Egyetlen kábelszakadás vagy áramkimaradás akár több tízezer ember internet- és mobilszolgáltatását is veszélyeztetheti, a háttérben azonban már jóval azelőtt megkezdődhet a hibaelhárítás, hogy az ügyfelek bármit észrevennének. A One és a Yettel szolgáltatásait is támogató 2Connect újságíróknak mutatta be budapesti hálózatfelügyeleti központját, ahol a nap 24 órájában figyelik a rendszereket, és egyre több feladatot bíznak automatizált megoldásokra.
Egy építkezés közben elszakított optikai kábel vagy egy váratlan áramszünet akár több tízezer ember internet- és mobilszolgáltatását is veszélyeztetheti, a háttérben azonban már azelőtt megkezdődhet a hibaelhárítás, hogy az ügyfelek bármit észrevennének. A hazai távközlési infrastruktúra egyik legnagyobb szereplője, a One és a Yettel szolgáltatásait is támogató 2Connect újságíróknak mutatta be budapesti hálózatfelügyeleti központját, ahol a nap 24 órájában figyelik a hálózatok működését, és szükség esetén több szakterület munkáját hangolják össze.
Egy országos távközlési hálózatban minden pillanatban történik valami. Egy mobilállomás elveszítheti az áramellátását, egy munkagép elvághat egy optikai kábelt, egy vihar pedig egyszerre több hálózati eszköz működését is megzavarhatja. Az ilyen események kezelése nem akkor kezdődik, amikor az ügyfelek tömegesen telefonálnak a szolgáltatójukhoz: az üzemeltetők sokszor már a hiba első jeleinél értesülnek a problémáról.
Ennek működésébe engedett betekintést a 2Connect a budapesti hálózatfelügyeleti központjában, az úgynevezett Network Operations Centerben (NOC). A társaság a 4iG Csoport átszervezésének eredményeként 2025. október 1-jén jött létre, a korábbi DIGI, Vodafone Magyarország, Invitech és Antenna Hungária hálózati infrastruktúrájának összevonásával. A 2Connect elsősorban nem közvetlenül a lakossági ügyfeleknek szolgáltat, hanem többek között más távközlési vállalatok számára biztosít hálózati hátteret. Ezért egyetlen nagyobb hálózati hiba egyszerre több szolgáltatót és rajtuk keresztül akár több tízezer végfelhasználót is érinthet.
A 2Connect közel 700 négyzetméteren figyeli a hálózat minden rezdülését
A 2Connect közös hálózatfelügyeleti központja 2026 februárjában kezdte meg működését egy közel közel 700 négyzetméteres létesítményben. A központban a hét minden napján, éjjel-nappal dolgoznak: a szakemberek 8, 12 vagy 24 órás műszakokban váltják egymást. A 2Connect hálózatának része több tízezer kilométernyi optikai kábel, számos adatközpont, átviteli kapcsolat és energiaellátó rendszer. A közös felügyelet a vezetékes hálózatok mellett a mobilhálózatok központi elemeire, a televíziós szolgáltatásokra és az üzleti adatkapcsolatokra is kiterjed.
A szakemberek ezért nem egyetlen hálózati térképet figyelnek.
A különböző rendszerekből riasztások, forgalmi adatok, állapotjelzések és ügyfélbejelentések érkeznek, amelyeket folyamatosan össze kell vetni egymással.
Marton László, a 2Connect NOC hálózatfelügyeleti osztályvezetője találó hasonlattal írta le a munkájukat: „Olyanok vagyunk, mint a pók a háló közepén”. A központ nem feltétlenül maga végzi el az összes javítást: feladata elsősorban annak felismerése, hogy mi történt, milyen következményekkel járhat, és mely szakembereknek kell beavatkozniuk.
A riasztás még nem jelenti azt, hogy elment az internet
A hálózatfelügyelet egyik legfontosabb feladata annak eldöntése, hogy egy riasztás mögött valódi, ügyfeleket érintő probléma áll-e.
Egy jelzés például arra utalhat, hogy megszakadt egy hálózati kapcsolat. Ez azonban önmagában nem feltétlenül jelent szolgáltatáskiesést, hiszen a korszerű távközlési hálózatokban ugyanaz az adatforgalom gyakran több különböző útvonalon is továbbítható.
Ilyenkor a NOC szakemberei először azt vizsgálják meg, hogy melyik berendezés vagy kapcsolat érintett, mekkora területet érhet el a probléma, és milyen szolgáltatások működését veszélyezteti.
Ezután döntik el, szükséges-e azonnali beavatkozás, illetve milyen súlyossági kategóriába tartozik az esemény.
A gyakorlatban tehát nem minden riasztásból lesz üzemzavar, és nem minden üzemzavar okoz érzékelhető szolgáltatáskiesést. Az erre szolgáló műszaki megoldások összefoglaló neve a redundancia: a kritikus rendszereknek tartalék útvonaluk vagy energiaellátásuk van, így egyetlen meghibásodás esetén is fennmaradhat a működés.
