Az uniós átlagot meghaladó a szélessávú optikai hálózat lefedettsége Magyarországon, a Magyar Telekomnál pedig az év végére az 5G mobilhálózat lefedettsége elérheti a 99 százalékot – mondta el Nagy Péter, a Telekom műszaki vezérigazgató-helyettese a Portfolio-nak adott interjúban. Az AI szerepével kapcsolatban a vezető elmondta, hogy pár éven belül a hálózat felügyeletének jelentős részét rábízhatjuk egy olyan rendszerre, amely önállóan felismeri a hibákat. Viszont a memóriaválság a Telekomot is érinti, amit azzal igyekszik kezelni a cég, hogy előre készletezik és több forrásból biztosítja a kritikus eszközeit.
Külföldön járva sokszor az a szubjektív érzésünk, hogy a hazai hálózati lefedettség fejlettebb, mint sok más európai országban. Mit mutatnak a számok, hol tart ma a hálózatfejlesztés Magyarországon vezetékes és mobil oldalon?
Jól állunk, vezetékes fronton az uniós átlagot is meghaladó ütemben haladunk, hiszen míg az EU-ban a szélessávú optikai lefedettség nagyjából 69 százalék körül alakul, addig Magyarországon ez közelíti a 80 százalékot, és már mintegy 3 millió háztartást érünk el optikával, miközben gigabitképes szolgáltatásunk összességében 4 millió otthon számára elérhető. Mobiloldalon 86 százalékos lefedettségnél járunk, és a kormánnyal közös nyilatkozat értelmében az ország 5G‑képességét 99 százalékra bővítjük az év végére.
Van még így is tér a fejlesztésre?
Bőséggel, hiszen 2024 végére befejeztük a teljes mobilmodernizációt, 2025-ben pedig körülbelül egyötödével növeltük a cellák számát, miközben folyamatosan sűrítjük az 5G‑t és építjük a 3,5 GHz‑es rádiós réteget, amely a jövő még gyorsabb és megbízhatóbb hálózatának stabil alapját adja.
Miért tesznek a hazai mobilszolgáltatók ekkora erőfeszítéseket Magyarországon, amikor már így is az európai átlagnál erősebb a hálózat?
Mert a digitalizáció gerincét a nagy kapacitású vezetékes és a korszerű mobilhálózatok adják, és a Magyar Telekom deklarált vállalása, hogy érdemben járul hozzá az ország digitalizációjához. Ennek szellemében 2021 óta következetesen növeljük a beruházásokat, az elmúlt öt évben mintegy 300 milliárd forintot fordítottunk fejlesztésekre, és ezt a fókuszt a következő években is tartjuk, hiszen kizárólag így lehet tartósan magas minőséget biztosítani az ügyfeleknek.
Mindez hogyan illeszkedik a nemzeti digitális stratégiához és a kormányzati programokhoz?
A kormánnyal kötött nyilatkozatunkban plusz egymillió háztartás optikai lefedését és a 99 százalékos 5G‑képesség elérését vállaltuk. Ezek eleve a hosszú távú stratégiánk részei voltak, a megállapodás inkább felgyorsította a megvalósítást. A Magyar Telekomnál az elsők között lett elérhető a DÁP eAzonosítás, részt vettünk a GINOP programban és részt veszünk a DIMOP-ban is, amely katalizátorként segíti, hogy olyan területekre is eljussunk, amelyeket piaci alapon első körben nehezebb lenne lefedni a telepítés és a felépítés magasabb költségei miatt.
Látszik, hogy a versenytársak sem tétlenkednek, mennyire befolyásolja a verseny a fejlesztések ütemét és finanszírozását?
Figyeljük a versenytársainkat, de ettől függetlenül van egy stratégiánk, amit követünk, látjuk, hogy 2030-ig hova akarunk elérni. A verseny éles és a telekommunikáció eleve rendkívül tőkeberuházás-igényes iparág, elképesztő forrásokat kell megmozgatni, és ezért természetesen figyeljük a piac többi szereplőjét, ugyanakkor egy következetes pályán haladunk, és a forrásainkat tudatosan úgy allokáljuk, hogy ügyfeleinknek megfelelő szolgáltatásokat tudjunk adni.
