A fizikában 1910 óta ismert a nullponti energia vagy vákuumenergia fogalma. A vákuumenergia a körülöttünk levő térben megtalálható. De ha itt van ez a gazdag energiaforrás, akkor miért nem vesszük észre? A mérnökök már a vákuumenergia elméletének és kísérleti igazolásának megjelenése előtt többféle megoldást találtak ezen energia megcsapolására és hasznos munkává alakítására. Egely György előadásában részleteiben beszél erről a „misztikus” energiáról.
AI-alapú áttekintés
A nullponti energia (Zero Point Energy, ZPE) a kvantummechanikai rendszerek legalacsonyabb lehetséges energiaállapota, amely még az abszolút nulla fok (0 K) közelében is megmarad. A határozatlansági relációból adódóan a részecskék nem állnak meg teljesen, ezért a vákuum sem teljesen üres, hanem fluktuáló energiával bír.
A nullponti energia főbb jellemzői:
Kvantummechanikai alapelv: A klasszikus fizikával ellentétben (ahol 0 K -en az energia nulla), a kvantummechanikában a részecskék helyzete és impulzusa nem határozható meg egyszerre pontosan, ezért alapállapotban is mozognak.
Vákuumenergia: A kvantumtérelméletben a vákuum a legalacsonyabb energiaszint, melyet nullponti energiának vagy vákuumenergiának neveznek.
Kozmológiai jelentőség: Kulcsszerepet játszhat az univerzum tágulásában és a sötét energia megértésében.
Kinyerhetőség: Bár a tudomány elismeri létezését, az ebből származó energia gyakorlati kinyerése (technikai hasznosítása) jelenleg nem megoldott, a fizikusok többsége szerint lehetetlen.
A fogalmat először Albert Einstein és Otto Stern vetette fel 1913-ban.
Tovább a cikkre: