Az információszennyezés mérgezi a demokráciát. A dezinformáció terjedése a digitális korszak egyik legnagyobb gondja lett. A védelem felépítéséhez Európának meg kell értenie a probléma mértékét – ír róla az Euractiv.
Az Egyesült Nemzetek Fejlesztési Programja (UNDP) a félretájékoztatási trendeket három fő kategóriába sorolja:
a) politikai, beleértve a politikai narratívákat, gyűlöletbeszédet és nemi alapú dezinformáció
b) külső befolyás, ideértve a propagandát is
c) válságvezérelt, olyan esetekkel, mint a Covid-19, erőszakos válság, fegyveres konfliktus.
A Statista európai álhírekről szóló statisztikai jelentése felhívja a figyelmet a dezinformációkkal való találkozás gyakoriságára az EU tagállamaiban. A felmérésben résztvevők csaknem harmada számolt be arról, hogy gyakran vagy nagyon gyakran (28 százalék) találkozott olyan hírekkel, amelyek a valóságot tévesen ábrázolják vagy hamisak. Nyolc százalék egyáltalán nem értett egyet azzal az állítással, hogy rendszeresen látnak hamis és gyanús tartalmat.
A dezinformáció gyakorisága
A kiadók arra a következtetésre jutottak, hogy rávilágít a félretájékoztatás, valamint a kitalált, manipulált és elcsépelt hírtartalom terjesztésének növekvő problémájára.
Ugyanez a jelentés azt mutatja, hogy a világ kiválasztott nagy médiapiacain a hírfogyasztási források között továbbra is az online (beleértve a közösségi médiát) és a TV-csatornák a polgárok által leggyakrabban használt csatornák.
A hírhozzáférés típusai
A fenti adatok alapján a brazil fogyasztók használták a legkevésbé a nyomtatott médiát híreik megszerzésére, 12%-uk számolt be arról, hogy nyomtatott híreket fogyaszt. Alacsony szinteket figyeltek meg az Egyesült Államokban is, 16%-kal, míg a nyomtatási fogyasztás Indiában volt a legmagasabb.
Az adatok abból származnak, hogy az elemzők a helyi újságírásba – különösen a nyomtatott és a digitális médiába – való befektetésre szólítottak fel a dezinformáció ellen, amint azt a washingtoni székhelyű Carnegie Endowment For International Peace agytröszt kutatása idézi.
Az Európai Unióban más a kép. Az európaiak legmegbízhatóbb hírforrásaira vonatkozó Flash Eurobarometer felmérés azt mutatta, hogy nagyobb az írott sajtóba vetett bizalom, és alacsonyabb a bizalom a digitális natív médiában, bár nemzedékek közötti szakadék tátongott.
Bízzon a hírforrásokban
António Guterres , az ENSZ főtitkára szerint „a dezinformáció elleni küzdelem tartós befektetést igényel a társadalmi rugalmasság, valamint a média- és információs műveltség építésébe”.
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) Facts not Fakes: Tackling Desinformation, Strengthening Information Integrity című jelentése a dezinformáció koordinált és stratégiai kezelésének szükségességét tárgyalja.
Az OECD sokrétű, több szereplőt, csatornát és taktikát érintő kihívásnak nevezve az alábbi adatokat közölte az intézményi architektúráról és az információs integritás erősítését szolgáló irányítási gyakorlatokról szóló felmérésében.
Az információ integritásának javítása
Ugyanebből a felmérésből származó egyéb adatok azt mutatják, hogy a dezinformációs dinamikával kapcsolatos kutatások, a hamis és félrevezető információk terjedésével szembeni társadalmi ellenálló képesség növelése, valamint az iránymutatások és/vagy stratégiai dokumentumok kidolgozása vagy relevanciájának növelése a koordinációs mechanizmusok által már jelenleg is megosztott kulcsfontosságú célok közé tartoznak. a dezinformáció leküzdésére hozták létre.
Kormányközi koordináció
Az OECD megjegyzi, hogy a média- és információs műveltségre irányuló kezdeményezéseket az információs integritás megerősítésére irányuló szélesebb körű erőfeszítés részének kell tekinteni, például az algoritmus-ajánló rendszerek és a generatív AI működésével kapcsolatos elemekre összpontosítva.
Médiaismeret tananyag
A dezinformáció elterjedése elleni küzdelem másik módja a tényellenőrző projektek.
A Duke Reporters’ Lab 2023-as jelentése jelentős növekedést mutatott ki az ilyen projektek között, a 2008-as mindössze 11 oldalról 2022-re 424-re. Tavaly 417 aktív tényellenőrzőt számláltak, amelyek több mint 100-ban ellenőrizték és leplezték le a téves információkat országokban és 69 nyelven, ami enyhe leminősítést jelent 2022-hez képest.
Tényellenőrzés
Az UNDP által az információs szennyezés elleni küzdelemre irányuló erőfeszítések feltérképezése és elemzése Európában és Közép-Ázsiában című jelentésében összeállított átfogó lista feltárja a tényellenőrző projekteket támogató legaktívabb donorokat/partnereket.
Grafikonok és táblázat itt találhatóak: https://www.euractiv.com/section/artificial-intelligence/news/media-literacy-fact-checking-investment-needed-to-counter-disinfo-pollution/