Nemrég jelentették be, hogy a Magyar Telekom fokozatosan áttereli a 2G-forgalmát a Yettel hálózatára, mit jelent ez az ügyfeleknek?
2026 január végén indítottuk el a 2G‑forgalom átterelését egy közös, piaci racionalitás mentén szervezett hálózatra, európai szinten az elsők között; az ügyfelek 2G‑készülék használatakor továbbra is Magyar Telekom hálózatot látnak, és a megszokott minőségben használhatják a 2G szolgáltatást. A 2G technológia életciklusa a végéhez közelít, így a felszabaduló frekvenciákat fokozatosan 4G/5G‑re forgatjuk át, ami összességében érezhető minőségjavulást hoz.
Mi bizonyult a legnagyobb kihívásnak az átállás során?
Precedens híján mindent a nulláról kellett megterveznünk: azonosítanunk kellett azokat az ügyfeleket, ahol a 2G-szolgáltatás kritikus lehet – például közműveket és okosmérő‑flottákat, közben pedig több ezer állomáson végeztünk helyszíni munkát, hogy a forgalomátadás technológiailag is zökkenőmentes legyen, több ezer állomást másztunk meg, hogy fizikailag is cseréljünk egységeket.
Miért szükséges, hogy minden szolgáltató önálló, párhuzamos hálózattal és saját mobiltornyokkal rendelkezzen Magyarországon?
Ha a hálózati stratégiát nézem, egyértelmű, hogy országszerte több toronyra van szükség: az új generációs hálózatokkal is sűrűbb lefedettséget kell biztosítanunk, hogy a szolgáltatás mindenhol elérhető legyen. Technológiai oldalról ez azért fontos, mert a 3,5 GHz-es sáv kisebb sugarú területet fed le, így ugyanannak a területnek az ellátásához több új generációs bázisállomás kell. Ezek lehetnek háztetőkön vagy zöldmezős beruházásban épülő új tornyok – a bővítés folyamatos. A versenytársaink is ebbe az irányba mennek; több helyen együttműködünk, a toronycégek pedig kifejezetten ezeknek a szinergiáknak a kiaknázására fókuszálnak. Vezetékes oldalon úgy látom, előrébb járunk: ma már a legnagyobb optikai végponttal rendelkezünk az országban. A versenytársak is ezen az úton haladnak tovább; egyikük inkább mobilon erős, de összességében mindannyiunk stratégiája az integrált szolgáltatások építése. Ez egészséges versenyt teremt, amiből az ügyfelek profitálnak – ilyen értelemben rendben vagyunk.
Kiválthatja‑e a műholdas internet – például a Starlink – a földi hálózatokat?
Magyarországon nem tömeges kiváltást, hanem sokkal inkább kiegészítő szerepet látunk: távoli, nehezen elérhető helyszíneken lehet alternatíva, például erdő közepén, vadászházaknál, turistaházaknál, ahová lassabban fog eljutni a mobilhálózat. Piacot nyerhet például olyan helyeken, mint a görög szigetek. Országos szinten azonban a vezetékes és a földi mobilhálózat marad a meghatározó, míg a műholdas megoldások bizonyos niche területeken erős kiegészítést nyújthatnak.
Tavaly megtörtént a Telekomnál is az infrastruktúra üzletág leválasztása külön leányvállalatba, mi ennek a célja, mik a további tervek a vállalattal?
2025 novemberében elindítottuk toronyvállalatunkat, amely kifejezetten az üzemeltetésre, a kapacitásbővítésre és a piaci szinergiák feltárására fókuszál. A piaci trendeknek megfelelően mi is úgy működünk, mint ahogy a versenytársaink. A cég jelenleg a Magyar Telekom leányvállalataként működik, és miközben ez a struktúra jelenleg jól támogatja a céljainkat, a jövőbeni lehetőségeket folyamatosan vizsgáljuk.
