Civilek hiúsítottak meg egy győri adatközpont-beruházást

Az adtközponti beruházások elleni tiltakozások globálisan egyre jobban felerősödnek, most győri civileknek sikerült célt érniük.
Egy csaknem egy hónappal ezelőtti közgyűlésen visszavonta a győri városvezetés egy adatközponti beruházás támogatására vonatkozó korábbi előterjesztést – írja a 24.hu. A nyugat-magyarországi város egyik kertvárosi városnegyedébe, Likócsra tervezett adatközpont létesítését a jelentős civil tiltakozás hatására ejtették.

A cikk szerint a telek tulajdonosa idén januárban kerete meg az önkormányzatot egy modern IT-Campus és adatközpontpark létesítésének terveivel. A megbízó pontos kiléte azóta sem derült ki, az viszont igen, hogy az összesen 1500 négyzetméter alapterületű létesítményben egy 20 megawatt számítási kapacitású rendszer működött volna.

A G7 összefoglalója szerint az adatközpontok építésével összefüggő tiltakozási hullám ma már az Egyesült Államokon kívül Európában is egyre jelentősebb szerepet kap, így például Lengyelországban és Ausztriában is tiltakoztak korábban hasonló beruházások ellen.

A lap felidézi, hogy Paksra egy a győrihez képest ötször nagyobb kapacitású adatközpont építését tervezi a német ParaTec AG és a magyar 3D Lézertechnika Zrt., a tavaly nyáron bejelentett beruházás ellen azonban egyelőre nem volt számottevő lakossági tiltakozás, igaz, egyelőre azt sem tudni, mikor veheti kezdetét a beruházás.

Tovább a cikkre: hwsw.hu (Koi Tamás)

Elegük lett a mesterséges intelligenciából: darukra másztak a tüntetők egy európai fővárosban

Tüntetők törtek be a Microsoft egyik amszterdami adatközpontjának építési területére pénteken. A megmozdulás egy kétnapos, 16 országra kiterjedő tiltakozássorozat része, amellyel környezetvédelmi és digitális jogi aktivisták a mesterséges intelligencia térnyerése miatt rohamosan szaporodó szerverparkok ellen emelik fel a szavukat.

A holland fővárosban több mint száz aktivista gyűlt össze a mesterséges intelligenciát kiszolgáló leendő létesítménynél. Hollandiában jelenleg mintegy kétszáz hasonló központ működik, épül vagy áll tervezés alatt. A demonstrálók egymásba karolva vonultak fel, majd behatoltak az építkezésre és felmásztak a darukra, miközben a rendőrség biztosította a helyszínt.

A megmozdulást összefogó koalíció péntekre és szombatra számos további akciót hirdetett meg, így Dublinban felvonulást, Varsóban parlamenti demonstrációt, Dániában pedig egy másik Microsoft-létesítmény elleni tiltakozást szerveznek.

Az amszterdami beruházás mögött a több mint egymilliárd dolláros befektetést tervező Pure Data Centres áll. A vállalat békés távozásra kérte a területfoglalókat, és nyitottságát fejezte ki a helyiekkel folytatott párbeszédre. A Microsoft közleményében úgy reagált, hogy tiszteletben tartja a békés véleménynyilvánítást, a törvénysértő akciókat azonban elítéli.

A tiltakozók szerint az adatközpontok hatalmas terhet rónak az áram- és vízhálózatra, veszélyeztetik a klímacélokat, és a szűkös erőforrásokért folytatott versenyben kiszorítják a lakásépítéseket és a helyi vállalkozásokat. A szervezők hangsúlyozzák, hogy nem a technológiai fejlődés ellen küzdenek, és a meglévő létesítményeket sem akarják bezáratni, csupán az újabb nagyberuházások leállítását követelik addig, amíg a kormányok nem alkotnak világosabb szabályokat. A technológiai óriáscégek azzal érvelnek, hogy a felhőalapú számítástechnika és a mesterséges intelligencia iránti globális igény kielégítéséhez elengedhetetlen ez a kritikus infrastruktúra.

Az ágazattal szembeni ellenállás Spanyolországtól Indián át az Egyesült Államokig egyre erősebb.

Az amerikai tőzsdéken csütörtökön komoly árfolyamesést szenvedtek el a technológiai részvények, a befektetők ugyanis attól tartanak, hogy egy demokrata többségű kongresszus szigorúbb szabályozással fékezheti meg a mesterséges intelligencia által fűtött fellendülést.

Európa eközben igyekszik megtalálni az egyensúlyt a szigorúbb környezetvédelmi előírások, valamint az Egyesült Államokkal és Ázsiával folytatott technológiai verseny között. Henna Virkkunen, az EU technológiai ügyekért felelős ügyvezető alelnöke csütörtökön kiemelte, hogy a kontinensnek szüksége van saját adatközpontokra a versenyképességhez, de a lakosságnak is garantálni kell, hogy a beruházások nem okoznak áramkimaradásokat, drasztikus rezsinövekedést vagy környezetkárosítást. A európai hozzáállás változását jelzi, hogy Olaszország és Portugália már szigorítja a vonatkozó környezetvédelmi előírásokat, Finnországban büntetőeljárás indult a Google egyik projektjének területrendezése miatt, az Egyesült Királyságban pedig a Microsoft lépett vissza egy adatközpont megépítésétől az infrastrukturális késedelmek következtében.

Tovább a cikkre: portfolio.hu