Az európai szabályozási környezethez való alkalmazkodás részeként az Anthropic vízjelekkel kezdi jelölni a Claude által generált tartalmakat, ez igaz a szövegekre és az előállított fájlokra is.
Az EU AI Act átláthatósági előírásai 2026 augusztusától kezdődően új követelményeket fogalmaznak meg az AI-eszközökkel létrehozott tartalmakkal szemben, azzal az egyik fő célkitűzéssel, hogy a generált vagy manipulált tartalmak géppel felismerhető jelölést kapjanak. Az uniós szabályozásnak való megfelelés miatt az Anthropic bejelentette, hogy a Claude a támogatott modelleknél augusztus 2-től géppel olvasható jelölésekkel láthatja el a generált szövegeket, ezen felül a létrehozott fájlokhoz digitálisan aláírt eredetiségi metaadatokat is társít. Az új szabály eleinte az Európai Unióban elérhető új Claude-modellekre vonatkozik, ugyanakkor a cég a már elérhető modelleknél alkalmazott jelölési rendszer bevezetésén is dolgozik, sőt később világszerte kiterjesztené az intézkedést.

A koncepció érdekessége, hogy a szöveges válaszok esetében maga a vízjel is a szöveg részévé válik, de a felhasználó számára láthatatlan módon. A cég szerint ez nem változtatja meg a Claude válaszának jelentését, minőségét vagy olvashatóságát, csupán azt szolgálja, hogy a vízjel másolás és beillesztés után is a szöveggel együtt maradjon, és szerkesztési műveletek során se vesszen el.

A jelölést modell szintjén alkalmazzák, így nem számít, hogy a felhasználó a Claude melyik felületen vagy terméken keresztül generálta a tartalmat, ugyanaz a jelölési mechanizmus működhet a webes felületen, API-n, a Claude Code-on és a vállalat egyéb szolgáltatásain keresztül előállított szövegeknél is, sőt az Anthropic modelljeit használó külső szolgáltatóknál, köztük az AWS, a Google Cloud és a Microsoft Foundry környezetében is megjelenhet. A Claude által létrehozott fájlok eredetét digitálisan aláírt metaadatok fogják jelölni, amihez az Anthropic az iparágban egyre szélesebb körben alkalmazott C2PA szabványt használja.

Mivel az AI-fejlesztő egyelőre nem hozta nyilvánosságra a technikai részleteket, így nehéz megmondani, hogy a rendszer mennyire jelent majd valóban hatékony megoldást, és mennyi kiskapu lehet a kijátszására. A módszer egyik gyenge pontja éppen az, hogy a metaadatok bizonyos feldolgozási folyamatok során eltávolíthatók, emiatt a tartalom eredetének igazolása nem feltétlenül marad meg, ha egy fájlt más rendszerben újramentenek, átkódolnak vagy módosítanak. Egy AI-vízjel sem garantálja önmagában a tartalom eredetének tökéletes azonosítását.

Nem meglepő mód az Anthropic maga is óvatosan fogalmaz: a cég közleménye szerint a vízjel megléte még nem egyértelmű bizonyíték arra, hogy AI-generált szövegről van szó, és a vízjel hiánya sem bizonyítja feltétlenül, hogy adott szöveg elkészítéséhez ne használtak volna valamilyen AI-toolt a folyamatban.

A kötelezően alkalmazandó jelölés nem csak az Anthropic, de más AI-fejlesztők esetében is egyéb üzleti következményeket hozhat. A Claude-felhasználók egy részére igaz lehet, hogy kifejezetten nem szeretnék, ha az általuk készített tartalmakról később egyértelműen megállapítható lenne, hogy AI-eszközzel készült. Az új rendszer pedig akár növelheti is a nyílt súlyú modellek vonzerejét, mivel azok szabadabban futtathatók saját infrastruktúrán, beépített eredetjelölési mechanizmusok nélkül.

Tovább a cikkre: hwsw.hu (Dömös Zsuzsanna)

EU-megfelelés világszerte: az Anthropic vízjelezi Claude összes kimenetét

Az Anthropic augusztus 2-tól láthatatlanul vízjelezi Claude minden szöveg- és fájlkimenetét az EU MI-törvény átláthatósági szabályai miatt; a jelölés világszerte érvényes.
Az Anthropic láthatatlan vízjeleket kezd beágyazni a Claude nagy nyelvi modellje és chatbotja által generált szövegekbe, hogy megfeleljen az Európai Unió új, az MI-átláthatóságra vonatkozó szabályainak.

„A 2026. augusztus 2-án vagy azt követően indított Claude-modellek már a rajt pillanatától támogatják a jelölést. Dolgozunk azon is, hogy a jelölés támogatását hozzáadjuk az ennél korábban kiadott Claude-modellekhez is” – közölte az AI-óriás, amelynek székhelye San Franciscóban van.

