De ez még csak a kezdet, hiszen az ingatlanpiaci eljárások hamarosan teljesen a blokkláncokra kerülnek. Mielőtt azonban a lakáspiac és a blokklánc-technológia összefüggéseit elemeznénk, érdemes az utóbbival kapcsolatban két fogalmat rögtön kiemelni.
Egyrészt az okos szerződés a blokkláncon tárolt kódok segítségével automatikusan végrehajtja a megállapodás feltételeit, ha azok teljesülnek. Ez a technológia központi hatóság vagy külső végrehajtó nélkül teszi lehetővé a megbízható tranzakciókat és megállapodásokat. Az okos szerződések széles körben alkalmazhatók a tokenek létrehozásától kezdve a bonyolult tranzakciók végrehajtásáig.
Ha pedig tokenekről beszélünk, akkor rögtön képbe jön a tokenizáció, amely lehetővé teszi fizikai vagy digitális eszközök blokkláncon történő megjelenítését. Ez azt jelenti, hogy például ingatlanokat, részvényeket vagy más értékes eszközöket tokenekké lehet alakítani, amelyeket aztán okosszerződésekkel lehet kezelni és könnyebben lehet velük kereskedni.
Mire jó az okos szerződés?
A lakáspiacra vonatkozóan a blokklánc és az okos szerződések legnagyobb értéke, hogy decentralizált főkönyvként működik, amely biztonságosan automatizálja az összetett folyamatokat: rögzítheti a tulajdonjogokat, a jelzálogszerződéseket, a bérleti szerződéseket és díjakat, valamint a tulajdonjogváltozásokat anélkül, hogy elszigetelt vagy elavult adatbázisokra támaszkodna.
Amikor a lakhatási nyilvántartásokat a láncra helyezik, azok manipulációmentessé és nyomon követhetővé válnak, csökkentve a tulajdonjoggal kapcsolatos csalások, hamisítások és az emberi hibák lehetőségét. Nem lehetségesek olyan horrortörténetek, hogy valakinek ellopják a személyes adatait, és alteregóként eladják a feje fölül az otthonát vagy más tulajdonát.
Ezek a szerződések képesek igazolni a személyazonosságot, betartatni a jogi feltételeket, automatikus fizetéseket indítani, sőt, frissíteni a tulajdonjogi státuszt is. Ezek a folyamatok nem igényelnek közvetítőket, hiteltanácsadókat és közjegyzőket.
De a finanszírozásban is a blokklánc új eszközöket alkalmazhat az otthonvásárláshoz szükséges tőke bevonására. Sőt, a tokenizáció lehetővé teszi az ingatlan vagy jelzálog kisebb, átruházható részesedésekre osztását, ami szélesíti az ingatlanbefektetésekhez való hozzáférést és új utakat nyit a lakásvásárlás felé. A stabilcoinokkal vagy a DeFi (decentralised finance – decentralizált pénzügy) protokollokkal párosítva a kriptovaluták likviditást és átlátható hitelpiacokat biztosíthatnak a hagyományos bankrendszereken kívül.
Ezek az újítások új dimenzióba helyezik a lakáspiacot
A világ egyik legnagyobb kriptotőzsdéje, a Coinbase friss elemzésében a lakáspiac és a blokklánc-technológia előnyeit foglalta össze, amelyeket érdemes pontokba szednünk.