Ha nagy a baj, összehívják a „War roomot”
Amennyiben a hiba több szolgáltatást vagy nagyobb számú ügyfelet érinthet, a NOC kritikus incidenskezelési folyamatot indít. Ennek központi eleme az úgynevezett War room, vagyis egy operatív egyeztetés, melybe az érintett szakértőket azonnal bevonják. A szakemberek és vezetők többnyire online kapcsolódnak be az egyeztetésbe, így akár munkaidőn kívül, más helyszínről is részt vehetnek a hibaelhárításban.
- Az első percekben összeállítják a közös helyzetképet.
- A hálózatüzemeltetők megpróbálják behatárolni a hibát, és ahol lehetséges, tartalék útvonalra terelik az adatforgalmat.
- Ezzel párhuzamosan a helyszíni csapatok elindulhatnak a feltételezett hibahelyre, a szolgáltatásmenedzsment pedig tájékoztatja az érintett partnereket.
- Szükség esetén hatósági bejelentésekre is sor kerülhet, például a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság vagy a Nemzeti Kiberbiztonsági Intézet felé.
Mindez azért lényeges, mert egy összetett hálózati hibánál az egyes munkafolyamatoknak párhuzamosan kell zajlaniuk. A szakembereknek nemcsak a műszaki problémát kell megtalálniuk, hanem közben az érintett szolgáltatókat is folyamatosan tájékoztatniuk kell a helyzetről.
Nem feltétlenül a hálózati berendezések romlanak el
A bemutatón az is kiderült, hogy a hálózati incidensek jelentős részét nem a távközlési eszközök meghibásodása okozza. Gyakoriak az áramszolgáltatói problémák és a fizikai kábelsérülések. Egy útépítés, egy mezőgazdasági munkagép vagy akár egy kidőlő oszlop is megszakíthat fontos kapcsolatokat. A viharok, a villámlás, a nyári hőség és a téli jegesedés szintén jelentős kockázatot jelenthetnek.
A 2Connect egy idei példát is ismertetett: a 2026-os nyári kánikula alatt egy áramszolgáltatói hiba érintette a vállalat Petzvál József utcai telephelyét és az ott működő adatközpontot. A társaság tájékoztatása szerint
a saját tartalék energiaellátásnak köszönhetően az adatközpont működése nem szakadt meg, így az ügyfelek gyakorlatilag semmit sem érzékeltek az eseményből.
Hasonlóan fontos szerepet kap a megelőzés is. A 2024-es dunai árvíz idején a szakemberek előre azonosították, hogy Szob térségében egyes mobilállomások működése veszélybe kerülhet. A szükséges átalakításokat még a probléma kialakulása előtt összehangolták, hogy fenntarthassák a szolgáltatások működését.
Tíz perc helyett tíz másodperc: egyre több munkát vesznek át a gépek
A hálózatfelügyelet egyik legérdekesebb fejlesztési területe az automatizáció. A 2Connect bemutatóján ismertetett adatok szerint bizonyos, korábban kézzel végzett műveleteknél már jelentős időmegtakarítást értek el. A riasztások észlelése és elemzése egy bemutatott munkafolyamatban
korábban átlagosan 10,5 percet vett igénybe, automatizálva viszont mindössze 10 másodpercig tart.
Ez 63-szoros gyorsulás. A hibajegyek létrehozásának ideje pedig két percről tíz másodpercre csökkent, ami tizenkétszeres különbség.
Az automatizáció célja elsősorban az, hogy a szakembereknek kevesebb időt kelljen ismétlődő feladatokra fordítaniuk, és gyorsabban megállapíthassák, mely események igényelnek valódi beavatkozást.
A 2Connect működésének egyik legnagyobb feladata ugyanakkor továbbra is a négy elődcégtől örökölt informatikai és hálózatfelügyeleti rendszerek egységesítése. A bemutatott adatok szerint a vállalat több mint 350 különböző rendszert örökölt. Ezek között hálózatfelügyeleti, hibajegykezelési, nyilvántartási és jelentéskészítési alkalmazások is találhatók. A közös fizikai munkatér 2026 februárja óta működik, a rendszerek és az operatív folyamatok összehangolása azonban még nem fejeződött be. Ez fontos különbség: attól, hogy a korábban különálló hálózatokat már egy központból figyelik, a mögöttük dolgozó informatikai rendszerek még nem feltétlenül alkotnak egységes egészet.
A következő lépés egy olyan közös információs felület kialakítása, amelyen az operátorok a hálózati események mellett közvetlenül láthatják azok szolgáltatási és ügyféloldali következményeit is.
A hosszabb távú tervek között a mesterséges intelligencia alkalmazása is szerepel.
Az AI például segíthetne felismerni az egymással összefüggő riasztásokat, vagy előre jelezni egy-egy meghibásodás kockázatát. Ez azonban egyelőre fejlesztési irány, nem teljesen önállóan működő rendszer. A vállalat szerint a kritikus infrastruktúrát érintő döntésekért továbbra is a szakemberek felelnek, az MI-alapú megoldások bevezetését pedig a rendszerek és az adatok egységesítéséhez kötik.
Tovább a cikkre: vg.hu (Gergely Máté)
