Az Európai Parlament őszi ülésszakának kezdetére befutott az Európai Bizottság EU KIDS Act nevű jogszabályának tervezete, mely a fiatalkorúak online platformhasználatának kereteit határozza meg.
Az Európai Bizottság Ursula von der Leyen tegnapi parlamenti beszédében foglaltaknak megfelelően a mai nappal beterjesztette az EU KIDS Act nevű jogszabályt, mely a gyermekek online biztonságának erősítését célozza a nemzetközösség összes tagállamára érvényesen. A törvénytervezet más régiók, államok, illetve akár uniós tagállamok korábbi korhatárközpontú megközelítéséből kiindulva, azokhoz több ponton hozzátéve kezeli a fiatalkorúak platformhasználatát.
A négy pillérre épülő javaslat első pontja azt javasolja, hogy a gyermekek csak 15 éves kortól hozhassanak létre saját fiókokat a közösségi médiaszolgáltatásokban, 13 éves kor alatt pedig kizárólag a szülő fiókján keresztül férhessenek hozzá kifejezetten csak gyermekbarát videomegosztó szolgáltatásokhoz.
15 év alatt belépés csak szülői felügyelettel!
A 13 és 15 év közötti gyermekek esetében is kötelező szülői felügyeletet ír elő a javaslat, lehetővé téve a gyámok számára, hogy egyfajta alárendelt fiókokat hozzanak létre saját fiókjukban, amelyekhez a gyermekek a szülő vagy gondviselő folyamatos kontrollja alatt férhetnek csak hozzá – e tekintetben hasonlóan működne a rendszer, mint a fiatalkorúak számára kínált pénzügyi megoldások esetében.
Előírás, hogy a korlátozott fiókokon keresztül elérhető szolgáltatásokat is csak bizonyos további biztosítékokkal lehetne elérni, így például korlátozni kellene a kapcsolati háló kiterjedtségét és napi egy órában maximalizálni a képernyőidőt.
A második pont a közösségimédia-szolgáltatásokon túlmenően a videomegosztók, online videojáték-platformok és AI-platformok számráa további, fokozott biztonsági előírásokat fogalmaz meg. Ezek közé tartozik a profilalkotásra alapuló és a jutalomközpontú algoritmusok, valamint a végtelen görgetési ciklusok tilalma, a push értesítések alvásidőben történő tiltása, illetve tabu lenne az idegenek felől érkező kéretlen kapcsolatfelvétel is.
A jogszabály egyedülálló eleme, hogy a fiatalkorú felhasználók esetében a platformoknak minden olyan mesterséges intelligencia alapú szolgáltatást alapesetben ki kell kapcsolniuk, melyek személyes kötődés kialakítására alkalmas interperszonális kapcsolatokat szimulálnak.
Előírás emellett, hogy a fiatalkorúak profiljai alapesetben mindig rejtettek kellenek legyenek, nem gyűjthető róluk geolokációs adat, illetve az eszközszintű kamera- és mikrofonhozzáférést is alapértelmezetten ki kell kapcsolni esetükben. A szülők számára továbbá olyan eszközöket kell biztosítani, melyekkel a nemkívánatos ismerősöket ők is könnyedén tudják némítani vagy blokkolni, illetve tudják rajtuk keresztül szabályozni és követni a fiatalkorú felhasználó platformon eltöltött idejét.
A harmadik pillér azoknak válasz, akik a hasonló törvényekkel megjelenő életkorellenőrző rendszerek egyfajta velejárójaként attól aggódnak, hogy a platformok az életkor mellett olyan személyes adatokhoz is hozzáférhetnek (például egy útlevélről vagy személyi igazolványról készült fotó bekérése által), melyekhez semmi közük.
Az EU KIDS ugyan kimondja, hogy az online szolgáltatásoknak kötelező lesz valamilyen életkor-biztosítási eszköz használata, ehhez azonban olyan, alapvetően anonim szolgáltatást is igénybe vehetnek, mint a még készülő uniós életkor ellenőrző alkalmazás.
Ez az app a belügyi nyilvántartásban szereplő adatok közül csak annyit ad át a platformüzemeltetőnek, hogy a felhasználó betöltötte-e az előírt életkort vagy nem – hasonló ellenőrzést szorgalmaznak pl. dohányárúk és alkoholtartalmú italok bolti vásárlásánál is a szakemberek, csak itt az árusítóhelyen egy QR-kódot ad(na) át a rendszer az eladónak.
Gyorsított eljárás
Végül a negyedik pillér a jogszabályban foglaltak hatékony végrehajtást próbálja erősíteni azzal, hogy megfordítja a bizonyítási terhet, így a KIDS Act értelmében a nagy óriásplatformoknak kell majd bizonyítaniuk, hogy a rendszereiket eredendően biztonságosra tervezték.
Az üzemeltetőknek ezen túlmenően megfelelőségi terveket kell küldeniük a Bizottság számára és kötelesek lesznek az új szolgáltatások bevezetése előtt azokat független auditorok számára elérhetővé tenni.
A végrehajtási keret a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály (DSA) és a mesterséges intelligencia jogszabály (AI Act) keretében meghatározott struktúrákra épül, azzal a kiegészítéssel, hogy
A javaslat szerint a KIDS Act vélt megsértése esetén gyorsított végrehajtási eljárásban, 90 napon belül le kell zárnia a Bizottságnak a vizsgálatokat.
A Bizottság javaslatát a szokásos EU-s jogrend alapján az Európai Parlament és a Tanács is tárgyalni fogja, a Bizottság ugyanakkor hozzáteszi, hogy a sürgős és átfogó uniós szintű fellépés iránti egyértelmű igényre tekintettel elengedhetetlen a jogi aktus gyors lefolytatása.
Tovább a cikkre: hwsw.hu (Koi Tamás)
