Technológiai szakértők, társadalomtudósok és országok is arra hívják fel a figyelmet, hogy a mesterséges intelligencia továbbfejlesztése nem lehet öncélú, a technológia erősítése mögé valós emberi problémákat és életjobbító ötleteket kell tenni.
Az Újdelhiben rendezett AI Impact Summit 2026 rendezvényen több mint száz ország döntéshozói, technológiai vezetői és szakértői gyűltek össze. A rendezvényen felszólalt Sundar Pichai, a Google vezérigazgatója is.
A szervezők szerint a konferencia egyértelmű üzenete az volt: a mesterséges intelligencia a civilizációt formáló technológiák – a tűz, az írás, az elektromosság és az internet – sorába lépett, és érdemes azokhoz hasonlóan ezt is felelősen kezelni. Különösen azért, mert a hasonlóságok mellett van egy fontos különbség is: az AI fejlődési sebessége példa nélküli; ami korábban évtizedeket vett igénybe, ma hetek alatt globális hatást gyakorolhat.
A mesterséges intelligencia nem öncélú gépi intelligencia, hanem az emberi szándék és kreativitás megsokszorozója lehet. Erre példákat is hoztak a konferencián. Például az indiai AMUL tejipari szövetkezet által elindított, mesterséges intelligenciával működő Sarlaben digitális asszisztens 3,6 millió, többségében nő tejtermelő gazdának nyújt valós idejű tanácsadást saját nyelvükön az állategészségügy és a termelékenység területén. A Bharat VISTAAR platform pedig többnyelvű információkkal segíti a gazdákat az időjárási adatoktól a piaci árakig.
A csúcstalálkozón India bemutatta a MANAV-keretrendszert, amely az emberközpontú AI-irányítás alapelveit foglalja össze: M – Moral and Ethical Systems (etikai alapokra épülő AI-rendszerek), A – Accountable Governance (átlátható szabályozás és ellenőrzés), N – National Sovereignty (nemzeti adatjogok tiszteletben tartása), A – Accessible and Inclusive (hozzáférhető és inkluzív technológia) és V – Valid and Legitimate (jogszabályoknak megfelelő, ellenőrizhető működés).
Mivel mindennek egyik alapja a felhasználói bizalom, az eseményen hangsúlyozták: India nemcsak kezdeményezi a digitális tartalmak egyértelmű jelölésének és hitelesítési szabványainak globális kialakítását, hanem már jogszabályban írja elő a mesterségesen generált tartalmak megjelölését.
Az India AI Mission keretében több ezer GPU-t telepítettek, és további kapacitásbővítés várható. Emellett létrejött a Nemzeti AI Repository, amely demokratizálja az adatokhoz és modellekhez való hozzáférést.
Tovább a cikkre: hvg.hu
A kockázatok helyett az előnyökre összpontosított az indiai MI-csúcstalálkozó
A mesterséges intelligencia hatásaira fókuszáló, február 16. és 20. között New Delhiben megtartott negyedik globális csúcstalálkozón (AI Impact Summit) egyértelművé váltak India merész ambíciói: a dél-ázsiai ország az Egyesült Államok és Kína ellensúlyaként igyekszik pozícionálni magát. A nemzetközi rendezvényen kormányzati szereplők, üzleti vezetők és kutatók vettek részt.
Ez volt az első olyan AI Impact Summit, amelyet a Globális Délen tartottak, száznál több országgal. India mellett Brazília, Franciaország, Spanyolország, Bolívia, Mauritius és Sri Lanka vezető politikusai, António Guterres, az ENSZ főtitkára, az Alphabet, az OpenAI és az Anthropic vezérigazgatói (Sundar Pichai, Sam Altman, Dario Amodei) is megjelentek. Mivel az esemény egybeesett a Kínai Újévvel, a kelet-ázsiai szuperhatalmat szinte senki nem képviselte.
A New Delhi AI-hatás Deklarációt több mint nyolcvanöt ország, köztük az USA és Kína is támogatja. A nem kötelező érvényű megállapodás a szűk nemzeti érdekek és a vállalati előnyök helyett az AI gazdasági növekedés, társadalmi jólét és a közös globális haszon érdekében történő felhasználását hangsúlyozza.
A nyilatkozat hét elvet emel ki: az AI erőforrásainak demokratizálását, a társadalmi felhatalmazást, a gazdasági növekedést és az azzal összefüggő társadalmi jólétet, a biztonságos és megbízható AI-t, az AI tudományos célú használatát, a készségek gondozását és az oktatást, az AI-rendszerek fenntarthatóságát.
Nerendra Modi miniszterelnök a sokféle közönség számára készülő, megfizethető technológiák előmozdítójaként népszerűsítette Indiát. Méltatta az ország techtehetség-kínálatát, nyílt technológiai infrastruktúráját, a világon harmadik startup-ökoszisztémáját.
A vezető AI-cégek tovább terjeszkednek a szubkontinensen. Az Anthropic és az OpenAI Bengaluruban, illetve Mumbaiban nyitott irodákat. Az OpenAI bejelentette, hogy megállapodást kötött a Tata Consultancy adatközpontjainak használatáról és a ChatGPT Enterprise szolgáltatás nyújtásáról. A Google elkötelezte magát egy AI-központ kiépítése mellett a délkeleti Visakhapatnam kikötővárosban. Emellett ígéretet tett India és az Egyesült Államok, valamint más országok közötti tengeralatti kábelek kiépítésére.
Emberjogi szervezetek azért bírálták a csúcstalálkozót, mert nem foglalkoztak az AI irányítási hiányosságaival. Az Amnesty International például kijelentette, hogy az indiai mesterséges intelligencia hozzájárul a tömeges megfigyelésre alkalmas rendszerek terjedéséhez. A „digitálisan biztonságos jövő” szabályozását sürgető szervezet szerint a kötelező érvényű jogvédelem előmozdítása szempontjából az esemény irreleváns és hatástalan volt.
Tovább a cikkre: jelenbolajovobe.blog.hu
