Azok számára, akik manapság a diszruptív ICT-folyamatokat tanulmányozzák, a generatív mesterséges intelligencia kínai bevezetése és implementációja lenyűgöző esettanulmányt jelenthet. Az OpenAI Dall-E és a ChatGPT elindítása után 2023-ban drámaian megváltozott a globális MI-térkép. A várakozásokkal ellentétben azonban az ezt követő piaci fejlődés és az innováció nem az Egyesült Államokra vagy más nyugati országokra összpontosult. Kína a nyerő egyelőre, és az is látszik már, hogy mi lehet ennek az oka.
Mára akár akarjuk, akár nem, de be kell vallani, hogy Kína vált a generatív mesterséges intelligencia bevezetésének globális vezetőjévé. Egy friss, 1600, különböző iparágakban tevékenykedő vezető megkérdezésével készült felmérés szerint a kínai válaszadók 83 százaléka használja aktívan a generatív MI-t a dolgos hétköznapokban. Ugyanez az arány Észak-Amerikában 65 százalék, globálisan pedig csupán csak 54 százalék.
Kína dominanciája kiterjed emellett az MI-szabadalmak kifejlesztésére is: 2014 és 2023 között több mint 38.000 mesterséges intelligenciával kapcsolatos találmányi oltalmat jegyeztek be, ami látványos különbséget jelent az Egyesült Államok ugyanezen időszak alatti 6276 szabadalmával összevetve.
A technológia átvételének és gyors implementálásának sikeres folyamata Kínában figyelemre méltó. A ChatGPT elindítását követően számos versenytárs jelent meg nyugaton, köztük a Microsoft Copilot, a Google Bard (később Gemini), az Anthropic Claude, a Meta Llama és a francia Mistral megoldása is.
Máris vannak hazai versenytársak
Míg e modellek némelyike korlátozta a kínai piacra való bejutását eleve, a hazai versenytársak gyorsan több tucat alternatív modellt fejlesztettek ki válaszul. A helyi kínálat megugrása viszont intenzív árháborút váltott ki, ami jelentősen felgyorsította az említett sikeres implementálási folyamatot. Ennek következtében a kínai vállalatok ma már lényegesen alacsonyabb (sőt valójában jelképes) árakat fizetnek a hazai generatív MI modellekért, mint a népszerű észak-amerikai változatokat használó nyugati társaik.
A generatív mesterséges intelligencia a piaci verseny határainak újradefiniálására készül. Kína pedig versenyképesebb és nyitottabb piaca nagyobb innovációra és aktivitásra is ösztönöz. A Hugging Face legutóbbi, a nyílt nagy nyelvi modellekről készített rangsora is már ezt a nyomasztó tendenciát tükrözi.
A sor élén az Alibaba Qwen algoritmuscsaládja áll.
Más technológiai óriások, mint a ByteDance, a Baidu, a Tencent, és ígéretes startupok, mint a Zhipu, gyorsan ki is fejlesztették saját egyedi és iparág specifikus modelljeiket. Ezeket az algoritmusokat kezdetben csak kínai nyelvű tartalmakon képeztek ki. Jelentős előnyöket kínálnak a hatékonyság és a kínai kontextusban való alkalmazhatóság terén is.
Hogyan vezet(het) Kína a mesterséges intelligencia területén?
Nem tagadható, hogy a Mennyei Birodalom az elmúlt években globális vezető szerepet töltött be a mesterséges intelligencia területén.
A Stanford Egyetem Emberközpontú Mesterséges Intelligencia Intézetének jelentése szerint Kína már 2020-ban is az első helyen állt a világon a mesterséges intelligenciáról szóló folyóiratcikkek, szabadalmak, idézetek és konferencia-előadások számát tekintve.
Kína az MI kockázati tőkefinanszírozás tekintetében is megelőzte már az Egyesült Államokat, 2020-ban a globális összérték 44 százalékát tette ki. Kína gyors felemelkedése a mesterséges intelligencia területén több tényezőnek tulajdonítható, érdemes górcső alá venni ezeket:
Kormányzati támogatás: Kína nemzeti legfőbb előnye, hogy gazdasági és társadalmi fejlődésének stratégiai pillérévé tette a mesterséges intelligenciát. Már 2017-ben kiadták az új generációs MI-fejlesztési tervet, melyben felvázolták ambiciózus céljaikat: így 2030-ra mindenképpen világelsők szeretnének majd lenni az MI területén.
