Szeptembertől nem szükséges magunknál tartani az okmányainkat, ugyanis elindul a Digitális Állampolgárság Program. Ez azt jelenti, hogy ezentúl minden okmányunkat egy applikáció tartalmazza egy helyen. A mobilalkalmazás emellett számos kényelmes funkciót tartalmaz, amelyek a jövőben megkönnyítik a magyar állampolgárok életét.
Indul a Digitális Állampolgárság Program, ősztől egyre több ügyet lehet mobiltelefonról intézni, s már lehet előregisztrálni a kormányablakokban – jelentette be Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára a Facebookon közzétett videójában.
Dömötör Csaba elmondása szerint várhatóan szeptembertől mobiltelefonnal is igazolhatjuk magunkat a rendőrnél, nem kell magunknál tartani a személyi igazolványt. A mobilalkalmazásban egy helyen meg lehet majd találni a személyes adatokat, amelyeket hitelesítve le lehet tölteni és továbbítani, ami könnyíti az ügyintézést.
Digitális aláírásra is lehet majd használni az alkalmazást, az így létrehozott dokumentum közhiteles magánokiratnak minősül, amit az EU minden tagországában elfogadnak.
Mint mondta, az is segítséget jelent, hogy ősztől az új alkalmazással egy gombnyomással lehet majd igényelni erkölcsi bizonyítványt. Ez lesz az első magyar digitális okmányfajta – tette hozzá, jelezve azt is, hogy az új alkalmazás segítségével mobiltelefonról lehet időpontot foglalni a kormányablakokba a legnépszerűbb ügytípusokban.
Dömötör Csaba hangsúlyozta, hogy az előregisztrációhoz egy alkalommal fel kell keresni valamelyik kormányablakot, vinni kell egy arcképes igazolványt, valamint egy olyan mobiltelefont, amelyre már telepítettük a Digitális Állampolgárság alkalmazást.
„Pár perc az egész (…). Ha a jövőben szeretnének egyre több ügyet sorban állás nélkül mobilról intézni, regisztráljanak Önök is!” – biztatott erre mindenkit az államtitkár.
Jogi tudnivalók
A digitális térben történő ügyintézés és szolgáltatások nyújtása új szintre léphet a digitális állampolgárság bevezetésével. A törvény számos állami szervet, helyi önkormányzatot és egyéb jogalanyt kötelez a digitális szolgáltatások nyújtására.
Releváns jogszabály:
- évi CIII. törvény a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól
A harmadik országbeli állampolgárok magyarországi tartózkodásával kapcsolatos szabályok elfogadása mellett egy másik, az „állampolgárság” témakörét érintő törvény is elfogadásra került tavaly decemberben: ez a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény (a továbbiakban: törvény), melynek jelentős része majd idén július 1-jén illetve szeptember 1-jén lép majd hatályba, míg Ötödik része jóval később 2025. június 1-jén.
Digitális állampolgárság és egyéb fogalmak
A törvény célja saját megfogalmazásában az, hogy létrehozza a digitális állampolgárságot, melynek keretében felhasználóbarát alapokra helyezze a digitális térben történő ügyintézést és szolgáltatások nyújtását. Bár a törvény magát a digitális állampolgár fogalmát nem definiálja, a digitális állampolgárságot igen, ez az állampolgárok azon joga, amellyel digitálisan ügyet intézhetnek, szolgáltatást vehetnek igénybe.
A digitális állampolgárok azonosítót kapnak, mely egy matematikai módszerrel képzett, különleges adatra nem utaló számjegysor, amely egyedi és tartós azonosítóként a polgárt a digitális térben egyértelműen azonosítja.
Meghatározza a törvény a felhasználói profil fogalmát is, mely alapján ez egy, a digitális térben való aktivitáshoz szükséges, a digitális állampolgár azonosító alapján biztosított, a digitális állampolgár állami nyilvántartásban tárolt adatait és a digitális állampolgár által megtett nyilatkozatokat tartalmazó digitális fiók.
Kinek kell nyújtania?
