Elmélet szinten már létezik az Ipar 6.0, bár a globális termelővállalatok többsége még az Ipar 4.0 és 5.0 gyakorlati megvalósításán dolgozik. Hamarosan megvalósul a sci-fi legvadabb elképzelése is, és az ember a robotokkal egyesülhet.
Lassan már követni sem tudjuk az ipari forradalmakat, hiszen miközben évszázadokon át a középkor állóvízében megdermedt az emberi civilizáció fejlődése, és csupán a reneszánsz hozott friss levegőt a begyöpesedett hierarchikus társadalmi folyamatokba, a 18. század végén robbant a civilizációs bomba.
Az 1. ipari forradalom a gőzgépek és a szövőszékek megjelenésével indult hódító útjára, amellyel párhuzamosan a feudális társadalom lassan a felbomlás állapotába került. Miközben a régi társadalmi minták vidéken még tovább éltek, a nagyobb településeken az ipar és a kereskedelem előretörésével párhuzamosan újabb társadalmi rétegek jelentek meg. A polgárosodás elindult a maga útján, kitermelte a burzsoáziát és a munkásosztályt, majd kitörtek a polgári forradalmak. Nem sokkal később már a kommunizmus is megjelent a maga királycsinálóival.
Miközben az 1. ipari forradalom drasztikus társadalmi változásokat hozott, a 2. ipari forradalom a 20. század elején már más dimenziókat indított el a gazdaságban és a tudományban. Ez a második fázis az elektromos áram elterjedésével és a tömegtermeléssel vette kezdetét, és új pályára állította az ipart, illetve a gyárak, üzemek világát.
Majd a 3. ipari forradalom az 1970-es évektől a számítógépek, az IT-rendszerek és az automatizálás segítségével bontakozott ki. Ezek a fázisok mind a gépek hatékonyságára és az emberrel való együttműködésre fókuszáltak.
Megérkezett a negyedik hullám
Majd a napjainkban kibontakozó 4. ipari forradalom a technológiai robbanás elmúlt években lezajló döbbenetes hatásait csatornázza be az ipari termelésbe. Ma már hálózatba kötött intelligens gépek működnek az automatizált gyárakban. Az átállást több, egymással párhuzamosan fejlődő technológia teszi lehetővé, amely teljesen új dimenzióba helyezi nem csak a gazdaságot, hanem az egész emberi civilizációt.
Itt már olyan elemek jelentek meg, mint a szenzorokkal működő és adatokat gyűjtő dolgok internete (IoT), a mesterséges intelligencia és a gépi tanulás. A Big Data és felhőalapú számítástechnika többek között a gyárakban keletkező hatalmas adatmennyiség valós idejű elemzését és tárolását végzi.
De az ún. digitális ikrek, vagyis egy valódi gyár vagy gép pontos digitális másolata a számítógépen szintén lehetővé teszi a folyamatok tesztelését, mielőtt élesben átállítanák a gyártósort. A kollaboratív robotok pedig képesek közvetlenül az ember mellett biztonságosan dolgozni. De még számtalan részfolyamazban említhetnénk a digitális megoldásokat, amelyek új pályára állítják az ipart, és más gondolkodást követelnek az embertől is.
Az ötödik forradalom
Bár sokan még itt tartanak, már megjelent az Ipar 5.0, amelyben az ember és gép együttműködése került a fókuszba. Ez valójában még az Ipar 4.0 nyomdokain halad, vagyis nem éles váltás a most is működő technológiai eszköztárhoz képest, csupán szemléletváltást és evolúciót jelent. Míg az Ipar 4.0 a gépek közötti kommunikációra, a szoftverekre és az ember nélküli automatizálásra fókuszált, az Ipar 5.0 visszahozza a humán faktort a középpontba.