Mely technológiák állnak a következő évek fejlesztéseinek fókuszában?
A nagyközönség a vezetékes és a mobil hálózatfejlesztést látja, de a háttérben legalább ilyen ütemben modernizáljuk a gerinchálózatot, az átviteltechnikát és az IP‑hálózatot, mert a mobil adatforgalom évi 20–22 százalékos növekedését csak így lehet hosszú távon is elbírni. Közben az 5G SA hálózatunk bekapcsolásra kész, de nem pusztán „egy új G‑t” szeretnénk átadni, hanem olyan, kézzelfogható ügyfélértéket jelentő use case-ekkel – például kampuszhálózattal, vagy alkalmazásra dedikált sávszélességgel – tervezzük indítani, amelyekkel valóban olyan szolgáltatást adunk ügyfeleinknek, amire egyébként igényük van.
Ugrásszerűen nő az adatforgalom, hogyan lehet megőrizni a felhasználói élményt ilyen ütemű bővülés mellett?
Ahhoz, hogy növekedést folyamatosan fenn tudjuk tartani, kell egy erős gerinchálózat, kellenek azok a kiszolgáló rendszerek, amik képesek arra, hogy ezt a kapacitást elbírják. A kapacitás oldalán egyrészt több cellával sűrítünk és az új generációs 3,5 GHz‑es hálózatokat építjük, másrészt integrált szolgáltatóként összekapcsoljuk a mobil és az otthoni ökoszisztémát, például VoWiFi‑n keresztül otthon vezetékes wifi hálózaton is lehet hanghívást kezdeményezni mobiltelefonról. Vezetékes hálózaton 2025 szeptemberétől a lakossági ügyfeleknek akár 4 Gbit/s, a vállalkozásoknak 8 Gbit/s csomagokat kínálunk, és egyetemi partnerekkel elméleti 50 Gbit/s‑ig végeztünk tesztet, vagyis a kiépülő infrastruktúra valóban jövőálló és az otthoni – például AI‑alkalmazások által hajtott – adatéhséget is biztonsággal kiszolgálja.
Nem lehet ma már elmenni szó nélkül a mesterséges intelligencia mellett, mekkora szerepet kap a Magyar Telekomnál az AI a hálózatban és az ügyfélkiszolgálásban?
Ma már elképzelhetetlen technológiai beszélgetés AI nélkül: nálunk az AI‑alapú Vanda hét éve működik, és a bejövő hívások mintegy ötödét emberi közreműködés nélkül kezeli, míg a hálózatban az új generációs eszközök tömeges állapot‑ és forgalmi adatait AI‑modellek elemzik, hogy proaktívan jelezzék a minőségromlás kockázatát, és – emberi felügyelet mellett – automatikus beavatkozásokkal tartsák fenn az optimális konfigurációt. Az AI egy eszköz, ami kiegészítheti az ügyfélkiszolgálás zökkenőmentessége érdekében megtett erőfeszítéseinket, ha például egy építkezés optikai kábelt sért, az érintettek automatikus üzenetet kapnak a hiba tényéről és várható elhárításáról, miközben előfizetőink számára 72 órás mobil‑backupot biztosítunk, hogy az internetkapcsolat folyamatos maradjon.
Elképzelhető, hogy néhány éven belül akár emberi beavatkozás nélkül működjenek a mobilhálózatok?
