Szinte minden közigazgatási ügyet elintézhetünk majd egyetlen mobilappal a kormány új digitalizációs programjában – sőt, ennél többet is. Az állam digitalizálna és a telefonunkra költöztetne a személyi igazolványtól a fegyverviselési engedélyen át a horgászpapírig szinte mindent. Még kell néhány új jogszabály és egy alaptörvény-módosítás, de a Digitális Állampolgárság Program jövőre elindul, és Rogán Antal 2026-ra hárommillió felhasználóval számol.
Hamarosan a mobilunkkal igazolhatjuk magunkat a rendőr előtt, az életkorunkat a dohányboltban, a telefon intézhetjük az autó átírását, a közműszámlák fizetését, és szép lassan szinte minden közigazgatási, sőt számos piaci alapú, például banki ügyintézés is elvégezhető lesz egy állami mobilapplikáción keresztül, ez lesz a Digitális Állampolgárság Program, vagyis a DÁP. A programot egy pénteki sajtóbeszélgetésen, pár órával az erről szóló törvénytervezet megjelenése előtt ismertető Rogán Antal miniszter a névválasztást azzal indokolta: „Ennél jobb nem jutott eszünkbe”.
Mint kiderült, a Rogán vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda a jogi keretek előkészítésén, míg a szakmai alapokén és a tervezésen a kormányzati informatikai szuperszervezet, a Digitális Magyarország Ügynökség, valamint az ez alá tartozó állami tulajdonú IdomSoft Informatikai Zrt., már másfél éve dolgozik, és nyilván nem a névváltozatokon gondolkoztak a legtöbbet. Ennél furcsább azonban, hogy az is kiderült, a projekt költségtervezésével sem töltöttek sok időt, mivel a hvg.hu kérdésére, hogy mindez mennyibe kerül, Rogán Antal még nagyságrendet sem tudott becsülni.
Nézzük inkább azt, amit biztosan tudunk: a Digitális Állampolgárság Program célja, hogy egyszerűbbé tegye az emberek életét, ha ügyintézésről van szó, sőt, ennél jóval többet is ígér. Számos ügyintézés – részben vagy egészben – már most is végezhető digitálisan, online az Ügyfélkapun keresztül, de a DÁP ehhez képest sokkal korszerűbb, egyszerűbb és szélesebb körben alkalmazható lesz a tervek szerint. A tájékoztatón a tesztüzemben már jövő tavasszal, majd élesben jövő év végén induló DÁP-ot Rogán Antal úgy jellemezte, hogy az igazolvány, az aláírás és az ügyintézés a mobilra költözik.”
Persze csak annak, aki akarja. Hiszen miként az Ügyfélkapu – amit jelenleg 5,8 millió ember használ – sem kötelez, úgy a DÁP mobilapp letöltése, és az abban való regisztráció sem az.
A kormány mindenesetre mindenkinek biztosítja a lehetőséget, akár egy csecsemőnek is lehet DÁP-fiókja, más kérdés, hogy felnőtt koráig a szülei lesznek jogosultak annak használatára, a nevében eljárjanak az ügyintézéseknél. A megfelelő meghatalmazással ugyanez a tervezett fejlesztési irány az app használatával bármilyen okból nehezen boldoguló idősek hozzátartozói esetében is.
A miniszter tájékoztatása szerint a következő 10-15 évben ez lesz a jövő, mindent a mobilunkon akarunk intézni, és erre ösztönzi az EU tagállamait az Európai Elektronikus Személyazonosítási Rendszerről és az azon keresztül zajló folyamatokról, elektronikus tranzakciókról szóló, nemrég kiadott második, frissített eIDAS rendelet is. A készülő magyar szabályozás ezeknek az uniós irányelveknek megfelel, és Magyarország az elsők között lehet Európában, ahol ezt alkalmazzák is. A miniszter a szigorú EU-s előírásoknak megfelelő magyar fejlesztés, a DÁP előnyeit is felsorolta.
Azon túl, amit a cikk elején már röviden leírtunk (telefonunkkal igazolhatjuk majd a személyazonosságunkat a rendőrnek, nem kell előkeresni vagy egyáltalán magunkkal vinni a személyinket, telefonunkkal igazolhatjuk egy dohányboltban, hogy elmúltunk 18 évesek, de szűrt adattartalom is beállítható, így az eladó nem látja minden más adatunkat is), a következőre lehet számítani:
– a DÁP-pal egyáltalán nem kell figyelni és észben tartani, hogy melyik okmányunk vagy ügyintézési határidőnk mikor jár le, mert az app automatikusan figyelmeztet
– a hivatalos ügyintézésekhez nem kell papírokat „szkennelgetni” és e-mailben küldözgetni, a DÁP-ban minden hivatalos dokumentum alapból elérhető, látható
– egy gombnyomással rendezhető az állam felé (?) minden fizetnivalónk a legkülönbözőbb ügyekben, így például illetékek és hasonlók
– személyes adataink is egy gombnyomással megadhatók, például egy munkaszerződés digitális aláírásánál, vagy mondjuk egy banki hitelkérelemnél
Fentiekből egyértelmű, és ezt Rogánék sem titkolták, hogy adatkezelési szempontból a DÁP jelentős váltás, hiszen szakít azzal az évtizedes adatkezelési gyakorlattal, hogy minden személyes adat célhoz között felhasználásához külön-külön engedély kell. A miniszter megfogalmazása szerint efölött eljárt az idő, „át kell lépni a sólyomi idők joggyakorlatán az adatkezelés terén” (Sólyom László nemrég elhunyt volt államfőnek a ’90-es években még alkotmánybíróként és az Ab elnökeként alkalmazott gyakorlatára utalt – a szerk.).
