„Undort éreztem”: Az EP-képviselő felszólalt a meztelen deepfake videok miatt, és uniós fellépést sürget

Lena Schilling, az Osztrák Zöldek képviselője szerint a képek „nők elleni digitális erőszakot” jelentenek, és fenyegetést jelentenek a demokráciára.

Egy osztrák EP-képviselő nyíltan beszélt arról a tapasztalatáról, hogy beleegyezése nélkül „meztelenre vetkőztették” az interneten, és sürgette az EU intézkedését, miután egy jelentés szerint minden hatodik női EP-képviselőt céloztak meg mesterséges intelligencia által generált szexualizált tartalommal.

A Zöld Párt tagja, Lena Schilling elmondta, hogy a múlt hónapban értesült arról, hogy az interneten terjednek róla meztelen mélyhamis képek. Amikor megnyitotta a linkeket, az egyik első sajtótájékoztatóján készült képeket bámulta – de a képeket digitálisan módosították, hogy levegyék róla a ruháit.

Ez egy sokkoló fordulat volt karrierje egy meghatározó pillanatában. „Undort éreztem” – mondta. „Emlékszem, mennyire ideges voltam, és mennyire készültem a sajtótájékoztatóra. Aztán látni, hogy valaki ezt a képet úgy használja fel, hogy ártson és megalázzon engem, nagyon nehéz volt felfogni.”

Az Agora Digitale Transformation (ADT) jelentése szerint Schilling egyike annak az 50 európai parlamenti képviselőnek – akik közül 46 nő –, akiket szexualizált deepfake-ek céloztak meg.

A berlini székhelyű agytröszt, amely értesítette Schillinget a képek online jelenlétéről, azt nyilatkozta, hogy a megállapítás rávilágított arra, hogy a deepfake pornográfia hogyan vált „rendszerszintű fenyegetéssé a nők számára az európai politikában”.

Egy korábbi ADT-jelentés megállapította, hogy 22 uniós ország 138 női parlamenti képviselőjét érintette a hamisított tartalom, és hogy a nők 33-szor nagyobb valószínűséggel szerepeltek deepfake pornográfiában, mint férfi kollégáik.

Schilling a képeket a „nők elleni digitális erőszak” egy formájának nevezte, amely ráterelődik a politikában szereplő nőket eleve aránytalanul sok szexista bántalmazásra, zaklatásra és erőszakra.

Az eredmény komoly fenyegetést jelentett a demokráciára, mondta: „Ezek a dolgok még nehezebbé teszik a politikába való belépést, mint amilyen már most is. Képzeljük csak el, mi történne a társadalmunkkal, ha egyre több nő tűnne el a közéletből.”

Schilling elmondta, hogy beszélt néhány más célponttá vált női európai parlamenti képviselővel, de ők félelmüket fejezték ki azzal kapcsolatban, hogy előlépjenek. „De nincs miért szégyellni. Az emberek visszaéltek a fotóiddal, te nem tettél semmi rosszat” – mondta. „És azt hiszem, ez az a pillanat, amikor azt mondod: »Rendben, ennek véget kell vetni«.”

Ezt az érzést egy nemrégiben, Schilling és a német zöldpárti Terry Reintke európai parlamenti képviselő által kezdeményezett, az EU-nak címzett levélben fogalmazták meg. A 119 európai parlamenti képviselő által aláírt levélben felszólították a tisztviselőket, hogy biztosítsák, hogy a nők vetkőztetésére mesterséges intelligenciát használó alkalmazások és weboldalak december 2-án EU-szerte hatályba lépő betiltása olyan mechanizmusokkal párosuljon, amelyek képesek betartatni a tilalmat.

„A papíralapú tilalom senkit sem véd, amíg azt nem érvényesítik” – áll a levélben, rámutatva a „nudifier” alkalmazások széles körű elterjedésére, amelyekben a nők fotói egyetlen kattintással levetkőztethetők.

„Célja a női test megalázása és felette való ellenőrzés, hatása pedig az, hogy a közéletet ellenségesebbé tegye a női politikusok számára” – áll a levélben. „Minden fiatal nőnek, aki politikai karriert fontolgat, figyelembe kell vennie, hogy ez vele is megtörténhet.”

Schilling szerint a cél az volt, hogy nyomást gyakoroljanak a nemzeti hatóságokra minden olyan kiskapu vagy megkerülő megoldás bezárására, amely lehetővé tenné az alkalmazások további működését az EU-ban. „Meztelenre vetkőztettek minket a beleegyezésünk nélkül” – mondta. „Ez nem válhat az új normálissá.”

A cselekvésre való felhívás volt az oka annak, hogy úgy döntött, felszólal – mondta –, abban a reményben, hogy történetének megosztása meggyőzi a tagállamokat, hogy fellépjenek a technológiai cégekkel szemben, amelyek számára az ilyen típusú digitális erőszak életképes üzleti modell lehet.

„Ez elég egyszerű” – mondta. „Minden nőnek, aki hivatalért akar indulni, képesnek kell lennie arra, hogy ezt anélkül tegye, hogy félnie kellene attól, hogy akarata ellenére levetkőztetik.”

Tovább a cikkre: theguardian.com (Ashifa Kassam)