Lejárt az akció, másnap mégis ugyanazzal a kedvezménnyel folytatódott – ilyen gyakorlatot is feltárt a Gazdasági Versenyhivatal és a fogyasztóvédelmi hatóság közös vizsgálata, amelyben tíz népszerű webáruházból kettőnél találtak megtévesztő akciózást. A hivatalok az Economxnak arra is felhívták a figyelmet, hogy a visszaszámlálók, a készlethiány hangsúlyozása és az érdeklődők számának mutatása sürgetheti a vásárlókat, miközben a többféle ár feltüntetése megnehezítheti a valódi kedvezmény megítélését. Az online vásárlásnál az előfizetések feltételeire és a lemondás módjára is érdemes figyelni – mutatunk is néhány példát.
Akciós, de mihez képest? Már csak két darab maradt – de valóban? És tényleg csak a következő tíz percben jár a kedvezmény? A magyar fogyasztóvédelmi ellenőrzések alapján érdemes fenntartásokkal kezelni az internetes vásárlás során ránk zúduló sürgető ajánlatokat:
2025-ben minden második vizsgált honlapnál találtak kifogásolnivalót.
Bár a helyzet az elmúlt években javult, a hatóságok tapasztalatai szerint továbbra is gyakoriak a szabálytalan árfeltüntetések, a megtévesztő akciók és a vásárlót sürgető úgynevezett sötét mintázatok. Pedig az online kereskedelem ellenőrzése kiemelt fogyasztóvédelmi terület Magyarországon. A Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság (NKFH) az Economx megkeresésére közölte: a szakmai irányítása mellett működő kormányhivatalok 2025-ben összesen 248 honlapot ellenőriztek, és 127 esetben találtak kifogást – ez 51 százalékos kifogásolási arányt jelent.
A szám első látásra magas, a tendencia ugyanakkor javuló:
2024-ben még közel 75 százalékos volt a kifogásolási arány – azaz csak minden negyedik vizsgált webshop „ment át” a vizsgálaton hiba nélkül.
Az NKFH szerint a 2023 óta tartó javulás ellenére az adatok továbbra is azt mutatják, hogy szükség van a hatósági jelenlétre az online kereskedelemben. Az idei ellenőrzések között ezért ismét szerepelnek a kuponos és Black Friday-akciók, az online értékesítés átfogó vizsgálata, valamint külön ellenőrizték például az iskolakezdési ajánlatokat is.
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) Economxnak küldött adatai szintén azt mutatják, hogy egyre nagyobb figyelem irányul az online kereskedelemre: míg 2022-ben valamivel több mint 2200 fogyasztói panaszt és piaci jelzést kezelt a hivatal, addig 2025-re ezek száma meghaladta a 3100-at. Tavaly a jelzések közel negyede az online kereskedelemhez, további mintegy 14 százaléka pedig a kiskereskedelemhez kapcsolódott.
„Már csak két darab maradt” – így sürgethetik a vásárlót
A problémát nem kizárólag az jelenti, ha egy kereskedő szabálytalanul tüntet fel egy akciós árat. Az online értékesítésben megjelentek az úgynevezett sötét mintázatok, vagyis olyan felületi megoldások, amelyek a vásárló döntésének befolyásolására, sürgetésére szolgálhatnak. Az NKFH az Economxnak ilyen példaként említette
- a visszaszámláló órákat
- és a korlátozott készlet hangsúlyozását.
A hatóság szerint az ilyen manipulatív elemek csökkenthetik a tájékozott döntéshozatal lehetőségét, növelhetik a fogyasztók kiszolgáltatottságát, ezért komoly fogyasztóvédelmi kockázatot jelentenek.
Hasonló tapasztalatokról számolt be a GVH is: a versenyhivatal szerint a pszichés nyomásgyakorlás egyik eszköze lehet a még megvásárolható termékek számának kiemelése, a feltűnő visszaszámláló, vagy annak közlése, hogy az adott terméket éppen többen is nézik, illetve fontolgatják a megvásárlását. A GVH az elmúlt években tapasztalt gyakori megtévesztő árfeltüntetési gyakorlatok között említette azt is, amikor egy termék mellett egyszerre többféle árat – például eredeti árat, hűségprogramos árat, a megelőző 30 nap legalacsonyabb árát és akciós árat – tüntetnek fel, ami megnehezítheti annak megítélését, hogy valójában mekkora kedvezményt kap a vásárló.
Problémás lehet az is, ha egy terméket hónapokon, akár negyedéveken keresztül akciósként hirdetnek, vagy ha a meghirdetett kedvezményes ár a webáruházban ténylegesen nem érhető el.
Lejár az akció – aztán azonnal kezdődik elölről
Erre konkrét példát is találtak a magyar hatóságok. A GVH és az NKFH 2025 végén közösen vett részt egy európai koordinációban zajló úgynevezett sweep vizsgálatban. A két hatóság tíz népszerű online kereskedő oldalát ellenőrizte, egyes termékek árváltozását pedig informatikai eszközzel hosszabb időn keresztül is követte.
