A Digitális Állampolgárság Program 2024-ben azzal az ígérettel indult, hogy az idő során a közigazgatás szinte összes területén kiváltja az „analóg” ügyintézési formákat, illetve a személyazonosító okmányokat. A 2026-os választásokon még nem használható a mobilapp azonosításra, de a választási értesítőket már abban is megnyithatják az elektronikus tárhellyel rendelkező szavazásra jogosult állampolgárok.
Tegnap bő két hónappal a 2026-os országgyűlési választások előtt megkezdte a választási értesítők postázását a Nemzeti Választási Iroda (NVI), melyben ezúttal is a voksok leadásához szükséges alapinformációk szerepelnek a névjegyzékbe vételről szóló értesítés mellett.
A levél – melyet a szavazásra jogosult elektronikus tárhelyére is megküldenek, ha van ilyen – tartalmazza egyebek mellett a szavazókör számát és a szavazás idejét, emellett tájékoztatást nyújt arról is, hogy mely okmányok bemutatásával azonosíthatja magát az állampolgár a szavazatszámláló bizottság előtt.
Ez utóbbi kapcsán új elemként szerepel a levélben, hogy a Digitális Állampolgárság Programhoz (DÁP) készült applikáció a 2026-os országgyűlési választások során nem alkalmas a személyazonosság igazolására, vagyis aki ilyennel rendelkezik és a fizikai okmányait rendszerint nem tartja magánál, annak mindenképpen gondoskodnia kell arról, hogy érvényes személyi igazolvány, vezetői engedély vagy útlevél legyen nála a szavazás során.
A Digitális Állampolgárság Program applikáció felhasználói bázisa a platform megjelenését követően jelentős mértékben gyarapodott, részben az Ügyfélkapu-autentikációval kapcsolatos tavaly januári változások hatására. A DÁP 2024-ben azzal az ígérettel indult, hogy a közigazgatási folyamatokat számottevően egyszerűbbé teszi, beleértve az állampolgárok azonosítását is az online és offline közegben egyaránt.
Az applikáció ugyanakkor továbbra is kizárólag a rendőrségi igazoltatásnál használható a személyazonosság igazolására, a mobilapp által generált QR-kódot más állami vagy privát szervezet nem fogadja el a hagyományos okmányok helyett.
Ennek egyik oka információink szerint a digitális ügyintézéshez lassan igazodó jogszabályi háttérben keresendő, a másik pedig az infrastruktúrában, a rendőrségen kívül ugyanis nincs mégegy olyan szervezet Magyarországon, melynek rendelkezésére állnának az applikáció által generált QR-kódot beolvasó eszközök, illetve az azokat a megfelelő adatbázisokkal összekötő interfészek.
Tovább a cikkre: hwsw.hu (Koi Tamás)
