Minden privát csevegést, e-mailt és fényképet be fognak szkennelni.
A gyermekvédelem ürügyén az Európai Unió évtizedek óta az egyik legszéleskörűbb megfigyelési szabályozást készíti elő. Ami hivatalosan a gyermekek bántalmazás elleni védelmét szolgálja, a valóságban a bizalmas, titkosított kommunikáció végét jelentheti Európában.
A tervezet címe: „Javaslat rendeletre a gyermekek szexuális bántalmazásának megelőzésére és leküzdésére vonatkozó szabályok megállapításáról” (COM/2022/209 final), és elérhető az Európai Bizottság platformján. Kimondja, hogy a kommunikációs szolgáltatók – a WhatsApptól, a Signaltól és a Telegramtól kezdve a hagyományos e-mail-szolgáltatókig – kötelezhetők arra, hogy minden tartalmat átvizsgáljanak gyanús anyagok után kutatva. Az Európai Bizottság ezt a gyermekbántalmazással összefüggésben álló adatok „észlelésének, jelentésének, eltávolításának és blokkolásának” nevezi.
A kulcsfontosságú rész az úgynevezett „észlelési végzésekben” található. Ezek lehetővé teszik a nemzeti hatóságok számára, hogy olyan végzést adjanak ki, amely előírja a szolgáltatók számára, hogy bizonyos felhasználók összes kommunikációját beolvassák. Ez nem tesz különbséget, hogy a kommunikáció nyilvános vagy privát. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy minden üzenet, minden fénykép és minden videó áttekinthető – még azok is, amelyek végponttól végpontig titkosítottak.
Mivel az olyan szolgáltatók, mint a Signal vagy a WhatsApp, technikailag nem képesek visszafejteni a felhasználóik tartalmát, az ellenőrzést magukon az eszközökön kellene elvégezni. Ez a folyamat, amelyet „kliensoldali szkennelésnek” neveznek, mesterséges intelligencia vagy egy kormány által jóváhagyott adatbázis segítségével értékelné az összes üzenetet, mielőtt elküldenék azokat. Amit jelenleg gyermekvédelmi intézkedésként árulnak, valójában egy teljes tartalomellenőrzési infrastruktúra.
A tervezet nem ír elő kifejezetten kivételt a titkosított kommunikációra. Ez felborítaná a digitális adatvédelem központi elvét: csak a küldő és a fogadó olvashatja el a kicserélt tartalmat. Az adatvédelmi aktivisták ezért gátszakadásra figyelmeztetnek. Már 2024-ben Ulrich Kelber, a szövetségi adatvédelmi biztos „paradigmaváltásról” beszélt – eltávolodva a jogállamiságtól egy preventív megfigyelési állam felé”. Az internetes aktivisták és az emberi jogi szervezetek is éles kritikát fogalmaztak meg. Az Európai Digitális Jogok (EDRi) a tervezetet „veszélyes támadásnak a titkosítás és a szólásszabadság ellen” nevezte, míg az Elektronikus Határok Alapítványa (EFF) „tömeges cenzúrára és a félelem légkörére” figyelmeztet.
Miközben az Európai Bizottság hangsúlyozza, hogy az intézkedések szükségesek a visszaélések leküzdéséhez, technikai megvalósításuk példátlan adatgyűjtést igényelne. Ez egy olyan digitális megfigyelőhálózatot hozna létre, amely nemcsak a bűnözőket érinti, hanem minden polgárt általános gyanú alá helyez. A kritikusok már most azt követelik, hogy a rendszereket, miután bevezették, elkerülhetetlenül más célokra is használják majd – például a „gyűlöletbeszéd”, az „álhírek” vagy a politikailag nemkívánatos tartalmak felderítésére.
A chatvezérlés így a digitális magánéletbe való legnagyobb beavatkozássá válhat az internet megjelenése óta. A személyes kommunikációs teret nyitott könyvvé alakítja a kormányzati algoritmusok számára – egy erkölcsileg megtámadhatatlan címke alatt. Végül is ki érvelhetne a gyermekvédelem ellen? Pontosan ez teszi a tervezett szabályozást olyan veszélyessé.
Amit bűnözés elleni eszközként árulnak, az azzal fenyeget, hogy a teljes megfigyelés eszközévé válik. Bevezetés után egy ilyen rendszer már nem fordítható vissza. Az út a megelőző ellenőrzéstől a digitális cenzúráig így már csak egy lépés.
Tovább a cikkre: uncutnews.ch