A GVH Economxnak adott tájékoztatása szerint a tíz kereskedőből kettőnél azonosítottak megtévesztő akciózási gyakorlatokat. Előfordult, hogy nem tüntették fel a korábbi legalacsonyabb árat, máshol ugyan szerepelt ilyen referenciaár, de az nem egyezett meg a megelőző 30 nap ténylegesen legalacsonyabb árával. Olyan kereskedőt is találtak, amelynek honlapján az akció az eredetileg meghirdetett zárónap után azonnal újrakezdődött.
A nemzetközi vizsgálat ennél jóval szélesebb körű volt: 25 ország fogyasztóvédelmi hatóságai összesen 314 online kereskedőt ellenőriztek. Az NKFH szerint legalább 30 százalékuknál egyértelműen megállapítható volt az akciók jogellenes, megtévesztő feltüntetése. A hatóság szerint a magyar webáruházak gyakorlata az európai átlagnál szabályosabbnak bizonyult, hiányosságok azonban itthon is bőven akadnak.
Akciósnak látszik, de tényleg olcsóbb?
Magyarországon 2022. május 28. óta szigorúbb szabályok vonatkoznak az akciós árfeltüntetésre. Főszabály szerint a kereskedőnek az árcsökkentés bejelentésekor fel kell tüntetnie az azt megelőző 30 nap legalacsonyabb árát is. A szabály éppen azt próbálja megakadályozni, hogy egy termék árát közvetlenül az akció előtt megemeljék, majd az így kialakított magasabb összegből látványos százalékos kedvezményt hirdessenek. A 30 napos referenciaár segítségével a vásárló elvileg azt is látja, hogy az „akciós” ár ténylegesen kedvezőbb-e annál, amennyiért a terméket a közelmúltban meg lehetett vásárolni.
Az NKFH 2025-ös Black Friday-vizsgálatában 906 termék akciós árfeltüntetését ellenőrizték, és 131 terméknél találtak hiányosságot. Ez 14 százalékos kifogásolási arány.
A kuponoknál sem volt hibátlan a kép: 96 ellenőrzésből 18, vagyis 19 százalék volt kifogásolható. Előfordult például, hogy a vállalkozás egyáltalán nem vonta le a kuponkedvezményt, vagy a vásárló kisebb kedvezményt kapott a pénztárnál, mint amennyit a kupon ígért. A hatóság a kuponok felhasználási feltételeinek ismertetésénél is talált hiányosságokat.
Nem feltétlenül a kamu akció a legnagyobb baj
A szélesebb körű honlapellenőrzések eredményeiből ugyanakkor az is kiderül, hogy az árfeltüntetés csak egy része a problémának. Az NKFH tájékoztatása szerint 43 weboldalon, az ellenőrzések 36 százalékában merült fel az árfeltüntetési szabályok megsértése. Ennél is nagyobb volt a kifogásolási arány a vásárlás előtti tájékoztatásnál: a 118 ellenőrzésből 76 esetben, vagyis 64 százalékban találtak hiányosságot.
A webáruházaknak egyértelmű tájékoztatást kell adniuk többek között arról, hogy pontosan ki az értékesítő, milyen feltételekkel jön létre és teljesül a szerződés, milyen szavatossági és jótállási szabályok vonatkoznak a termékre, illetve hogyan gyakorolható az elállási vagy felmondási jog.
Egy kattintás előfizetni, de kész tortúra lemondani?
Az online kereskedelem másik kockázatos területe az előfizetéses szolgáltatások piaca. Az NKFH szerint előfizetői csapdáról lehet szó például akkor, amikor a fogyasztó számára nem kellően egyértelmű, hogy pontosan mire fizet elő, milyen rendszerességgel és mekkora összeget terhelnek rá, illetve milyen módon mondhatja le a szolgáltatást.
A hatóság arra hívta fel az Economx olvasóinak figyelmét, hogy előfizetés előtt érdemes tisztázni, egyszeri vagy ismétlődő fizetésről van-e szó, mikor és milyen összegben érkezik a következő terhelés, automatikusan megújul-e a szolgáltatás, és milyen feltételekkel lehet kiszállni belőle.
Különösen intő jel lehet, ha ezek az információk nehezen találhatók meg vagy nem egyértelműek – illetve ha az előfizetés lemondása lényegesen bonyolultabbnak tűnik, mint annak elindítása.
A kérdés nem csak Magyarországon került a hatóságok célkeresztjébe. A brit kormány augusztusban jelentette be, hogy tovább szigorít a megtévesztő kedvezményekkel és előfizetési csapdákkal szemben. Az új brit előfizetési szabályok 2027 januárjában lépnek hatályba: egyértelműbb előzetes tájékoztatást, megújítás előtti emlékeztetőket és egyszerűbb lemondást írnak elő, bizonyos megújulások után pedig 14 napos elállási időt biztosítanak. A brit kormány korábbi számítása szerint az intézkedések éves szinten mintegy 400 millió fontnyi (körülbelül 175 milliárd forint) fogyasztói kiadást előzhetnek meg.
