Az új magyar kiberstratégia minden állampolgár védelmét szolgálja – ugyanis muszáj lépni, mert holnap már késő lesz.
A 2020-ban elfogadott Nemzeti Biztonsági Stratégia, valamint a 2021-es Nemzeti Katonai Stratégia után a magyar kormány 2025 tavaszán újabb hiánypótló dokumentumot készített: megszületett Magyarország Kiberbiztonsági Stratégiája. A digitális korszakban, ahol az állam működése, a gazdaság stabilitása és az egyéni életvitel is egyre szorosabban összefonódik az online térrel, joggal merül fel a kérdés: mit jelent mindez a mindennapjainkra nézve? Milyen veszélyekkel kell szembenéznünk a kibertérben? Valóban van okunk aggodalomra – vagy épp ellenkezőleg, okunk van a bizakodásra? A stratégia jelentőségéről, a kibertér kihívásairól és a társadalom felkészítésének fontosságáról Kelemen Rolandot, a győri Széchenyi István Egyetem Modern Technológiai és Kiberbiztonsági Jogi Tanszékének vezetőjét kérdeztük.
„Edukáció nélkül nem lesz reziliens a társadalom” – fogalmazott a tanszékvezető. Ez a mondat nemcsak a magyar kiberbiztonsági stratégia egyik kulcspontját ragadja meg, hanem azt a szemléletváltást is, amelyre a digitális korszakban élő társadalmaknak szüksége van. A 2025-ben elfogadott új magyar kiberbiztonsági stratégia nem egyszerűen egy újabb technikai dokumentum, hanem egy korszakhatárt jelentő iránytű: hogyan tudja Magyarország felkészíteni a társadalmát egy olyan kibertér kihívásaira, amely már nemcsak adatokról, hanem emberekről, közösségekről, döntéshozatalról és nemzetbiztonságról szól.
Tovább a cikkre: mandiner.hu
