A mesterséges intelligencia körüli beruházási láz most váratlanul a világgazdaság egyik legfontosabb támaszává vált. Az AI-boom az OECD szerint érdemben tompítja a közel-keleti válság és a magas energiaárak növekedésre gyakorolt hatását, főleg az Egyesült Államokban és az ázsiai technológiai exportőröknél. A szervezet ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy 2027-ben ez már nem biztos, hogy elég lesz a romló energia- és inflációs környezet ellensúlyozására.
Sokan szidják a mesterséges intelligencia körüli beruházásokat, és sokan jogosan teszik is ezt, de úgy tűnik, hogy van egy nagyon fontos hasznuk: az OECD szerint az adatközpontokra, chipekre és más AI-infrastruktúrára költött hatalmas összegek érdemben tompítják a közel-keleti konfliktus okozta energiaársokk gazdasági következményeit. Úgy tűnik, hogy az AI-boom nélkül jelenleg sokkal nagyobb hatása lenne az iráni konfliktusnak.
A világgazdaság így 2026-ban valamivel jobban teljesíthet a korábban vártnál. A probléma az, hogy az energiaárak hatása egyre mélyebben épül be a gazdaságba, ezért az AI-boom 2027-ben már nem tudja ugyanilyen mértékben ellensúlyozni a károkat. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet szeptemberi előrejelzése szerint a világgazdaság a tavalyi 3,4 százalék után idén 2,9 százalékkal nőhet – számolt be róla a Reuters.
Ez ugyan lassulás, de még mindig jobb a júniusban várt 2,8 százaléknál. Az OECD külön kiemelte, hogy az AI-hoz kapcsolódó beruházások az Egyesült Államokban megtámasztották a növekedést, miközben a félvezetők és más technológiai termékek iránti kereslet Japán és Dél-Korea exportját is húzta.
Az AI most valóban pénzt termel a gazdaságnak
A hatás jóval túlmutat azon, hogy a technológiai vállalatok újabb mesterségesintelligencia-modelleket fejlesztenek. Az adatközpontok építéséhez acél, beton, elektromos berendezések és hatalmas mennyiségű energia kell, a működésükhöz pedig chipek, memóriák, hálózati eszközök és folyamatos szolgáltatások szükségesek.
Az Egyesült Államokban, Kanadában és Ausztráliában már a második negyedéves GDP-adatokban is látszott az adatközpontok és technológiai berendezések építésének hatása.
Ez azért vált különösen fontossá, mert közben a közel-keleti válság megdrágította az energiát, csökkentette a háztartások elkölthető jövedelmét és növelte a vállalatok költségeit. A negatív hatást stratégiai olajtartalékok felszabadítása, a Perzsa-öblön kívüli kitermelés növekedése és a kínai olajkereslet visszaesése is enyhítette, az OECD azonban az AI-beruházásokat is a gazdaság ellenálló képességének egyik fontos pilléreként említi.
AI nélkül tehát az energiaársokk gazdasági hatása erősebben jelentkezne. A szervezet ugyan nem számolta ki külön, hány tized százalékponttal lenne alacsonyabb a világgazdasági növekedés mesterségesintelligencia-beruházások nélkül, ezért ilyen pontos következtetést nem lehet levonni. Az viszont már az OECD elemzéséből is látszik, hogy az amerikai beruházások és az ázsiai technológiai export nélkül gyengébb lenne a jelenlegi növekedési kép.
2027-ben sem áll le az AI-boom
Elsőre meglepő lehet, hogy az OECD mégis rosszabb 2027-es kilátásokról beszél. Nem arról van szó, hogy jövőre eltűnnének az AI-beruházások, éppen ellenkezőleg: más elemzőházak továbbra is rendkívül gyors növekedést várnak. A Gartner legfrissebb becslése szerint
az AI-hoz kapcsolódó globális kiadások 2026 és 2027 között további mintegy 36 százalékkal emelkedhetnek.
Ezen belül az AI-infrastruktúrára fordított összeg nagyjából harmadával nőhet egyetlen év alatt. A kutatócég szerint továbbra is az adatközpontok, a speciális szerverek, a hálózati berendezések és az AI-chipek viszik majd a legtöbb pénzt.
A Goldman Sachs előrejelzése ugyanezt mutatja más oldalról. A legnagyobb technológiai vállalatok beruházásai a jelenlegi elemzői várakozások szerint 2027-ben mintegy 20 százalékkal haladhatják meg az idei összeget, és a bank szerint még ennél is nagyobb költekezésre van esély. Az amerikai adatközpontok villamosenergia-igénye közben 2025 és 2027 között több mint duplájára, 31 gigawattról 66 gigawattra nőhet.
Vagyis 2027-ben nem az AI-hullám csillapodik: a gond az, hogy egyre nagyobb terhet kellene ellensúlyoznia.
Az energiaársokk késleltetve üt
Az OECD jövőre már csak 3 százalékos globális növekedést vár, holott júniusban még 3,1 százalékkal számolt. Közben a G20-országok 2027-es inflációs előrejelzését 3,1-ről 3,6 százalékra emelte. Az energiaárak emelkedése idővel megjelenik a szállításban, a gyártásban, az élelmiszerekben és végül a fogyasztói árak széles körében is.
Az Egyesült Államok még viszonylag jól járhat: az OECD 2,2 százalékos idei és 2,1 százalékos jövő évi növekedést vár, részben éppen az AI-beruházások miatt.
Az eurózóna helyzete jóval gyengébb, ott mindkét évre mindössze 1 százalékos bővülést jeleznek előre. Kína növekedése 4,5-ről 4,2 százalékra lassulhat, Japán pedig a 2026-os 0,8 százalék után jövőre 0,7 százalékkal bővülhet.
Az AI-boomnak is van gyenge pontja
Az AI-beruházások ma még húzzák a gazdaságot, de előbb-utóbb az is számítani fog, hogy a rengeteg adatközpont és chiptermelés valóban elég profitot hoz-e. Az OECD szerint gondot okozhat, ha a vállalatok bevételei elmaradnak a várakozásoktól, mert akkor gyorsan visszaeshetnek a beruházások.
Ehhez jönnek a magas állampapírhozamok, az energiaellátás bizonytalanságai és az El Nino hatásai. Egy kedvezőtlen forgatókönyvben ezek együtt 0,7 százalékponttal csökkenthetnék a 2027-es globális növekedést, miközben 1,1 százalékponttal emelhetnék az inflációt. Az AI-ra jövőre is rengeteget költenek majd, de az OECD szerint már kérdéses, hogy ez elég lesz-e az egyre nagyobb energia- és finanszírozási terhek ellensúlyozására.
Tovább a cikkre: vg.hu (Gergely Máté)
