, hogy míg a digitális hálózatokról szóló jogszabály (DNA) célja a távközlési szektor beruházási kapacitásának erősítése, a kiberbiztonsági jogszabály (CSA) azzal a kockázattal jár, hogy pont azokat a tőkeforrásokat szívja el a szektorból, amelyek az optikai hálózatokhoz, a jelenlegi 5G-s hálózatok fejlesztéséhez és a jövőbéli 6G-rendszer bevezetésének előkészítéséhez lennének szükségesek.
Az operátorok „felhívják az EU intézményeinek figyelmét”, hogy az innováció erősítésének útján ne gátolják őket, hanem inkább csatlakozzanak hozzájuk, hogy Európa lépést tarthasson a globális versenyben.
Tovább a cikkre: hvg.hu (Balogh Csaba)