Több százmilliós bírság is lehet a vége
A magyar hatóságoknak is vannak eszközeik a jogsértő kereskedőkkel szemben. Az NKFH tájékoztatása szerint a 2025-ös online témavizsgálat nyomán 87 olyan határozat született, amelyben bírság nélkül kötelezték jogkövető magatartásra a vállalkozást. További 20 esetben kötelezést és fogyasztóvédelmi bírságot is kiszabtak, egy alkalommal pedig kizárólag bírság született.
A témavizsgálathoz kapcsolódó fogyasztóvédelmi bírságok összértéke 21,65 millió forint volt.
A nagyobb piaci szereplőket érintő GVH-eljárásokban azonban ennél jóval magasabb összegek is megjelenhetnek. A versenyhivatal az Economx kérdésére példaként közölte, hogy
- a Temura 437 millió forintos bírságot szabott ki 882 millió forintnyi fogyasztói kompenzáció mellett,
- az About You esetében pedig 505 millió forint bírság és 500 millió forint fogyasztói kompenzáció volt a mérleg,
- míg az eMAG-ra egy eljárásban 235 millió forintos bírságot szabtak ki.
A GVH hangsúlyozta: a bírság nagysága többek között a jogsértés időbeli és piaci kiterjedtségétől, súlyosságától, az érintett fogyasztók számától és a vállalkozás árbevételétől függ. Az együttműködést, a gyakorlat önkéntes módosítását, megfelelési programok bevezetését vagy a fogyasztók kompenzálását ugyanakkor figyelembe veheti a hatóság.
Mire figyeljünk, mielőtt rányomunk a „fizetés” gombra?
A GVH és az NKFH Economxnak adott tanácsai alapján néhány egyszerű ellenőrzéssel jelentősen csökkenthető annak kockázata, hogy egy látszólag kihagyhatatlan ajánlat végül rossz üzlet legyen:
- Nézzük meg a korábbi árat! Akciónál ne csak a százalékos kedvezményt figyeljük, hanem azt is, hogy mennyi volt a termék megelőző 30 napban alkalmazott legalacsonyabb ára.
- Ellenőrizzük máshol is az árat! A GVH független ár-összehasonlító oldalak használatát javasolja; ahol ártörténet is látható, abból az is kiderülhet, valóban különleges-e az aktuális ajánlat.
- Ne hagyjuk magunkat sürgetni! A visszaszámláló, a „már csak két darab” vagy a „jelenleg X ember nézi” típusú üzenet önmagában nem bizonyít jogsértést, de indokolja az óvatosságot.
- Kuponnál ellenőrizzük a végösszeget! Nézzük meg, mire és meddig érvényes a kedvezmény, van-e minimumköltés, és a pénztárnál valóban levonták-e az ígért összeget.
- Előfizetés előtt nézzük meg, hogyan lehet kilépni! Legyen világos a következő terhelés időpontja és összege, az automatikus megújítás feltétele és a lemondás módja.
- A pluszköltségeket is számoljuk hozzá! Egy olcsónak tűnő terméknél a szállítási vagy egyéb díjak jelentősen módosíthatják a végösszeget.
- A tökéletes értékelés is lehet gyanús. A GVH szerint érdemes fenntartással kezelni az olyan kirívó értékeléseket, mint például az „3500 értékelésből 5,0 csillag”. Előfordulhatnak hamis vélemények, de az is, hogy a negatív értékeléseket eltávolították vagy kedvezménnyel ösztönözték a pozitív visszajelzéseket.
Átvertek – hová fordulhatok?
Mindkét hatóság azt tanácsolja, hogy a fogyasztó őrizzen meg minden, a vásárlással kapcsolatos bizonyítékot. Ide tartozhat a számla vagy blokk, a fizetési bizonylat és a rendelés visszaigazolása, de érdemes képernyőképet készíteni magáról az akcióról vagy a kifogásolt weboldalról is. A kereskedővel folytatott kommunikációt szintén célszerű írásban intézni és megőrizni.
Első lépésként magához a vállalkozáshoz érdemes panasszal fordulni. Ha ez nem vezet eredményre, az egyedi fogyasztói jogviták rendezésére a békéltető testületek is igénybe vehetők, a fogyasztó pedig a területileg illetékes fogyasztóvédelmi hatósághoz is fordulhat.
A GVH ezzel szemben elsősorban nem egyedi fogyasztói jogvitákat rendez, hanem azokat a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokat vizsgálja, amelyek alkalmasak a gazdasági verseny érdemi befolyásolására. A versenyhivatal ugyanakkor azt közölte az Economxszal, hogy ha valaki nem tudja eldönteni, melyik hatóság az illetékes, emiatt nem érdemes lemondania a bejelentésről – a GVH, az NKFH és a területi fogyasztóvédelmi hatóságok együttműködnek, így a nem megfelelő helyre érkezett panasz is eljuthat a hatáskörrel rendelkező szervhez.
Tovább a cikkre: economx.hu (Károly Gábor)
