„Az ipari kémkedés valós és növekvő fenyegetést jelent az üzleti életben” – nyilatkozta az Indexnek Tóth Béla információbiztonsági szakember, aki ismertette legfrissebb kutatásukat is. A magyar irodák 8 százalékában feltehetően találnának lehallgatókészüléket, míg ez az arány külföldön mindössze 2-3 százalék. Lehallgatásra utaló nyom lehet akár az asztal alsó felületén lévő kétoldalú ragasztómaradék is.
„Évente több tízmilliárd forintra tehető a veszteség, amelyet a lehallgatások okoznak a cégeknek” – mondta az Indexnek Tóth Béla információbiztonsági szakember. A Diracom adatai szerint az átvizsgálásokat követően a magyarországi irodák 8 százalékában találnak lehallgatókészüléket vagy lehallgatásra utaló nyomokat – ez az arány külföldön mindössze 2–3 százalék.
Ezek a cégek figyeljenek a leginkább
Ennél még drámaibb, hogy a cégvezetők töredéke gondolja, hogy az offline térben is szükséges az érzékeny adatok és információk védelme.
Lehallgatásra utaló nyom lehet egy asztal alsó felületén lévő kétoldalú ragasztómaradék, amit UV-fény alatt jól lehet látni. Ugyanakkor a határoló falfelület külső oldali sérülése – például falmikrofon felhelyezése miatt – is árulkodó nyom lehet
– mondta az Indexnek Tóth Béla, aki kifejtette, minden olyan személy, szervezet, vállalkozás potenciális célpont, amelynek vannak olyan információi, amelyek mások számára értékkel bírnak. Tender árazása, akvizíciós tervek, új piaci szegmensbe való belépés, új termék fejlesztése, gyártása, vagy éppen értékesítése is állhat a háttérben, ahogy személyes (kinevezés, átszervezés), vagy családi konfliktus (öröklés, vagyonfelosztás) is.
Derült már fény gyártási eljárás eltulajdonítására, és előfordult, hogy konkurens cég így jutott előnyhöz egy új termék bevezetésekor „Találkoztunk olyan esettel, amikor egykori alkalmazottak hozzáfértek az informatikai rendszerhez, amivel félmilliárdos kárt okoztak volt cégüknek, azonban köthető lehallgatáshoz meghiúsult cégrészöröklés is.”
Ez valós fenyegetést jelent
„Ha egy cég 500 millió forint feletti éves árbevétellel rendelkezik, akkor már elérte a lehallgatás belépési küszöbét” – ismertette Tóth Béla. A legveszélyeztetettebb kategóriába a kutatás-fejlesztési tevékenységet végzők tartoznak. Ugyanakkor ezek a cégek árbevételük kevesebb mint 1 százalékát fordítják információvédelemre, pedig a legértékesebb információ piaci értékének 10 százalékáig érdemes nagyobb beruházásban gondolkodni.
Az eszközök skálája széles, a civil terület előszeretettel alkalmaz különféle hangrögzítőket, kezdve az autonóm eszköztől a WiFi/BT/GSM-technikát alkalmazó eszközökig. Az analóg rádiófrekvenciás lehallgatóeszközök (a klasszikus megnevezése „poloska”) alkalmazása is tipikus, ez viszont szakértelmet igényel. A piacon széles a választék, a kínai eszközök olcsók és jól működnek, és könnyű beszerezni, de vannak EU-n belüli gyártók és időnként izraeli termékek is felbukkannak .
A „megrendelői kör” mindig a lehallgatott szervezet helyére vagy piacára törekvők közül kerül ki.
Fontos kiemelni azt is, hogy a korábban említett 2-3 százalékos lehallgatási arány a tényleges eszközök megtalálását jelenti. És a vállalati vezetők akkor szembesülnek az ipari kémkedéssel, ha megfelelően szembesítik őket ezzel a ténnyel.
Egy vizsgálat összegzésekor átbeszéljük a tapasztalatokat a vállalat vezetőjével, ilyenkor szokott előjönni, hogy tulajdonképpen sok olyan megmagyarázhatatlan eset történt, amiből nem következtettek korábban a konkrét lehallgatásra. Sajnos sokan csak akkor eszmélnek fel, ha megtörtént a baj. Ezért fontos a megelőzés
– mondja a szakértő, aki szerint természetesen egy lehallgatásnak akkor van értelme, ha azzal az azt végző érdemi előnyökhöz tud jutni. A vállalatoknál célpont lehet az első számú vezető, helyettesei, titkársága, gazdasági vezetője, kereskedelmi vezetője, kutatás-fejlesztés vezetője, de személyes okból történő lehallgatásnak bárki célpontja lehet.
„Sokan még mindig James Bondként tekintenek az ipari kémkedésre, nem hiszik el, hogy ez létező terület, foglalkozás. Pedig amit el lehet lopni és értékesíteni lehet, azt el is lopják” – mondta Tóth Béla, aki szerint sokkal többet kellene tenni azért, hogy az információk eljussanak a vezetőkhöz. A fejekben még mindig az él, hogy az a lopás, ha valamilyen materiális javat tulajdonítanak el, az információt még nem sorolják ide.
A szakértő szerint az ipari kémkedés valós és növekvő fenyegetést jelent az üzleti életben.
Tóth Béla végezetül kifejtette, a korábban említett megelőzésen kívül hatékony védekezés lehet akár olyan védett tárgyaló kialakítása, amely úgy működik, mint egy Faraday-kalitka, így az itt folyó beszélgetéseket az ablakon keresztül sem tudják lehallgatni. Ez ma már egy lézeres mikrofonnal 200-300 méteren belül megoldható. Ugyanakkor legalább ennyire fontos a szakértő szerint, hogy az épületek szerkezetén keresztül se juthasson ki titkos információ.
