Zöld utat kapott Elon Musk cége a nagy sávszélességű űrmobilnet kiépítésére.

Az Amerikai Szövetségi Hírközlési Bizottság május 12-én hivatalosan is zöld utat adott az EchoStar és a SpaceX tavalyi spektrum-üzletének lezárásához. A döntés értelmében a SpaceX 65 MHz értékes mid-band spektrumot (főként 3,45 GHz környéki sávokat) szerez meg, míg 50 MHz az AT&T-hez kerül. Brendan Carr, az FCC elnöke szerint a tranzakciók együttesen több mint 40 milliárd dollár értékben erősítik az Egyesült Államok vezető szerepét a következő generációs kommunikációs technológiákban.

Ez a jóváhagyás nem új üzlet, hanem a 2025-ös EchoStar-SpaceX megállapodás véglegesítése a legfontosabb engedélykibocsátó szervezet által. A megszerzett mid-band spektrum kiválóan kiegészíti a korábban vásárolt, alacsonyabb frekvenciás S-band blokkokat, és jelentősen növeli a Starlink következő generációs műholdas mobilinternet konstellációjának sávszélességét és sávtartományát.

Így a jövőbeli Starlink műholdak már nem csak SMS-t, vészjeleket és lassú adatforgalmat bonyolíthatnak le az okostelefonokkal speciális hardver és külső vevőegység nélkül, hanem nagy sávszélességű adatcserét is, így HD streaminget vagy kompetitív játékot alacsony késleltetéssel. Az FCC szerint a döntés felgyorsítja az internetsebességet, erősíti a piaci versenyt és különösen a vidéki, nehezen elérhető területek lefedettségét javítja drasztikusan.

Európai és magyar hatások

A döntés globális visszhangja jelentős, hiszen erős alapot ad a Starlink nemzetközi terjeszkedésének. Márciusban a Mobile World Congressen a Deutsche Telekom stratégiai megegyezést jelentett be a SpaceX-szel, amely 10 európai országot érint, köztük Magyarországot. A Magyar Telekom így 2028-tól várhatóan elindíthatja a Starlink Direct-to-Cell szolgáltatást saját hálózatán, ha nem is feltétlenül ezen a néven. A T-Mobile az Egyesült Államokban már kínál ilyesmit T-Satellite néven, bár az még elsőgenerációs Starlink D2C műholdakra épül korai 3G-re jellemző sebességekkel.

A Magyarországot érintő megegyezés viszont már belekalkulálja a másodgenerációs és drasztikusan nagyobb kapacitású és több spektrumú D2C műholdak pályára állítását, amit 2027-től tervez a SpaceX a Starship rakéta munkába állításától függően. Ha ez a konstelláció kiépül, a partneri viszony lévén a Magyar Telekom ügyfelei olyan hegyvidéki, erdős és távoli területeken (pl. Bakony, Mátra, Hortobágy) kaphatnak minőségi mobiladat-lefedettséget, ahol hagyományos toronyépítés gazdaságtalan vagy tiltott. A Gen2 D2C műholdak a most jóváhagyott mid-band spektrummal beltérben is sokkal jobb teljesítményt nyújthatnak a Gen1-nél.

Az Európai Unióban ez a fejlemény nyomást helyez a többi nagy operátorra (Vodafone, Orange stb.), akik részben az AST SpaceMobile-lal működnek együtt. Ez utóbbi szintén űrinternet konstellációt épít ki többek között a SpaceX rakétáit használva, és eleve partneri viszonyban látja a jövőt, míg a Starlink önálló mobiladatcsomagot is kínálhat önálló űrinternet előfizetése mellé, amihez méretes vevőegységre van szükség. Az igazi erő a két csomag kombinációjában lehet: olyan ez, mint a kábeles internet és a mobilelőfizetés együttes, kedvezményes kínálata.

A Gen2-es Starlink D2C műholdak előnye a számukban rejlik majd: amíg az AST SpaceMobile 248 műhold felbocsátására kapott engedélyt 600-750 km-es föld körüli pályán, addig a SpaceX több ezer műholddal készül alacsonyabb pályán és alacsonyabb késleltetéssel. Összességében a május 12-i FCC-jóváhagyás egy stratégiai mérföldkő, amely nem csak az amerikai, hanem az európai – így a magyar – mobilpiacot is átalakíthatja a következő években. A „mindenhol van mobilinternet” ígérete egyre közelebb kerül a valósághoz, különösen ott, ahol a hagyományos infrastruktúra határaihoz érünk.

Tovább a cikkre: prohardver.hu (Bone123) és fcc.gov

Hamarosan százmilliónként számolhatjuk az űrinternetezőket

Az egyik kulcsbeszállító szerint még csak most következik a műholdas telekommunikáció aranykora.

Az STMicroelectronics, a Starlink antennaelemeit és az eszközökbe épített STM32 chipeket gyártó cég május 4-én befektetői tájékoztatóján belengette, hogy az alacsony föld körüli pályán (LEO) működő műholdas internet-piac 2028-ra várhatóan meghaladja a 100 millió előfizetőt, 2030-ra pedig a 200 milliót. A prognózis az egész LEO-piacra vonatkozik, nem kizárólag a Starlinkre: az Amazon Kuiper és a feltörekvő kínai szolgáltatók is beleértendők a becslésbe, ezeket a konstellációkat persze még nem építették ki. Pont ez a Starlink előnye tízezer aktív műholddal: globális infrastruktúrájával az előfizetők oroszlánrésze feltehetően továbbra is a SpaceX szolgáltatását veszi majd igénybe.

A SpaceX 2022 decemberében egymillió, 2024 szeptemberében négymillió, 2025 decemberében kilencmillió, 2026 februárjában pedig már tízmillió előfizetőről számolt be. A százmilliós célszám eléréséhez mindössze két év alatt közel tízszeres növekedésre lenne szükség – tegyük hozzá, ez az ütem még az optimista elemzőket is óvatosságra inti. Viszont az STMicroelectronics nem kívülállóként spekulál: a cégnek évtizedes partnersége van a SpaceX-szel, és már több mint 7,5 milliárd(!) integrált chipet szállított a Starlink számára – szemben a 2025 decemberében még csupán 5 milliárdos adattal, tehát az exponenciális növekedésnek még messze nincs vége.

A beszállító tavaly űripari bevételét 650 millió dollárra becsülte és ez 2030-ban már 2,9 milliárd dollárra rúghat, aláhúzva, hogy aki időben kapcsolt, és nem hagyta, hogy a jövő elszálljon a feje felett, hanem részt vett a kiépítésében, annak busás haszon lehet a jutalma. Az Amazon Leo mellett készül ugyanis Jeff Bezos másik műholdkollekciója állami és nagyvállalati fókusszal (Blue Origin TeraWave), ott a OneWeb, az AST SpaceMobile, Elon Musk pedig egymillió műholdas űradatközpont álmokat kerget, és ha ennek csak az egytizede valósul meg, akkor sem biztos, hogy látni fogjuk a napot a műholdrajzástól.

Tovább a cikkre: prohardver.hu (Bone123)