Miközben a világ jegybankjainak többsége még csak tervezgeti a digitális valuta bevezetését, Magyarországon már működik egy korlátozott körben elérhető digitális jegybankpénz. Az MNB egyelőre a diákokat célozza meg az újítással, ami nemcsak a pénzügyi tudatosságot fejleszti, hanem értékes tapasztalatokat is nyújt a digitális fizetőeszközök területén.
A közeljövőben a digitális jegybankpénzek alapjaiban változtatják meg a pénzügyi rendszert – 2025 novemberében jöhet a digitális euró. A magyar jegybankon belül pedig azt kutatják, hogy mivel járna a digitális forint széles körű bevezetése. Egyelőre tesztfázisban van egy verziója, amely a 8–14 éves korosztálynak tavaly március óta elérhető.
„A mobilapplikáció tavaly május óta elérhető az ország egész területén, bárki letöltheti, Diákszéfnek hívják. Ilyen értelemben a digitális forint ebben az applikációban már most is foroghat”
– jelezte Szombati Anikó, az MNB digitalizációért és a fintechszektor fejlesztéséért felelős ügyvezető igazgatója az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány Digitális Magyarország című rendezvényén. Bendarzsevszkij Anton, az Oeconomus igazgatója volt a kerekasztal-beszélgetés moderátora, aki megkérdezte, hogy hol tart most a jegybank a digitális forint bevezetésével.
Szombati Anikó elmondta, hogy a jegybank 2020 környékén kezdte el a digitális jegybankpénzt érintő kutatásait, 2021-ben egy tanulmánykötetet is publikáltak erről. Egyre több jegybank foglalkozik a témával, viszont inkább csak elméleti szinten, így az MNB úgy döntött, hogy a gyakorlatban is tesztelik a hazai digitális jegybankpénzt.
A projekt célja tehát kettős: egyrészt bevezetni a fiatalokat a tudatos pénzügyek és digitális fizetések világába, másrészt tesztelni a digitális jegybankpénz működését.
Végül egy olyan gyors, kényelmes és vonzó mobilapplikációt hoznának létre, amely mindenki számára elérhető lenne, és ami nemcsak a bankokkal, hanem az olyan nagy fintechcégekkel szemben is versenyképes lehet, mint a Revolut.
Miért van szükség digitális jegybankpénzre?
Szombati Anikó szerint a jegybankok általában két okból fontolgatják a digitális pénz bevezetését:
Az egyik, amikor piaci kudarc miatt szükséges, például ha nincs megfelelő bankszámla-ellátottság vagy fintechaktivitás az országban.
A másik ok stratégiai jellegű, mint például az eurózóna esetében, ahol a digitális euró bevezetésének egyik fő célja a monetáris szuverenitás védelme a külföldi digitális pénzekkel és az olyan nagy kártyatársaságokkal szemben, mint a Visa és a Mastercard, amelyek szinte monopolpozícióval rendelkeznek Európában.
Emellett a jegybanknak lenne egy eszköz a kezében, amivel a rászorulóknak ingyenes fizetési megoldást adhat.
Spórolhatunk a digitális forinttal
A jegybank a digitális jegybankpénz bevezetésével a számlavezetést és a pénzforgalmat kvázi közjószággá alakíthatná, ami alatt azt értjük, hogy
az MNB a számlavezetéshez és az utalásokhoz szükséges infrastruktúrát vélhetően a jelenleginél kedvezőbb áron bocsáthatná minden háztartás és vállalat rendelkezésére.
A kerekasztal-beszélgetésen Pogátsa Zoltán közgazdász rámutatott, hogy a digitális jegybankpénz nem pusztán technológiai kérdés, hanem az állam pénz feletti ellenőrzésének visszaszerzéséről is szól.
„Az, hogy van-e digitális jegybankpénzem vagy nem, az tulajdonképpen az állam pénz feletti ellenőrzésének visszaszerzése”
– fogalmazott a közgazdász. Jelenleg ugyanis a forgalomban lévő pénzmennyiség legnagyobb részét a kereskedelmi bankok bocsátják ki hitelezéssel, amit az állam nem tud hatékonyan kontrollálni – jelezte.
Ajándékokra válthatják a digitális érméket
Szombati Anikó leszögezte, hogy a digitális jegybankpénz bevezetésénél kulcsfontosságú kérdés, mitől lesz vonzó a termék, és hogyan tudja megkülönböztetni magát a már működő piaci megoldásoktól.
Az MNB például a diákoknak szóló applikációban kvízjátékot is üzemeltet, ahol pénzügyi tudatossági, fenntarthatósági és digitalizációs kérdésekre válaszolva digitális érméket lehet gyűjteni, amiket aztán ajándékokra válthatnak a tanulók.
A szakértő szerint a projekt költségei egyelőre visszatartják őket attól, hogy széles körű általános megoldásként vezessék be a digitális forintot, de a több ezer felhasználóval szerzett tapasztalatok értékesek mind az MNB, mind a nemzetközi jegybanki közösség számára.
Készpénzmentes jövő: realitás vagy utópia?
Mudri György, a FintechX Technologies vezérigazgatója szerint a jövőben olyan „szuperappok” fognak versenyezni egymással, amelyeket az emberek nem elsősorban bankolásra, hanem életük menedzselésére használnak majd, és ezeken keresztül intézik pénzügyeiket is.
A szakértők egyetértettek abban, hogy a készpénzhasználat fokozatosan visszaszorul, de teljes megszűnése egyelőre nem reális, és a jegybanknak nincs is ilyen célja. Selmeczi Zsolt, a GIRO Zrt. vezérigazgatója közölte, hogy jelenleg Magyarországon a fizetések 60 százaléka még készpénzben történik.
Az MNB 2030-ra azt a célt tűzte ki, hogy a készpénzes fizetések aránya 30 százalék alá csökkenjen.
Pogátsa Zoltán szerint azonban kifejezetten ambicionálni kellene a készpénzmentes gazdaságot. Véleménye szerint 30-40 év múlva mindenki megmosolyogja majd, hogy az emberek fémdarabokat hordoztak a zsebükben fizetés céljából.
