Eric Schmidt, a Google egykori vezérigazgatója 2018 szeptemberében azt mondta, hogy 2028-ra az internet amerikai és kínai rendszerre válhat szét – a jóslat György László egyetemi docens, közgazdász szerint most, alig egy hónap leforgása alatt kezdett testet ölteni. Június végén az Egyesült Államok, július közepén Kína zárta össze a maga AI-táborát, augusztusban pedig már kiszivárgott egy amerikai levéltervezet, amely nyílt oldalválasztásra kényszerítené a partnereket.
György László legfrissebb elemzése egy 2018. őszi mondatsorozattal indul.
Schmidt szeptemberben beszélt a kettéváló internetről. Néhány nappal később Kai-Fu Lee, a Google Kína korábbi vezetője, AI-kutató már rivális technológiai blokkokról írt, amelyek mögé a kisebb országoknak is fel kell sorakozniuk.
Abishur Prakash geopolitikai jövőkutató 2018 októberében, a Go.AI című könyvében mutatta be, hogy a mesterséges intelligencia új szövetségeket és konfliktusokat teremt. Három évvel később, a The World Is Vertical című kötetben nevet is adott a folyamatnak: a technológiai platformok, szabványok és ellátási láncok új, vertikális határokat emelnek a világtérképre.
A gondolat gyökere ennél is régebbi. Marshall Van Alstyne és Erik Brynjolfsson amerikai közgazdászok már 1996-ban leírták a kiberbalkanizáció veszélyét – ők azonban még csak az internetes közösségek széteséséről beszéltek.
Most viszont a docens szerint már államok, vállalatok és teljes ellátási láncok – velük együtt pedig a mindennapi választásaink – rendeződnek technológiai blokkokba.
„Nyolc évvel később a jóslat külügyminisztériumi közleményekben, exporttilalmakban és országlistákban kezd valóra válni”
– fogalmazott elemzésében György László, a Harmonikus Növekedésért Alapítvány vezetője, aki szerint a globalizáció szövete éppen az AI technológiai platformjai mentén kezd felfesleni.
Így szakad két blokkra a világ az AI mentén
A dátumok a docens szerint magukért beszélnek.
Az amerikai külügyminisztérium június 26-án erősítette meg a Pax Silica nevű együttműködést, amelyhez 24 aláíró csatlakozott – köztük az Európai Unió is. A tágabb, lazább kötelezettséget jelentő AI Opportunity nyilatkozat mögé 35 ország sorakozott fel.
György László kiemelte: a Pax Silica nem pusztán az AI-modellekről szól, hanem a teljes értékláncot lefedi – a kritikus nyersanyagoktól és az energiától a chipgyártáson, az adatközpontokon és a felhőszolgáltatásokon át egészen a kész modellekig.
A közlemény a docens szerint láncreakciót indított el.
Kína húsz nappal később, július 16-án 28 másik országgal létrehozta a sanghaji központú World Artificial Intelligence Cooperation Organizationt (WAICO), vagyis a Mesterséges Intelligencia Világszervezetét. Az alapítók között ott van Oroszország, Brazília, Dél-Afrika, Indonézia, Pakisztán és Szerbia is.
A két tábor között az elemzés szerint egyetlen ismert átfedés akad: Kazahsztán. Augusztusban ráadásul kiszivárgott egy amerikai külügyminisztériumi levéltervezet, amely nyílt választás elé állítaná a partnereket – aki csatlakozik a kínai rendszerhez, azt kizárhatják az amerikai vezetésű együttműködésből.
A docens hozzátette: ezek egyelőre államközi keretek, nem tiltják meg a cégeknek vagy a magánszemélyeknek, hogy a másik blokk modelljeit használják. A verseny éleződéséről az Index korábban is beszámolt.
Amikor a jóslat a felhasználó képernyőjéig ér
Arra viszont már volt példa, hogy egy állami döntés közvetlenül elérte a vállalkozásokat és a magánfelhasználókat.
György László példaként az Anthropicot – a Claude nevű AI-modellcsalád amerikai fejlesztőjét – említi: az amerikai kereskedelmi minisztérium exportkorlátozásai miatt a cég június 12-én felfüggesztette a legújabb modelljeihez való hozzáférést. A korlátozásokat június 30-án oldották fel, a szolgáltatás július 1-jén állt helyre.