A digitális szolgáltatás nyújtására egyes állami szerveket kötelez a törvény, így az alábbi szerveknek kötelező:
államigazgatási szervek
helyi önkormányzatok
a törvény vagy kormányrendelet által közigazgatási hatósági jogkör gyakorlására feljogosított egyéb jogalanyok
Országos Bírósági Hivatal és a bíróságok
alapvető jogok biztosa
ügyészség
közjegyzők
bírósági végrehajtók és az önálló bírósági végrehajtó irodák
köztestületek (kivéve hegyközségek)
törvénnyel vagy kormányrendelettel a törvény szerinti digitális szolgáltatás nyújtására kötelezett közfeladatot ellátó vagy közszolgáltatást nyújtó jogalanyok.
Ezen felül kötelező még további szervezetnek is digitális szolgáltatást nyújtani:
hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység körébe tartozó szolgáltatást nyújtó
távhőszolgáltató
a földgáz egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználó részére földgáz-kereskedelmi szerződés vagy elosztóhálózat-használati szerződés alapján nyújtandó szolgáltatás nyújtó
víziközmű-szolgáltatást nyújtó
a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz rendszeres begyűjtésére, gyűjtésére, elszállítására és elhelyezésére irányuló szolgáltatást nyújtó
a kéményseprő-ipari szolgáltatást nyújtó
az egyetemes postai szolgáltatást nyújtó
a villamos energia egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználó részére villamosenergia-vásárlási szerződés vagy hálózathasználati szerződés alapján nyújtandó szolgáltatást nyújtó
hitelintézet és pénzügyi szolgáltató
pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény és a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény
biztosító és viszontbiztosító
befektetési vállalkozás és árutőzsdei szolgáltató
az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló törvény, a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló törvény, valamint a foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló törvény hatálya alá tartozó tevékenységet végző
és a biztosító egyesületi szolgáltatást nyújtó gazdálkodó szervezetnek.
A fenti kötelező eseteken túl önként is nyújtható digitális szolgáltatás, azonban ehhez meg kell felelni néhány törvényi követelménynek, és engedéllyel illetve audit lefolytatása után lehet csak végezni.
A digitális állampolgár és nyilvántartása
A törvény 10. §-a alapján a digitális állampolgárság és a digitális állampolgár azonosító valamennyi, a személyiadat- és lakcímnyilvántartás hatálya alá tartozó személyt az erre irányuló kérelem hiányában is megillet.
A digitális állampolgárság nyilvántartás tartalmazza ezeket az azonosítókat, ennek igazolására nem kell hatósági igazolványt kiadni, és egyébként a digitális szolgáltatást biztosító szervezet köteles biztosítani az eAzonosítás szolgáltatás útján a digitális állampolgár azonosítóval történő azonosítás lehetőségét.
Az azonosító nem zárja ki egyéb egyedi azonosító alkalmazását, de ennek használatára a felhasználó a digitális térben nem kötelezhető, és tudni kell, hogy az elektronikus azonosítása esetén az azonosítást kérő fél a digitális állampolgár sikeres azonosítása során jogosult megismerni és kezelni a digitális állampolgár azonosítót.
Fontos, hogy a természetes személy felhasználói profiljának használata aktiváláshoz kötött, azaz nem automatikus. Maga a digitális állampolgárság a felhasználói profil felhasználó által kezdeményezett aktiválással jön létre. A felhasználói profil személyes megjelenés nélkül, alkalmazásban történő regisztrációval és sikeres azonosítást követően aktiválható.
A nyilvántartás a következő adatokat tartalmazza:
a felhasználói profil aktiválásának, illetve inaktiválásának ténye és ideje, a digitális állampolgár azonosító
bizonyos átvett adatok, a természetes személy felhasználó elhalálozásának ténye és ideje, kapcsolati kód
a felhasználó elektronikus levelezési címe és egyéb elérhetőségei
a Kormány által kötelezően biztosítandó elektronikus azonosítási szolgáltatáshoz kapcsolódó meghatározott adatok
az ajánlott elektronikus kézbesítési szolgáltatáshoz kapcsolódó tárhely azonosításához szükséges adatok
a digitális állampolgárság szolgáltató által a felhasználó részére biztosított keretalkalmazás működéséhez szükséges technikai adatok.
Digitális állampolgárság szolgáltatások
Az ún. digitális állampolgárság szolgáltatásokon belül többfajta szolgáltatást is részletes a törvény.
Vannak a digitális térben elérhető keretszolgáltatások, melyek a következők:
eAzonosítás,
eAláírás,
ePosta,
eDokumentumkezelés,
eFizetés.
