Az Ericsson szerint a mikrohullámú és optikai szálas átviteli hálózatok aránya hamarosan kiegyenlítődik a globális piacon. Az AI kulcsszerepet kap a hálózatoptimalizálásban, a kapacitás pedig könnyedén duplázható.
A távközlés jelentős átalakulás előtt áll, ahol a mikrohullámú és az optikai szálas átviteli hálózatok (backhaul) aránya 2030-ra közel azonos szintre kerül, az Ericsson friss elemzése szerint. Ez az arány várhatóan 49 százalék a mikrohullám, és 51 százalék a száloptika javára. A fejlett gazdaságok piacain felbukkanó jelek megtörik a hosszú ideje tartó fokozott száloptika bevezetés trendjét, ami új érdeklődést eredményez a nagy kapacitású és ellenálló mikrohullámú technológiák iránt. Ez a változás azt mutatja, hogy a szolgáltatók egyre inkább felismerik a mikrohullámú megoldások előnyeit a gyors és költséghatékony hálózatépítésben, különösen nehezen elérhető területeken. A jelentés kiemeli, hogy a mikrohullámú hálózatok jelenleg a globális 5G hálózatok hetvenöt százalékát támogatják, a telepített adó-vevő egységek száma pedig 2022 óta körülbelül 10,5 millióra nőtt.
Az E-sávos telepítések aránya nyolc százalékra emelkedett, megelőzve ezzel a sokáig meghatározó 38 GHz-es sávot. Ez a lendületes növekedés olyan piacok erőteljes bevezetéseinek köszönhető, mint például India, ahol a sűrűn lakott területek gyors 5G lefedettsége elengedhetetlen. A mikrohullámú technológiába történő befektetés felkészíti a hálózatokat a jövő igényeire, támogatva a fejlett 5G infrastruktúra elvárásait, és készen áll a közelgő 6G adatforgalom kezelésére is. Olyan újonnan megjelenő spektrumok, mint a W- és D-sávok várhatóan egyre fontosabb szerepet kapnak, hatalmas spektrumkészleteket és az E-sávhoz hasonló technikai előnyöket kínálva.
Az AI forradalmasítja a hálózatmenedzsmentet
Az AI és az automatizálás alapvetően átalakítják a hálózatmenedzsmentet, csökkentve az üzemeltetési költségeket és növelve a megbízhatóságot. Az O2 Telefónica Németország élen jár az AI integrálásában a mikrohullámú hálózatkezelésbe, úttörő munkát végezve az átviteli hálózatok innovációjában. A nagy granularitású adatokra támaszkodó prediktív karbantartás alkalmazásával az AI képessé teszi az optimalizálási csapatokat a hibák gyökerének gyors azonosítására és a beavatkozásra, még mielőtt a problémák ténylegesen felmerülnének. Az átviteli rétegre fókuszálás növeli a hálózat megbízhatóságát, csökkenti a teljes tulajdonlási költséget (TCO) és jelentősen javítja az általános felhasználói élményt.
Az Ericsson legújabb jelentése arra is rámutat, hogy a W-sáv az E-sávos összeköttetések kilencven százalékát képes támogatni, míg a D-sáv hatvan százalékos lefedettséget ér el, tovább bővítve ezzel a kommunikációs szolgáltatók (CSP) számára elérhető kapacitás- és lefedettség-növelési lehetőségeket. Habár Észak-Amerikai piacokon régóta a száloptika számított domináns átviteli technológiának, az Egyesült Államokban is tapasztalható a mikrohullámú infrastruktúrába történő befektetések újjáéledése. Ez a megújult figyelem felgyorsítja a fejlett mikrohullámú megoldások bevezetését mind a vezetékes, mind a mobil kapcsolatok terén.
Kapacitásnövelés: az mmWave előnyei
A fejlett milliméterhullámú (mmWave) technológia és a hálózati szimulációk azonosították a leghatékonyabb módot az átviteli kapacitás megduplázására – akár 20 Gbps-ra is –, jelentős költségek vagy hardverfrissítések nélkül. A jelentés kimutatja, hogy amennyiben a spektrumdíjak kedvezőek, a 2000 MHz-es E-sávú csatorna használata kereszt-polarizációs interferencia elnyomással (XPIC) a legköltséghatékonyabb módszer. Az Ericsson három európai nagyvárosban végzett szimulációi azt mutatták, hogy ezzel a megközelítéssel a jelenlegi összeköttetések kilencvenhat százaléka zökkenőmentesen megduplázhatja kapacitását.
Az alternatív frissítési utak lehetővé teszik a CSP-k számára, hogy a telephelyek hetvenkilenc százalékán megduplázzák a kapacitást, még kevésbé erőforrás-hatékony módszerekkel is. Ez biztosítja a szolgáltatók számára, hogy hatékonyan a jövőbeli igényekhez igazítsák hálózataikat. Mikael Öhberg, az Ericsson mikrohullámú részlegének vezetője szerint: „Ahogy az átviteli hálózatok fejlődnek, a mikrohullám szerepe csak nőni fog a jelentőségében. Az E-sávú telepítések folyamatos bővülésével, valamint a W- és D-sávok várható emelkedésével a szolgáltatók több spektrumból, innovatív technológiából és az AI által lehetővé tett egységes menedzsmentből profitálhatnak. Az előttünk álló út nemcsak megnövekedett kapacitást és alacsonyabb működési költségeket ígér, hanem az agilitást is a gyorsan változó telekommunikációs környezethez való alkalmazkodáshoz.”
Lépéskényszerben a konkurens társaságok
Ez a jelentés komoly hatással lehet az optikai szálas hálózati megoldásokat kínáló cégekre, mivel a mikrohullámú technológia újraéledése egy erős alternatívát kínál, különösen a gyors telepítést igénylő 5G és a jövőbeli 6G hálózatok számára. A megnövekedett kapacitás és az AI-vezérelt hatékonyság versenyelőnyt jelenthet az Ericsson számára, és arra kényszerítheti a riválisokat, mint például a Huawei vagy a Nokia, hogy fokozzák a saját mikrohullámú kutatás-fejlesztési tevékenységüket, különös tekintettel az E-, W- és D-sávú megoldásokra és az AI integrációjára.
Bár a jelentés a W- és D-sávok jelentőségét hangsúlyozza, ezek a frekvenciasávok jellemzően még szabályozásra várnak számos országban, így a kereskedelmi bevezetésük még időbe telhet. Azonban technikai potenciáljuk (különösen a rendkívül széles spektrum) már most lehetővé teszi a szolgáltatóknak, hogy tervezzenek velük a jövőbeli ultra-nagy kapacitású összeköttetésekhez.
Tovább a cikkre: minuszos.hu