A docens szerint ez azt mutatja, hogy a technológiai blokkosodás – ha rövid időre is – már az egyéni felhasználókat és a vállalkozásokat is elérte.
„A tét pedig a versenyképesség” – világított rá. Egy 2026. januári mérésben az amerikai GPT-5.2 és a kínai Kimi K2.5 ugyanazt a 47 pontos képességszintet érte el. Az amerikai modell egymillió tokenre – vagyis a szöveg feldolgozásának alapegységére – vetített vegyes ára 4,81 dollár volt, a kínaié 1,20 dollár.
„Vállalkozói nyelven: ugyanabból a digitális költségvetésből a kínai modell használója közel négyszer annyi, azonos nehézségű feladatot futtathatott.”
A közgazdász hangsúlyozza, hogy az amerikai csúcsmodellek összességében továbbra is fejlettebbek – ám ahol a kínai modell minősége már elegendő, ott a négyszeres árkülönbség négyszeres felhasználási lehetőséget jelent.
„Ha egy magyar vállalkozás politikai vagy technológiai okból csak a drágább rendszerhez fér hozzá, miközben külföldi versenytársa választhat, a különbség idővel megjelenik az árakban, a profitban, a bérekben és a munkahelyek számában is”.
India kilépett a képletből – és ezt le lehet másolni
A docens szerint a kétosztatú logikából van kiút, és erre India mutat példát.
Az ország csatlakozott az amerikai Pax Silicához, és az NVIDIA – a világ vezető AI-chipgyártója – processzoraira és szoftveres infrastruktúrájára támaszkodik. Közben azonban húsz hazai alapmodell fejlesztését is támogatja, saját adat- és számítási kapacitást, valamint indiai nyelvi képességeket épít.
India tehát nem akar mindent maga előállítani, de azt sem engedi, hogy minden stratégiai tudás külföldi tulajdonban legyen.
György László szerint India mérete nem másolható, a módszere viszont kisebb országok számára is követhető. Ahol értelmetlen az önellátás, ott megbízható külső infrastruktúrát kell használni – ahol viszont a nemzeti adat, a nyelv, a közigazgatás vagy a vállalati tudás a tét, ott saját képességet kell építeni.
Négy feladat az országnak, három lépés a holnapi napra
A docens Magyarország gazdaságstratégiai teendőit négy pontban foglalta össze.
- Fel kell mérnünk, hol függünk egyetlen külföldi felhő-, chip- vagy AI-szolgáltatótól.
- A közbeszerzéseknél meg kell követelni az adatok hordozhatóságát, a szolgáltatóváltás lehetőségét és a kritikus rendszerek tartalékmegoldását.
- Emellett magyar nyelvi és ágazati adatbázisokra, hazai számítási kapacitásra, megbízható energiára
- és a kisvállalkozásoknak elérhető AI-képzésekre van szüksége.
A hazai digitális kiszolgáltatottság kérdése a napokban került reflektorfénybe: a Magyar Államkincstár rendszerei elleni támadás után a szakma éppen arról vitázik, hogy a digitális szuverenitás nem egyetlen adatközpont vagy nemzeti AI-modell megvásárlását jelenti.
Állampolgárként a közgazdász szerint már holnap el lehet kezdeni a felkészülést. Első lépésként érdemes kiválasztani egy rendszeresen ismétlődő munkafeladatot, és harminc napon belül megtanulni AI-vel gyorsabban elvégezni.
„Az állásunk akkor válik sérülékennyé, ha a munkáltató ugyanazt az eredményt máshol gyorsabban és olcsóbban megkapja” – fogalmazott a docens, aki korábban arról is beszélt, hogy az AI legnagyobb kockázata a belépő szintű feladatok eltűnése.
A második tanács az adatokra vonatkozik: üzleti, egészségügyi vagy személyes adatot nem szabad ellenőrizetlen szolgáltatásba tölteni, mert a kényelemért cserébe könnyen feladható a saját és a vállalkozás adatszuverenitása.
A harmadik pedig az, hogy ne egyetlen márkát tanuljunk meg. A jó kérdezés, az eredmény-ellenőrzés és a szolgáltatóváltás képessége a docens szerint azért kulcsfontosságú, hogy akkor is tudjunk dolgozni, ha egy modell ára megugrik, vagy egyik napról a másikra elérhetetlenné válik.
Tovább a cikkre: index.hu
