Olyan mértékben nő az AI és az adatközpontok áramigénye az USA-ban, hogy a szektor már a bitcoinbányászokat is célba vette, az ő energiájukat akarják.
Hónapok óta minden nap arról hallunk, hogy az adatközpontok energiaigénye elképesztő mértékben növekszik az AI és a felhő miatt – ezzel párhuzamosan pedig mindenhol sorra épülnek a dollármilliárdos adatközpontok, nem csak az USA-ban és Európában, de mindenhol (a Google most épp Latin-Amerikába és Vietnámba vinne egy hatalmasat). Miközben a megoldást az atomenergiában és a geotermikus energiában, valamint az adatközpontok erőművek mellé építésében látják sokan, addig a valóság az, hogy az elképesztően gyors terjeszkedés (adatközpontok, AI, felhő) miatt a rendelkezésre álló elektromos kapacitás egyre kisebb.
Az amerikai tech cégek a jelentések szerint ezért most a kriptobányászok kapacitására pályáznak.
A jelentések alapján az adatközpontok olyan mértékű áramigényt generálnak, hogy az messze meghaladja a bővítések kínálta lehetőségeket, a nagy tech cégek pedig vadásznak az áramra.
Állítólag a saját energiainfrastruktúrával rendelkező kriptobányászok bérbe adják vagy eladják az eszközeiket a tech cégeknek, míg mások egyszerűen nem kapnak áramot, és csődbe mennek. Egyes szereplők szerint a világ legnagyobb és legtöbb tőkével rendelkező cégei úgy tesznek, mintha az életük múlva mindezen, és nem érdekli őket, mit fizetnek az áramért.
Májusban még visszafogottabb jövőképre számítottak, de az Electric Power Research Institute már akkor azt jósolta, hogy az évtized végére az amerikai áram 9 százalékát adatközpontok fogyasztják majd el (a mostani érték ennek a fele). Az International Energy Agency szerint a globális áramfogyasztás 1,3 százalékát tehetik ki most az adatközpontok, de ez a jövőben emelkedik majd. Elemzők szerint a kriptobányászok kapacitásának 20 százalékát 3 éven belül már AI-célokra használják. Az iparági szereplők szerint ugyanakkor idén már rendre ugyanazokért az erőforrásokért és szerződésekért csatáznak a kriptocégek és a tech cégek, ha áramról van szó.
Az egyik kriptocég elől az Amazon vett meg egy adatközpontot márciusban egy atomerőműnél, és annyi kapacitást kötött le, amely Új-Mexikó állam teljes lakosságának elég lenne.
A visszajelzések szerint az Amazon, a Google és mindenki ilyen lehetőségek után kutat, ráadásul az új adatközpontok 20 helyett már 1000 MW kapacitást igényelnek. A saját infrastruktúrával rendelkező kriptocégek így bérbe adják vagy eladják eszközeiket, segítik a fejlesztéseket, a telepeik pedig már ötször annyit érhetnek a Morgan Stanley szerint. Egy ilyen lehetőség révén 3,5 évvel hamarabb állhat munkába egy adatközpont, a tech cégek pedig dollármilliárdokat spórolhatnak, teszik hozzá.
Szakértők szerint ugyanakkor nem mindenki tudja, mibe vág bele: egy kriptobánya 6-12 hónap alatt készült el, egy fejlett adatközpontnak 3 év kell, speciális hűtéssel és egyéb extrákkal, nagyon magas költségek mellett. Utóbbi a válaszok szerint nem probléma, mert a tech cégek dobálják a dollármilliárdokat, nekik a piacra lépési sebesség a legfontosabb.