Az eAzonosítás szolgáltatás olyan elektronikus azonosítási szolgáltatás, amelynek során a felhasználó arcképe az azonosítási folyamatban felhasználható és az Atv. szerinti, az elektronikus ügyintézést igénybe vevő személyek személyazonosság-ellenőrzését támogató automatizált összehasonlításhoz felhasználható.
Az eAláírás szolgáltatás egy minősített elektronikus aláírás, ez teljes bizonyító erejű magánokirat és közokirat létrehozására is alkalmas.
Az ePosta szolgáltatás a felhasználó számára ajánlott elektronikus kézbesítési szolgáltatási címnek megfelelő elektronikus tárhelyet biztosít, valamint lehetővé teszi az elektronikus dokumentumok elküldését, igazolja a kézbesítés sikerességét vagy sikertelenségét, és a kézbesített dokumentum címzett fél általi letöltését.
Az eDokumentumkezelés szolgáltatás hiteles elektronikus dokumentum előállítását teszi lehetővé. Az eAláírás és az eDokumentumkezelés integrált szolgáltatásként is nyújtható.
Az eFizetés a felhasználó számára lehetővé teszi közteher-, bírság- és díjfizetési, valamint egyéb, a felhasználó által teljesítendő fizetési kötelezettségek elektronikus térben történő megfizetését. Törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában a természetes személy felhasználó jogosult, a gazdálkodó szervezet felhasználó köteles a fizetési kötelezettségét elektronikus úton teljesíteni.
Vannak ezen felül ún. életesemény-alapú szolgáltatások. Ez azt jelenti, hogy a digitális szolgáltatás nyújtására köteles szerv feladat- és hatáskörébe tartozó digitális szolgáltatásokat elsődlegesen életesemények köré rendezetten kell biztosítania. Az életesemény-alapú szolgáltatásokat kormányrendelet állapítja meg (ez lesz az életesemény-kataszter, azonban a kormányrendelet még nem jelent meg róla). A gazdálkodó szervezet felhasználók számára elérhetővé tett digitális szolgáltatások esetében vállalkozási-ügyviteli események köré rendezett szolgáltatások alakíthatók ki.
Lesz digitális személyiadat-tárca szolgáltatás, ami biztosítja a természetes személy felhasználó számára mind online, mind offline személyazonosító adatok, illetve valamely attribútum felhasználását köz- és magánszolgáltatások igénybevétele érdekében.
Ez alapján a felhasználó tud rendelkezni arról, hogy
személyazonosító adatainak célzott megosztását lehetővé tegye személyazonosítás és személyazonosság igazolása céljából vagy az igénybe vett szolgáltatás szükségleteire korlátozva
a tárcában lévő mely – a személyazonosító adatain kívül eső – egyéb attribútumot oszt meg.
A hozzájárulás alapú adatszolgáltatás alapján a természetes személy felhasználó rendelkezik arról, hogy az állami digitális közhiteles nyilvántartásokba bejegyzett személyes vagy egyéb adatainak meghatározott körét a szolgáltató a digitális térben továbbítsa bármely magánjogi ügyletéhez. Ez a rendelkezés eseti adattovábbításra, vagy tartós adathozzáférés biztosítására terjedhet ki.
A felhasználói profil
A felhasználói profil aktiválása a személyazonosság igazolásához kötött, ami pedig keretalkalmazáson keresztül tehető meg. Az aktiválás során videojel segítségével az okmányról vagy a tárolóelemből kiolvasott természetes személyazonosító adatokat, az állampolgárságot és az okmányazonosítót összevetik az okmányt nyilvántartó központi nyilvántartásban szereplő természetes személyazonosító adatokkal, ellenőrzik az okmány érvényességét, valamint az okmányról vagy a tárolóelemből kiolvasott arcképmásnak, vagy a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban szereplő, a személyazonosság ellenőrzésével érintett személy utolsó alkalommal nyilvántartásba vett arcképmásának és a felhasználóról videojel útján készült arckép egymással történő megfeleltethetőségét.
A felhasználó a felhasználói profilját inaktiválhatja, erre kizárólag személyes megjelenéssel járó ügyintézés keretében kerülhet sor. A felhasználói profil a felhasználó halálával megszűnik.