Adatbőség: Kína hatalmas, 1,4 milliárd fős népességgel rendelkezik. E tömeg online tevékenysége, digitális tranzakciói és intelligens eszközei révén mára hatalmas mennyiségű információt generál. Az adatokat gyakran tekintik a mesterséges intelligencia üzemanyagának, mivel lehetővé teszik az MI-rendszerek számára, hogy tanuljanak a mintákból és javítsák teljesítményüket. Kínában az adatvédelemre vonatkozó szabályozás is kevésbé szigorú (sőt gyakorlatilag nem is létezik), mint sok más országban.
Piaci kereslet: Kína hatalmas és dinamikus piaccal rendelkezik a mesterséges intelligenciával kapcsolatos termékek és szolgáltatások terén. Az IDC jelentése szerint Kína mesterséges intelligenciára fordított kiadásai már 2020-ban elérték a 12 milliárd dollárt, ami a globális összkiadása 17 százalékát tette már ki.
Máris bizonyítottak
A következő területeken bizonyította már Kína vezető szerepét és innovációs képességét a mesterséges intelligencia területén:
Arcfelismerés: Kínát széles körben a világ piacvezetőjének tekintik az arcfelismerési technológiák területén. Ezt a technológiát széles körben használják különböző célokra, mint például személyazonosság-ellenőrzésre vagy közbiztonsági feladatokra. De a szociális hitelrendszer ellenőrzésére és fenntartására, az intelligens városirányítás feladataira, kiskereskedelmi marketingre, szórakoztatásra és oktatásra is. A vezető kínai arcfelismerő vállalatok közé tartozik a SenseTime, a Megvii, a Yitu és a CloudWalk.
Természetes nyelvi feldolgozás: Kína jelentős előrelépést ért már el a természetes nyelvfeldolgozás (NLP) területén, mely a mesterséges intelligenciának az egyik, ha nem a legfontosabb és az emberi nyelvvel foglalkozó izgalmas ága. Legfőbb alkalmazási területei: a gépi fordítás, a hangalapú asszisztensek, a chatbotok, az érzelem-elemzés, a szöveg összefoglalás és az ezekből való információk automatikus kinyerése. A vezető kínai NLP-vállalatok közé tartozik az iFlytek, a Baidu, az Alibaba és a Tencent.
A kínai MI-fejlesztés kihívásai
Jogos felvetés azonban, hogy mindeközben Kínának számos olyan kihívással és kockázattal is szembe kell néznie, melyek akadályozhatják a fejlődését, és veszélyeztethetik érdekeit. E kihívások és kockázatok közül érdemes néhányat megemlítenünk:
Minőség és megbízhatóság: Kína mesterséges intelligencia-fejlesztését joggal kritizál(hat)ják a minőség és a megbízhatóság hiánya miatt. Számos kínai MI-termék és szolgáltatás csapnivaló és rossz minőségű adatokon, algoritmusokon és lejárt szabványokon alapul, ami hibákat, torzításokat, rendszerszintű sebezhetőségeket eredményezhet. Nem véletlen, hogy a kínai arcfelismerő rendszerekről gyorsan kiderült, hogy meglehetősen pontatlanok, diszkriminatívak és könnyen feltörhetők. A kínai MI fejlesztésből alapjában hiányoznak az átláthatósági és elszámoltathatósági mechanizmusok, melyek alááshatják a megbízhatóságot és a jogosan megkövetelhető hitelességet.
Etika és emberi jogok: Kína mesterséges intelligencia fejlesztései etikai és emberi jogi vonatkozásai miatt is ellentmondásosak. Számos mesterséges intelligencia-alkalmazást eleve a megfigyelés, cenzúra, az automatikus társadalmi ellenőrzés és elnyomás céljára használnak. Kína arcfelismerő rendszereit etnikai kisebbségek, „másként gondolkodók”, sőt a rendszer ellen tüntetők és renitens polgárok megfigyelésére és nyomon követésére is használják. A kínai mesterséges intelligenciafejlesztés a magánélet, a méltóság, az autonómia és az igazságosság tekintetében is jelentős aggályokat vet fel.
