Mozgásban a magyar hadiipari fejlesztők
„Gondoltam, hogy vannak mérnöki csodák Magyarországon. Olyan vállalkozások, amik dolgoznának a magyar hadiiparban, csak eddig nem engedték őket. Ma kiderült, hogy tényleg megvan nálunk az a tudás, amit eddig külföldön kerestünk” – fogalmazott dr. Ruszin-Szendi Romulusz a Honvédelmi Innovációs Szemle második napján. A honvédelmi miniszter Sándor Zsolt vezérezredessel, a Honvéd Vezérkar főnökével együtt tekintette meg a magyar fejlesztők dinamikus dróntechnológiai bemutatóját a Nullponti Lő- és Gyakorlótéren.
Eddig is sejtették, hogy léteznek, csak nem lehetett megmutatni – egészen mostanáig. Idén azonban forradalmi tematikát adott a Honvédelmi Innovációs Szemle (HISZ) számára a honvédelmi miniszter és a vezérkarfőnök: felkérte a magyar fejlesztőket, hogy prezentálják terepen alkalmazható autonóm légi és szárazföldi járműveiket, drónelhárító rendszereiket, valamint saját tervezésen alapuló katonai élelmezési megoldásaikat (MRE).
„A honvédség modernizációjának folytatásához nélkülözhetetlen, hogy megnézzük a már meglévő, dinamikusan is megmutatható dróntechnológiai képességeket és az egyelőre tervezőasztalon található rendszereket. Legyünk kritikusak, de legyünk türelmesek is, hiszen sosem volt még ilyen Magyarországon” – szólt a jelenlévőkhöz a miniszter.
A HISZ első napján közel ötven hazai hadiipari szereplő mutatta be saját rendszereit statikus kiálltás keretében (beleértve a honvédség élelmezési-ellátási eljárásait modernizáló megoldásokat). Másnap viszont a résztvevők már működés közben láthatták a légi és szárazföldi, felderítő, támadó, mentő és teherszállító eszközöket. A bemutató rögtön egy távolban kószáló ellenséges (szerepet játszó) drón bemérésével és lézeres megsemmisítésével kezdődött.
„Úgy tűnik, egy év múlva olyan lézerfegyvere lesz a Magyar Honvédségnek, Magyarországnak, ami valóban képes a különböző típusú drónok megsemmisítésére meghatározott távolságon” – jelentette ki a bemutatót elégedetten szemlélő tárcavezető. Dr. Ruszin-Szendi Romulusz egyébként arról is biztosított mindenkit, hogy a sereg élelmezési rendszere egy esztendőn belül szintén megújul.
A közönség a lézerfegyver „premierje” után is látványos és valósághű mozzanatok szemtanúja lehetett. Tényleges harctéri semlegesítésre azonban biztonsági okokból csak egyszer került sor, amikor távvezérlésű elfogó drón, vagyis a támadó eszközt földre küldő technika emelkedett a nullponti lőtér fölé. Bemutatkoztak az orosz-ukrán háborúból ismert merevszárnyasok – amiket a hazai mérnökök a szomszédos frontra látogatva tanulmányoztak – és a multikopteres technológiák is.
A kamikaze drónok csak a többször hangsúlyozott biztonsági okokból nem kerültek elő. Helyettük alacsonyan repülő, a felszíni elemek közt megbúvó, illetve akár 400 négyzetkilométeres területet belátó, extrém nagy felbontású, részletes képeket közlő felderítő eszközökkel találkozhattak a résztvevők. Más fejlesztők drónrajt küldtek az égbe, hogy programozott missziós célt teljesítsenek.
Bemutatták a DJI legnagyobb európai emelődrónját is, ami 30 méteres, automatikusan kioldható csörlőrendszerével 100 kilogramm súlyt képes szállítani. A jövő lehetőségeit vázolta fel az autonóm repülést végrehajtó Hungarocopter. Míg a helikopterben a biztonság kedvéért ott ült egy – kezeit és lábait nem használó – pilóta, kollégái távirányítással vezették a gépet úgy, hogy a kezelőfelületet közvetlenül nem a csapat, hanem a helikopter stabilizáló rendszere szabályozta.
Ahol van repülő eszköz, ott természetesen van légvédelem is. Lassú vagy akár 80 kilométer/órás sebességgel közlekedő repülőeszközök támadását zavarta, illetve semlegesítette az elsőként bemutatott 10 kilométeres hatósugarú, NATO-kompatibilis drónelhárító rendszer. Az eget 360 fokban kémlelő forgóradarok és passzív iránymérők a célkövetést tették lehetővé az elhárítórendszeréhez hasonló hatótávolságban, 40-50 méteres magasságban.
Saját eszközeivel jelent meg az esemény társszervezője, a Védelmi Innovációs Kutatóintézet (VIKI). A hazai védelmi ipar, az innovációs ökoszisztéma, valamint a jövőbeni védelmi képességek fejlesztése céljából létrehozott szervezet távolról vezérelt sebesültszállítókat vonultatott fel. A legnagyobb méretű gépek ültetve négy-hat ember vagy 400-600 kilogramm hasznos teher szállítására alkalmasak. A héten zárult Black Swan 2026 nemzetközi különleges műveleti gyakorlaton az is kiderült, hogy felderítésre egyaránt használhatóak ezek az eszközök, amik szükség esetén alacsony költségeik miatt – szintén távvezérléssel – megsemmisíthetők.
A honvédelmi miniszter záróbeszédében nem ígért a HISZ két napján tapasztalt napsütéshez és tiszta égbolthoz hasonló időjárást a következő évekre, viszont vállalta a magyar lézerfegyver rendszeresítését. Most jön a következő lépés, amikor a tárca és a vezérkar a VIKI-n keresztül megfogalmazza az igényeit és megkeresi a vállalkozásokat, hogy rendszereket vásároljon tőlük vagy közösen fejlesszen velük – mondta dr. Ruszin-Szendi Romulusz.
„A honvédség bázisát magyar alapokon szeretnénk megteremteni. Persze repülőt és tankot nem nekünk kell építeni, de azokért a képességekért, amik az elmúlt két napban megjelentek, nem kell külföldre mennünk. Ha itthon megteremtjük magunknak a kapacitást, az csökkenti a függőségünket. Biztosíthatjuk a honvédség ellátását és az exportképes fejlesztésekkel – közvetett módon – még a magyar költségvetést is növelhetjük.”
Tovább a cikkre: honvedelem.hu (Burillák Marcell)