- Blokklánc-alapú tulajdonjog-nyilvántartások
A blokklánc-technológia gyorsabb, olcsóbb és biztonságosabb tulajdonjog-átruházást tesz lehetővé – csökkentve a hibákra és a csalásokra hajlamos régi nyilvántartásoktól való függőséget. Már számos országban indítottak pilotprogramokat, így az USA mellett Svédországban, Grúziában és Indiában a földhivatali nyilvántartásokat digitalizálják és blokklánc infrastruktúra segítségével biztosítják. - Tokenizált jelzáloghitelek
Egyes DeFi (decentralizált pénzügy) platformok már jelzáloghiteleket tokenizálnak, ezáltal csökkentve a szolgáltatás és a másodlagos piaci kereskedés költségeit. Míg a hitelszerződések gyakran off-chain (láncon kívüliek) maradnak, a blokklánc integrációja egyszerűsíti a működést és csökkenti a költséges közvetítők szükségességét. - Bérleti díjak automatizálása
Az ingatlankezelők kezdik alkalmazni a blokkláncot a bérleti szerződések végrehajtásának és a bérleti díjak beszedésének automatizálására. Az okos szerződések olyan feltételeket érvényesíthetnek, mint a késedelmi díjak felszámítása és a havi díjak kifizetése, miközben átlátható, ellenőrizhető információkat biztosítanak mindkét félnek. - DeFi-alapú lakásfinanszírozás
A kriptoalapú hitelezés lehetővé teszi a kölcsönt felvevők számára, hogy digitális fedezet segítségével DeFi platformokon keresztül férjenek hozzá finanszírozáshoz. Bár még korai szakaszban van a trend, ez hitelhez jutást biztosíthat azok számára is, akik különböző okokból ki vannak zárva a hagyományos jelzálogpiacokról, különösen a fejlődő gazdaságokban. Ilyen megoldások például a stabilcoin-alapú hitelekkel kísérletező projektek vagy a láncon rögzített pénzügyi előzményeken alapuló hitelminősítések. - Ingatlanbefektetés tokenizáción keresztül
A blokklánc alapú platformok lehetővé teszik a felhasználók számára, hogy a kriptovaluták felhasználásával törtrészesedést vásároljanak a bérbeadásra épített ingatlanokból. Például egy floridai apartman 10 százalékát megvehetjük tokenek formájában, és jövedelmet szerezhetünk a bérleti díjbevételhez kötött stabilcoin-elosztásokon keresztül.
Ez a modell csökkenti az ingatlanbefektetések piacára való belépési korlátokat, és globális, likvid piacokat teremt egy hagyományosan illikvid eszközosztály számára. Vagyis egy 100 millió forint értékű ingatlanba már akár 10 millióval is beszállhatunk, és így a bevételek 10 százalékát kaphatjuk.
Összegzés
A kripto- és blokklánc-technológiák demokratizálhatják és növelhetik az ingatlanügyletek hatékonyságát, valamint biztonságosabbá és átláthatóbbá tehetik a lakástulajdonlást. Azonban még sok munka vár a törvényhozókra, hiszen az előbb felsorolt előnyök kiaknázása érdekében olyan szabályozási környezetet kell teremteni, amely elősegíti az innovációt, miközben biztosítja a fogyasztók védelmét is.
Kulcsfontosságú lesz a tokenizált ingatlanokra vonatkozó egyértelmű jogi keretrendszer, a blokklánc-alapú ingatlannyilvántartások elismerése, valamint a DeFi-alapú hitelezési modellekre vonatkozó iránymutatás. Nyilvánvalóan ez nem megy egyik pillanatról a másikra, mindenesetre Trump elnöksége alatt nagy lendületet vettek az amerikai szabályozások, vagy éppen az Európai Unióban megalkotott MiCA rendelet mind-mind a kriptopiac átláthatóságát és biztonságát növeli, amely hosszú távon a blokklánc és az okos szerződések térhódítását vetíti előre.
A technológiák és módszerek teljeskörű elterjedése nyilvánvalóan még jó néhány évet igénybe vehet, és a hagyományos bankrendszer is fogja alkalmazni ezeket a rendszereket. Nem véletlenül láthatjuk, hogy a neobankok megjelenésével párhuzamosan a klasszikus pénzintézetek is egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a virtuális terekre, a digitális technológiákra, az új megoldásokra és az élményszerűség növelésére, amelyek a fiatalabb generációk megnyerését is célozzák, miközben alkalmazkodnak a megváltozott világunkhoz.
Tovább a cikkre: economx.hu
