Immár egyértelmű, hogy az újonnan felálló magyar kormány hosszabb távon sem számol – legalábbis a korábbi formában – a 2014-ben létrehozott reklámadóval, ami az online hirdetések piacán minden szereplő számára megkönnyebbülést hozhat.
Az Országgyűlés szombati alakuló ülését követően négyötödös többséggel szavazta meg az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra tekintettel kihirdetett veszélyhelyzeti rendeletek törvényi szintre emeléséről szóló 2026. évi XIV. törvényt, mely egyebek mellett a 2014. évi XXII. törvényt, azaz a reklámadó-törvényt is módosítja.
A módosítás alapján a reklámadó a korábbi formájában teljesen megszűnt, ami többek között a nagy technológiai cégeket is érintheti.
A reklámadó-törvény alapján ugyanis a Meta Platforms az egyik legnagyobb befizetőnek számított, amit jól szemléltet, hogy a 7,5%-os teher 2017-ben és 2018-ban csaknem négymilliárd forintnyi bevételt hozott a magyar költségvetésnek az amerikai multi részéről, míg végül 2019. július 1-től 2026. július 1-ig rendeleti szinten felfüggesztették annak alkalmazását.
A felfüggesztő hatályt a leköszönő Orbán-kormány egyik utolsó rendeletével, április végén még határozatlan ideig meghosszabbította, a szombaton elfogadott új jogszabály azonban pontot tesz az időszak végére azzal, hogy minden, reklámadó 2026-os visszatérésére vonatkozó szövegrészt töröl az eredeti jogszabályból.
A Meta idén márciusban tette egyértelművé, hogy nem kívánja a továbbiakban lenyelni a tevékenységére kivetett helyi adókat. A cég ekkor jelentette be, hogy éppen július 1-től, azaz a magyar reklámadó – akkor még – tervezett visszatérésétől több országban is áthárítja ezen terheket részben vagy egészében a hirdetőkre.
A cég akkor úgy nyilatkozott, hogy egyelőre hat európai országra irányulóan alkalmazza majd a díjkiegészítést, mely 2-től 5 százalékig terjedhet, alapja pedig a megjelölt reklámbüdzsé. A díj Törökországban és Ausztriában a legmagasabb (5%-os) és az Egyesült Királyságban a legalacsonyabb (2%-os).
Tovább a cikkre: hwsw.hu (Koi Tamás)