Mint kiderült, az átlépést a kormány azzal kezdi, hogy a DÁP kerettörvény mellett benyújt egy újabb Alaptörvény-módosítást is, ami mindössze kétmondatos lesz, és lényegében annak a jogszabályi keretét teremti meg, hogy a DÁP használatával összességében járuljon hozzá az állampolgár ahhoz, hogy számtalan személyes adatát az állam kezelje. Az Alaptörvény-módosítás szövege pedig valami olyasmi lesz, hogy Magyarországon az ügyek digitális intézése elsőbbséget élvez, ehhez az állam egyetlen digitális azonosítót biztosít, és kezeli is az összes személyes adatot.
Ami pedig a gyakorlati megvalósítást és a menetrendet illeti, a miniszter által ismertetett tervek szerint az alkalmazás, a DÁP app tesztelése 2024 áprilisában kezdődik több tízezer állami alkalmazott, illetve önkéntes bevonásával. Az éles üzem várhatóan jövő év végén indul majd, és már abban az évben 400 ezer felhasználóra számítanak Rogánék. Első körben még csak alapfunkciók érhetők majd el, mint például a rendőri igazoltatáskor a beazonosítás, illetve a leggyakoribb közigazgatási ügyek intézése, továbbá a digitális aláírás.
Szintlépést a 2025-ös év jelent majd, amikor bővül az elintézhető közigazgatási ügyek köre, és minden olyan ügy elintézhetővé válik a DÁP-ban digitálisan, amelynek éves esetszáma 10 ezer felett van. Emellett két „életeseményt” is el lehet majd rögzíteni az appon keresztül: autó átírását és a születést. Abban az évben Rogánék már 2-3 millió felhasználóra számítanak, és az ígéret szerint már piaci szolgáltatások is beépülnének a rendszerbe. 2026-ban pedig élesedne az e-postaláda-fejlesztés, amivel az állami szervektől fizikailag kapott leveleket felejthetjük el, mert ezek digitálisan érkeznek.
A piaci szolgáltatások DÁP-ba való bevonását némi erővel tervezi elérni a kormányzat, legalábbis a miniszter tájékoztatásából az derült ki, hogy ahogy az önkormányzati és állami szerveknek kötelezővé tennék, hogy biztosítsák az ügyintézés kereteit a DÁP-on keresztül, úgy jogszabállyal terelnék erre a piaci szereplőket is: ugyanezt előírnák a bankoknak, biztosítóknak, közszolgáltatóknak és telekom cégeknek. További fejlesztési irány lesz Rogán szerint a DÁP-hoz kapcsolódó „digitális irattárca”, amelybe a személyin kívül számos más igazolványt tehetnénk be elektronikusan, például horgászengedélyt, fegyvertartási engedélyt vagy éppen hajóvezetői igazolványt.
Az biztos, hogy az útlevél például még jó ideig megmarad a maga fizikai valójában, de annak, aki DÁP-ot használ nem lesz szüksége már személyi igazolványra plasztikkártyán, így végül a rendszer fejlesztésével Rogán szerint három év múlva ott tartunk majd, hogy nem kell semmilyen igazolványt magunknál tartani. Ami az adatbiztonsággal kapcsolatos aggályokat, félelmeket illeti, Rogán Antal megnyugtatott: uniós szabályokhoz kell alkalmazkodni és a magyar adatvédelmi szabályozás is az egyik legerősebb Európában.
Ha pedig a telefonunkat ellopják, azt le lehet tiltani, és nem is könnyű feltörni, így még ebben az esetben is sokkal nehezebben lehet visszaélni a lopott személyiséggel, mint most, ha elveszítjük a személyinket az utcán. A miniszter kijelentette azt is: nem kell attól tartani, hogy lesz valahol egy sötét szoba tele monitorokkal, ahol egy ember és minden DÁP-felhasználó minden adatát látja, és abban turkál. Azt viszont szeretné, ha a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) lenne az az állami szerv, ahol ennek a digitális adatfeldolgozásnak minden formája megjelenne anonimizáltan.
Végül Rogán az állami Nagy Testvér szindrómától rettegőket azzal igyekezett leszerelni, hogy „a Facebook és a Google már most többet tud mindenkiről, mint amennyit az állam bármikor is tudni fog róluk”.
