A mesterséges intelligencia infrastruktúráját finanszírozó adatközpont-kötvények árfolyama az utóbbi hetekben meredeken zuhant, mivel a befektetők egyre inkább kételkednek abban, hogy az AI-boom bevételei képesek lesznek fedezni a felhalmozott óriási adósságállományt. Az elemzők szerint a szektor a maga darwini pillanatát éli – írja elemzésében a Financial Times.

A legnagyobb amerikai adatközpont-projekteket finanszírozó kötvények árfolyama a névérték alá csúszott: a Blue Owl és a Meta által támogatott Hyperion-projekt kötvényei a júliusi, névérték feletti szintről 92 centre estek vissza. A Blackstone tulajdonában lévő, a Microsoftnak bérbe adott georgiai QTS adatközpont – a Project Excalibur – kötvényei 88 cent alá süllyedtek, miközben az Oracle új-mexikói és michigani projektjeit finanszírozó adósságpapírok szintén a distressz- tartományba kerültek.

A darwini pillanat arra utal, hogy valami egy olyan kegyetlen, gyökeres változási vagy válságidőszakba ért, ahol a túlélés egyetlen záloga a gyors alkalmazkodás. A kifejezés a Charles Darwin nevéhez fűződő evolúcióelméletre és a természetes szelekcióra utal.

A legkeményebb csapást az úgynevezett neofelhő-szolgáltatók szenvedték el. Az Nvidia által is támogatott CoreWeave kötvényei 80 cent alá zuhantak, ami a piaci konvenciók szerint már distresszes kategóriának számít, a hozamok pedig csütörtökön megközelítették a 15 százalékot. A vállalat részvényárfolyama egyetlen hét alatt 17 százalékot esett, míg a versenytárs Nebius 18 százalékot veszített értékéből. Maga az Nvidia is mintegy 270 milliárd dollárnyi piaci értéket veszített az elmúlt héten, bár Dzsensen Huang vezérigazgató optimistán nyilatkozott, mondván, a CoreWeave tőkeköltsége csökken, és pozíciója napról napra erősödik.

A Gartner technológiai tanácsadó cég friss jelentése szerint a neofelhő-szolgáltatók 80 százaléka 2030-ra megszűnik önálló szereplőként működni.

A tanácsadó becslése szerint az adatközpont-tulajdonosoknak 2030 végéig 8500 milliárd dolláros bevételt kellene elérniük beruházási és finanszírozási költségeik fedezéséhez, valamint a megfelelő megtérülés biztosításához. Ezzel szemben a fogyasztói és vállalati AI-kiadások legfeljebb 3600 milliárd dollárt érhetnek el, ami több mint 4000 milliárd dolláros eszközértéket tesz ki az értékvesztés kockázatának.

A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy az OpenAI jövőre halasztotta tőzsdére lépését, míg az Anthropic negyedéves árbevétel-növekedése lelassult.

A Financial Times korábban arról számolt be, hogy az OpenAI évesített bevétele 20 milliárd dollárral elmaradt a vállalat által jelzett szinttől, ami komoly eladási hullámot indított el a részvénypiacokon.

Az adatközpontok építése ellen az Egyesült Államokban politikai ellenállás is kibontakozott: a víz-, zaj- és légszennyezéssel kapcsolatos aggodalmak miatt több állam – köztük New York és Texas – szigorú korlátozásokat vezetett be az új projektek engedélyezésére. Ez több beruházást is lelassított, különösen az Oracle új-mexikói létesítményét, ahol az áramellátás engedélyeztetése a helyi ellenállás miatt elakadt. A Nemzetközi Fizetések Bankja (BIS) emellett arra is felhívta a figyelmet, hogy az AI-szektorban a finanszírozási és kereskedelmi kapcsolatok jelentős része körkörös jellegű, vagyis az ügyfelek és a beszállítók kölcsönösen finanszírozzák egymást, ami komoly rendszerkockázatot hordoz magában.

Tovább a cikkre: portfolio.hu

Falba ütközhet a mesterséges intelligencia: kiderült, mi szabhat határt a Trump által emlegetett szuperintelligenciának

A Deutsche Bank elemzése szerint bár Donald Trump amerikai elnök „szuperintelligenciája” valószínűleg soha nem valósul meg, az amerikai gazdaság így is jelentősen profitálhat a mesterséges intelligencia hajtotta termelékenységnövekedésből – tudósított a Marketwatch.

A német befektetési bank friss elemzésében különbséget tesz a mesterséges általános intelligencia (AGI) és a Donald Trump amerikai elnök által emlegetett „szuperintelligencia” között. Az előbbi egy adott kognitív feladatban éri el vagy haladja meg az emberi képességeket, míg az utóbbi minden intellektuális területen felülmúlná az embert.

Az amerikai elnök által emlegetett „szuperintelligencia” eléréséhez kulcsfontosságú lenne az úgynevezett rekurzív önfejlesztés, amelynek során egy AI-rendszer folyamatosan és önállóan képes lenne saját magát tökéletesíteni. Adrian Cox, a Deutsche Bank tematikus stratégája és Azeem Azhar, az Exponential View kutatócsoport alapítója szerint azonban

az AI-rendszerek sebességének alapvető korlátai miatt ez a szint feltehetően nem érhető el.

A bank alapforgatókönyve alapján a termelékenységnövekedésre már most vannak biztató jelek, ám egyelőre az AI-infrastruktúra kiépítésébe áramló hatalmas beruházások visszafogják a termelékenységi mutatókat. Az elemzők arra is rámutatnak, hogy az AI-re költő technológiai óriások – az úgynevezett hiperskálázók – kiadásai jelentősen javítják a félvezetőgyártók és más, az AI-ellátási lánchoz kapcsolódó vállalatok eredményeit, amelyek jelenleg az amerikai gazdasági növekedés harmadát-felét adják.

A részvénypiaci vagyonhatás szintén érezhető, hiszen az amerikai részvényvagyon és a jövedelmek aránya az elmúlt három évben mintegy 1,8-ról közel 2,5-re emelkedett, ami a fogyasztói kiadásokat is érdemben támogatja.

Jim Reid, a Deutsche Bank makrogazdasági és tematikus kutatási területének globális vezetője egy londoni rendezvényen arról beszélt, hogy az ipari forradalom óta eltelt mintegy 250-300 évben minden új technológia megjelenését ugyanaz a narratíva kísérte, jelesül a munkahelyek megszűnésétől való félelem.

„A tapasztalatok mégis azt mutatják, hogy a technológiai termelékenységnövekedés végül elegendő keresletet teremt, még ha más típusú munkahelyeket is hoz létre” – mondta el Jim Reid.

A szakértő példaként Henry Ford 1913-as futószalag-forradalmát hozta fel: az automatizálás akkor heves ellenállást váltott ki, végül azonban jelentősen olcsóbbá tette az autógyártást, ami növelte a keresletet, és összességében több munkahelyet teremtett, mint amennyit megszüntetett.

„Kollektíven hiányzik belőlünk a képzelőerő ahhoz, hogy elgondolkodjunk, mik lesznek a jövő munkahelyei. De nem tudom nem úgy gondolni, hogy ha meglesz ez a termelékenységnövekedés, alkalmazkodni fogunk, és új munkák jönnek létre2” – fogalmazott Reid.

Tovább a cikkre: portfolio.hu