Az új jelölési politika a Claude összes szolgáltatására kiterjed, beleértve a fogyasztóknak szánt alkalmazást, a fejlesztőknek szóló Claude Platformot (API), a Claude Code-ot, a Claude Coworköt és a Claude Taget, valamint a Claude AWS-en, a Google Cloudon és a Microsoft Foundryn keresztül elérhető verzióit.

A vízjel vagy úgy kerül beágyazásra, mint „közvetlenül a szövegbe szőtt, észrevehetetlen vízjel”, vagy pedig metaadatként. Így amikor „Claude egy támogatott fájltípust generál, például .svg-, .png- vagy .jpg-fájlt, aláírt eredetigazoló metaadatot csatol hozzá… [amely] jelzi, hogy a fájlt a Claude dolgozta fel, és lehetővé teszi, hogy észlelje, manipulálták-e a fájlt”.

Az Anthropic közölte, hogy a vízjel minden olyan régióban megjelenik, ahol a Claude elérhető, nem csak az EU-ban.

A jelölés nem korlátozódik Európára: az Anthropic szerint a vízjel világszerte mindenhol érvényes lesz, ahol a Claude elérhető, ami újabb példája annak, hogyan gyűrűzik tovább az EU megfelelési normája, és hogyan hat a mesterséges intelligenciára vonatkozó globális szabványok alakulására.

Hogyan működik a vízjel

Az Anthropic két külön technikát alkalmaz. Az első egy észrevehetetlen mintázat beillesztését jelenti közvetlenül a létrehozott szövegbe, amely az olvasók számára láthatatlan, de a gépek számára kimutatható, és a szöveggel együtt akkor is megmarad, ha azt máshová kimásolják és beillesztik.

A cég szerint ez nem változtatja meg a Claude válaszának jelentését, minőségét vagy olvashatóságát.

A második technika a fájlokra vonatkozik. Inkább digitális nyomkövetőként működik, hasonlóan a fotók EXIF-adataihoz, és nem elrejtésre, hanem ellenőrizhetőségre tervezték.

A gyakorlatban történő megjelenítéséhez feltehetően C2PA-kompatibilis eszközre vagy az Anthropic által tervezett észlelőrendszerre lesz szükség, nem pedig egy szokásos „Tulajdonságok” menüre, és önmagában nem feltétlenül név szerint azonosítja a Claude-ot, inkább csak azt jelzi, hogy a fájl egy MI-rendszeren ment keresztül.

A vállalat azt is egyértelművé tette, hogy a metaadatok elveszhetnek.

Az Anthropic szerint egy fájl jelölése eltűnhet formátumváltás, újbóli mentés, képernyőfotó készítése vagy más hasonló műveletek során, vagyis egy olyan dokumentum vagy kép, amely korábban Claude-jelölést hordozott, a szerkesztés vagy átalakítás után már nem feltétlenül mutatja ennek nyomát.

Miért most?

Az időzítés közvetlenül az EU mesterségesintelligencia-rendeletéhez, az AI Acthez kapcsolódik.

A jogszabály 50. cikke előírja, hogy a szintetikus tartalmat – például deepfake videókat – előállító MI-rendszereknek jelölniük kell a kimeneteiket, mint mesterségesen létrehozott tartalmakat.

A szabályozó hatóságok azt várják a szolgáltatóktól, hogy többrétegű jelölési stratégiára támaszkodjanak, amely ötvözi a digitálisan aláírt metaadatokat, az észrevehetetlen vízjelezést, és bizonyos esetekben ujjlenyomat-képzést vagy naplózást, mint biztonsági hálót, mivel a Magatartási Kódex egyértelművé teszi, hogy egyetlen jelölési technika önmagában nem elegendő.

A 50. cikkben rögzített átláthatósági kötelezettségek 2026. augusztus 2-án léptek hatályba. A szabályok megszegése akár 15 millió eurós bírsággal vagy a világszintű éves árbevétel 3 százalékával sújtható – attól függően, melyik összeg a magasabb.

Eltüntethetők még a nyomok?

Az Anthropic világossá tette, hogy az észlelt vízjel csak jelzés, nem pedig bizonyíték.

Egy szövegben felbukkanó jelzés csak azt erősíti meg, hogy az adott tartalom valamikor átmehetett a Claude-on, nem pedig azt, hogyan és milyen teljes előtörténettel jött létre.

Sokan használják az asszisztenst más forrásból származó anyagok lektorálására, fordítására vagy összefoglalására, így vízjel olyan szövegen is megjelenhet, amelyet eredetileg nem a Claude írt.

Ennek a fordítottja is igaz: intenzív szerkesztés, fordítás, nagyon rövid szövegrészletek vagy egy, jelölést még nem támogató régebbi modell használata mind oda vezethetnek, hogy a valódi Claude-kimenet rejtve marad.

Az Anthropic nincs egyedül ezen a téren. A Google DeepMind már kifejlesztette a SynthID nevű megoldást az MI által generált szövegek, képek és hanganyagok jelölésére, míg az OpenAI ugyan tárgyal vízjelezési módszerekről, de lassabban halad azok széles körű bevezetésével.

Tovább a cikkre: euronews.com (Una Hajdari)