A koncepció lényege, hogy a mesterséges intelligencia, a robotok és az ember nem helyettesítik, hanem kiegészítik egymást. Az Európai Bizottság hivatalos keretrendszere alapján az ötödik ipari forradalom három fő érték köré szerveződik:
- Emberközpontúság: a technológiának kell alkalmazkodnia a gyári dolgozók igényeihez és biztonságához, nem pedig fordítva. A robotok (főleg a kollaboratív kobotok) elvégzik a nehéz vagy monoton munkát, míg az ember a kreatív folyamatokra és a döntéshozatalra koncentrál.
- Fenntarthatóság: a hangsúly a körforgásos gazdaságon, az energiahatékonyságon és a hulladékminimalizáláson van. A gyáraknak nemcsak profitot kell termelniük, hanem aktívan csökkenteniük kell a környezeti lábnyomukat.
- Ellenállóképesség: a világjárványok, geopolitikai válságok és ellátási láncok megszakadása megtanította a piacot, hogy a hatékonyság önmagában kevés. Az Ipar 5.0 rugalmas, moduláris mikrogyárakat és lokális gyártási láncokat hoz létre, amelyek azonnal képesek reagálni a hirtelen piaci változásokra.
A high-tech autógyártásban, a luxustermékek előállításánál és a gyógyszeriparban már mindennaposak az Ipar 5.0 projektek, ahol az egyedi, tömegesen személyre szabott igényeket AI-asszisztensek és emberek közösen szolgálják ki. Mindeközben globálisan és hazai szinten is a vállalatok jelentős része még mindig az Ipar 4.0 alaplépéseivel (szenzor, adatgyűjtés, felhőalapú rendszerek kiépítése) küzd. Szakértők szerint az Ipar 5.0-ra úgy kell tekinteni, mint az Ipar 4.0 egyfajta „frissítésére”, amely kötelezővé teszi a zöld és emberi szempontok figyelembevételét.
Ipar 6.0
Miközben kapkodjuk a fejünket, már itt is van az Ipar 6.0, de ne ijedjünk meg, ez még csak az egyetemi kutatólaborok és jövőkutatók által felvázolt vizionárius keretrendszer, hiszen még az Ipar 4.0-val is küzdünk. Ez a szakasz a hiper-összekapcsoltságról, az önfejlődő ipari ökoszisztémákról, valamint a digitális, fizikai és biológiai rendszerek teljes fúziójáról szól.
A gyárak már nem merev programokat követnek, hanem egy élőlényhez hasonlóan, valós időben, autonóm módon alkalmazkodnak a globális változásokhoz. Vagyis kvázi organikus lényként a mindennapokban az ingerekre reagálva működnek. Amíg az előző fázisok a gépek hatékonyságára és az emberrel való együttműködésre fókuszáltak, az Ipar 6.0 túllépve ezen az automatizált gyárakról szól, ahol a gépek hálózatban kommunikálnak.
A szimbiotikus, élő ipari hálózatokban olyan technológiai trendekről beszélhetünk, mint az infobotok és autonóm robotika. Ezek a generatív mesterséges intelligencia által vezérelt autonóm rendszerek emberi beavatkozás nélkül hoznak komplex döntéseket, és maguktól optimalizálják a globális ellátási láncokat.
De itt kell megemlíteni a kvantumszámítástechnikát és a 6G hálózatokat is, ahol az elképesztő sebesség és a kvantumfölény lehetővé teszi, hogy az úgynevezett Internet-of-Anything (IoX) keretében a világon szinte minden atomi szintű adatot másodpercek alatt elemezzenek. A biológiai és technológiai integráció, vagyis a biomimikri pedig a természet mintáit másoló robotikáról szól, amikor a szintetikus biológia beépül a gyártásba.
Az Ipar 6.0 célja már nemcsak a környezeti károk minimalizálása, hanem az ökoszisztémák aktív helyreállítása és a teljes körforgásos működés megvalósítása a gyártás során. Ez valójában egy olyan jövőkép, ahol a gyárak, az emberek és a bolygó ökoszisztémája egyetlen, közösen fejlődő, intelligens szövetet alkotnak.
Tovább a cikkre: economx.hu (Farkas Tibor)
