A digitalizáció jelentősen javíthat a versenyképességen, de fokozhatja a digitális kompetenciákkal nem rendelkező csoportok – főként akik jelenleg a feldolgozó iparban dolgoznak – lemaradását. Magyarországon az jelenthet problémát, hogy pont azokban a munkakörökben foglalkoztatják a legtöbb embert, amelyek a leghamarabb szűnnek meg, ha a digitalizáció beindul. Az egész EU-ban a felnőttképzési rendszerek és a közszolgáltatások átalakítására lesz szükség, hogy a technológiai fejlődés ne növelje a társadalmi egyenlőtlenséget – írják legújabb elemzésükben a Centre for European Political Studies (CEPS) szakértői.
A digitalizáció bár sok előnnyel jár, mégis fokozhatja az egyenlőtlenséget a társadalomban. Sokan vannak, akik még nem rendelkeznek megfelelő digitális képességekkel, vagy azokat nehezebben sajátítják el, mert anyagi lehetőségeik ezt nem teszik lehetővé. Ezek a személyek nem tudják kihasználni a digitális technológiák előnyeit, és nehezebben férnek hozzá a magas szintű oktatáshoz, egyes közszolgáltatásokhoz, valamint rosszabb munkakörökhöz férnek csak hozzá. Emiatt kialakulhat a digitális osztály, ahol a gazdagabbak és a jobb képességekkel rendelkezők jobb lehetőségekhez jutnak, míg a szegényebbek és a kevésbé képzettek lemaradnak.
A társadalomnak tehát fontos, hogy megoldásokat találjon arra, hogyan tudja csökkenteni ezt az egyenlőtlenséget, például digitális képzési programok bevezetésével és a hozzáférés biztosításával a hátrányos helyzetű csoportok számára. Sokan pedig azért veszíthetik el a munkájukat, mert helyüket robotok vagy más technológiai eszközök veszik át.
Az Európai Bizottság számára készített felmérésében a Centre for European Political Studies (CEPS) arra jutott, hogy gyakorlatilag kivétel nélkül,
MINDEN UNIÓS TAGÁLLAMBAN FOKOZÓDHAT A TÁRSADALMI EGYENLŐTLENSÉG, HA NEM KAP HANGSÚLYT AZ ESÉLYKIEGYENYLÍTÉS IS A DIGITÁLIS ÁTMENETBEN.
Itthon sok vesztese lehet a digitalizációnak
Magyarország az egyik olyan ország, ahol kifejezetten nehéz lesz megelőzni, hogy a társadalmi egyenlőtlenségeket ne fokozza a digitalizáció. Részben a magyar munkaerőpiaci szerkezet miatt, ahol kimagaslóan sokak pozícióját fenyegetik a robotok, de az oktatás hozzáférhetőségében meglévő, a vagyon státuszból eredő különbségek miatt is.
Hazánk munkaerőpiacán jelenleg a feldolgozóipar a domináns, amely a foglalkoztatás 21,3%-áért felel, szemben az egész unió 16,0%-os átlagával. Az előrejelzések szerint azonban az ágazat foglalkoztatási aránya 2035-ig enyhén csökken, éves növekedési rátája Magyarországon -0,5% százalék lesz a következő 10 évben, míg az EU27-ek esetében az átlagos csökkenés – egy eleve alacsonyabb bázisról – csak 0,2% százalék évente.
Magyarország szociális védelmi rendszere jelentős kihívásokkal néz szembe, annak ellenére, hogy a szociális transzferek után viszonylag alacsony a szegénység aránya – ahogy arról korábban részletesen írtunk az Európai Bizottság legutóbbi szociális jelentése alapján.
A súlyos anyagi és szociális nélkülözési ráta Magyarországon sokkal rosszabb, mint az uniós átlag, és a szociális transzferek hatása a szegénység csökkentésére csak az uniós átlag körül mozog – jegyzik meg a CEPS jelentésében. Ez azért jelenthet problémát, mert a lecsúszó rétegek digitális készségei eleve alacsonyabbak – alig 45 százalékuk rendelkezik megfelelő ismeretekkel –, ha pedig a technológiai fejlődés miatt kevesebb fizikai, alacsony képzettséget igénylő munkakör marad, akkor nehezebben helyezkedhetnek el, ami további terheket róhat az ellátórendszerrel.
A digitális infrastruktúra és a közszolgáltatások tekintetében Magyarország lemaradásban van az EU többi részéhez képest. A digitális közszolgáltatások tekintetében az ország a 21. helyen áll az EU-ban a DESI (digitális gazdaság és társadalom index) alapján, és bár az összekapcsolhatóság terén jobb a teljesítménye (13. hely), a digitális évtized céljainak eléréséhez további ambiciózus szakpolitikai intézkedésekre lesz szükség egyes területeken, például az 5G terén. A magyar nemzeti reformprogramban a tervezett digitális kiadások 70%-át a közszolgáltatásokra fordítják, ami viszont segítheti majd a társadalmi feszültségek enyhítését, mert jobb hozzáférhetőséget biztosít majd az ellátórendszerhez.
Ami a vállalatok digitalizációját illeti, Magyarország a digitális technológiák integrációja terén jelentősen elmarad az uniós átlagtól, az ország DESI-pontszáma ebben a dimenzióban a harmadik legalacsonyabb az EU27-ek között. A cégek digitális tőkeintenzitásának szintje szintén jelentősen elmarad az uniós átlagtól, és a digitális tőkeintenzitás növekedése az elmúlt 10 évben jelentősen lassabb volt, mint más országokban – írják a jelentésben, amelyben megjegyzik, hogy a robotok számának növekedése viszont az uniós lista 10. helyén áll, ami az EU-átlagnak felel meg.
A Nemzeti Digitalizációs Stratégia négy kulcsfontosságú területet határoz meg a vállalatok digitalizációjával kapcsolatos szakpolitikai intézkedésekre, köztük a kkv-k digitális technológia használatának növelését, a digitális start-up vállalkozások fejlesztését, az IKT-ipar célzott fejlesztését és az állami adatvagyon gazdasági célú felhasználását. Mindegyik területen jelentős szakpolitikai intézkedésekre lesz szükség a vállalkozások digitalizációjának elősegítése érdekében Magyarországon. A magyar nemzeti reformprogramon belül a vállalkozások digitalizációjára szánt tervezett digitális kiadások a teljes digitális kiadások 8,9%-át teszik ki, ami elmarad az uniós 11,7 százalékos átlagtól.
A fő kihívás Magyarországnak, valamint a 27-ből 15 uniós tagállamnak az lesz, hogy a szociális ellátórendszerbe hangsúlyosan beépítse a szegényebb, alsóbb társadalmi rétegek digitáliskompetencia-fejlesztését. Így biztosíthatóvá válik, hogy egyrészről könnyebben hozzáférjenek a közszolgáltatásokhoz, amelyek már – elvileg – interneten keresztül mindenkinek elérhetővé válnak a 2030-as évek elejére. Valamint az átalakuló munkaerőpiacon is könnyebben elhelyezkedhetnek majd azok a társadalmi csoportok, amelyek jelenleg főként a feldolgozóiparban dolgoznak és a jövőben várhatóan elveszítik a munkahelyeiket épp a digitális megoldások terjedése miatt.
