A Kínai Népi Hadsereg tudósai szerint a globális adatok 99%-át szállító tengeralatti kábelek „könnyű célpontok” lehetnek.

A napi 10 billió dollár értékű, határokon átnyúló tranzakciókat támogató kábelek egyre sebezhetőbbek lehetnek a legénység nélküli hajók támadásaival szemben.

Kínai katonai kutatók arra figyelmeztetnek, hogy a nemzetközi digitális gazdaság működésében kulcsszerepet játszó tenger alatti kábelek egyre sebezhetőbbek az olcsó drónokkal végrehajtható támadásokkal szemben, miközben a tengerfenék a nagyhatalmi versengés új színterévé válik – közölte a South China Morning Post.

Si Kuang-lej és Si Haj-ming, a Kínai Nemzeti Védelmi Egyetem kutatói a Science and Technology Daily című lapban fejtették ki, hogy a tengerfeneket a nehéz feltárhatóság és a magas költségek miatt sokáig stratégiai holt térként kezelték, ám ez a helyzet gyorsan változik. A szerzők szerint a víz alatti hadviselés belépési küszöbe jelentősen csökkent, amihez az Ausztrália, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok által kötött AUKUS-egyezmény is nagyban hozzájárult.

A szakértők rámutattak, hogy korábban a víz alatti műveletekhez költséges, legénységgel ellátott tengeralattjárókra volt szükség, ami a kis- és középállamok számára szinte lehetetlenné tette az ilyen katonai tevékenységet. Ma viszont a kisméretű és közepes, pilóta nélküli víz alatti járművek (UUV-k) olcsók, tömegesen bevethetők és nem járnak személyi kockázattal, így szélesebb kör számára teszik lehetővé a tengerfenék feletti ellenőrzés megszerzését.

A cikk hangsúlyozza, hogy a tenger alatti kábelek bonyolítják le a kontinensek közötti adatforgalom 99 százalékát, és napi szinten mintegy 10 billió dollár értékű, határokon átnyúló pénzügyi tranzakciót szolgálnak ki. A kutatók szerint a víz alatti vezetékek és optikai kábelek könnyű célponttá váltak, amit jól példáz a 2022-es Északi Áramlat elleni szabotázs, valamint a vörös-tengeri kábelszakadások, amelyek tavaly jelentős fennakadásokat okoztak az internetszolgáltatásban.

A kontinensek közötti globális internetforgalom döntő része egy mintegy 1,7 millió kilométer hosszú üvegszálas hálózaton halad át, amelyen évente 150-200 meghibásodást regisztrálnak. A brit székhelyű Nemzetközi Kábelvédelmi Bizottság ugyanakkor jelezte, hogy bár az államilag támogatott szabotázs valós kockázatot jelent, a tenger alatti kábelek sérüléseinek túlnyomó többségét továbbra is véletlen balesetek okozzák.

Tovább a cikkre: portfolio.hu