Reálisabbnak azt tartom, hogy pár éven belül a felügyelet jelentős részét rábízhatjuk egy olyan rendszerre, amely önállóan felismeri a hibákat. Emberre továbbra is szükség lesz, de a hálózatmonitorozáshoz kapcsolódó rutinfolyamatokat – a problémák azonosítását, a jegyek automatikus generálását és a hibaelhárítás elindítását – az AI át tudja venni. Fokozatosan azt is bevezethetjük, hogy bizonyos konfigurációs döntéseket egy automatizált, szabály- vagy modellalapú mechanizmus hozzon meg; ezt utólag visszamérjük és ellenőrizzük, hogy jó irányba léptünk-e, és a szolgáltatásminőség nem sérült-e. Ez már az úgynevezett agentic AI iránya: több együttműködő „ügynök” dolgozik egymással – az egyik elvégzi a konfigurációt, a másik visszamér és validál, a harmadik dokumentál, a negyedik pedig értesíti az operátort –, mindezt úgy, hogy a végfelhasználó legfeljebb a minőség javulását érzékeli. Az otthoni szolgáltatások minőségét folyamatosan monitorozzuk, de az ügyfélszám nagysága miatt az adatokat nem lehet pusztán emberi erőforrással feldolgozni. Épp ezért hasznosak az éjjel-nappal futó automatizmusok: ha észlelik, hogy a szolgáltatási szint a vállalt célérték alá esik, automatikusan beavatkoznak és korrigálnak. Mindez belátható, néhány éves távon valósággá válhat.
A frekvenciagazdálkodás jelenlegi gyakorlata mennyiben támogatja az innovációt?
A frekvenciaportfóliónk kiegyensúlyozott és jövőtálló; a 2G‑ből felszabaduló sávokat ütemezetten 4G/5G‑re forgatjuk át, az ehhez szükséges terveinket úgy alakítjuk, hogy a hálózat mind lefedettségben, mind kapacitásban tartósan előre léphessen.
A geopolitikai feszültségek bizonyára nem kedveznek a távközlési szektornak sem és az ellátási láncokkal is vannak problémák, ezek mekkora kockázatot jelentenek most a Telekom üzletmenetére?
A memóriaválság minket is érint, ezért egyéves horizonton előre készletezünk és több forrásból biztosítjuk a kritikus eszközöket. Az európai sztenderdeket követjük és a DT‑csoport irányítási rendszere szorosan támogat minket, krízishelyzetben a csoport országai közösen optimalizálnak a kockázatok mérséklésére. A kínai beszállítók kapcsán az EU is mozgolódik, egyelőre figyeljük az uniós jogalkotási terveket. A technológia modernizációjában teljes egészében szabad kezet kapunk az anyavállalattól, de van ebben még potenciál, hogy egységesedjünk és közös infrastruktúrában gondolkodjunk a többi leányvállalattal.
Az energiaárak és a fenntarthatósági célok hogyan hatnak a hálózatfejlesztési döntésekre? Előfordul, hogy választani kell a jobb minőségű szolgáltatás és a zöldebb működés között?
A beruházásokat nem lassítjuk, inkább okos energia‑optimalizációval kompenzálunk: AI‑alapú megoldással valós időben hangoljuk a rádiós kapacitást, így csúcsidőn kívül egyes frekvenciák vagy cellák standby‑ba tehetők anélkül, hogy a szolgáltatás észrevehetően romlana; emellett épületüzemeltetésben racionalizálunk, több telephelyen napelemekkel csökkentjük a fogyasztást, régi rendszereket kapcsolunk le és nagy alapterületű rézhálózati központokat váltunk ki, így évente 3-4 ezer négyzetméter technológiai területet szabadítunk fel.
Az adatbiztonság és kiberbiztonság nagy issue, mit lehet tenni ennek érdekében hálózati szinten?
Az adatforgalom növekedésével ez egyre fontosabb téma lesz. Hálózati szintű, minden ügyfélre kiterjedő védelmet alkalmazunk, a kritikus infrastruktúrákat pedig dedikált, többrétegű biztonsági megoldásokkal „körbebástyázzuk”; közben egyetemi és partneri együttműködésben kvantumtechnológiás teszteket is folytatunk, amelyek első tapasztalatai kifejezetten biztatóak, vagyis az innovációt és a bevált gyakorlatokat párhuzamosan visszük tovább.
Tovább a cikkre: portfolio.hu
