Mi motiválja az embereket, hogy részt vegyenek?
Adja magát a kérdés: miért van erre most szükség? A világ egyre digitálisabb, de közben egyre kiszolgáltatottabb is – mutatott rá lapunknak Vidákovics Attila. Az 5G hálózatoktól kezdve az energiaelosztásig minden a nagyvállalatok centralizált rendszereire épül, amelyek drágák, sérülékenyek és gyakran geopolitikailag terheltek, gondoljunk csak egy egészen friss emlékre, a spanyolországi áramkimaradásokra.
A kereslet-kínálat találkozásához a Mosaic Galaxy vezérigazgatója szerint érdemes rögzíteni néhány ok-okozati összefüggést, kezdve azzal, hogy egyes országok félnek a kínai vagy az amerikai technológiai függéstől. Emellett a klímaváltozás és az urbanizáció új, rugalmasabb infrastruktúrát kíván, a központosított rendszerek pedig gyakran nem tudják kiszolgálni a vidéki vagy peremterületi lakosságot. A DePIN megoldás ezekre: rugalmas, önszerveződő, lokális és közösségi tulajdonú lehet, miközben globális működésre képes.
A rendszer motorja az Economxnak nyilatkozó fintech-szakértő szerint a tokenizáció. A legtöbb DePIN projekt saját elszámolási egységgel jutalmazza a résztvevőket.
A motiváció lehet: a bevétel, a spekuláció és/vagy az ideológia.
Egy kicsit bővebben és közérthetőbben: ha egy szenzor, hotspot vagy kamera működik, az értéket termel, eközben az early adopterek (korai alkalmazkodók) abban bíznak, hogy a tokenek értéke nőni fog, sok résztvevőt pedig egyszerűen az mozgat, hogy hisznek a decentralizált világban.
A hálózatok bizonyos működési elveken alapulnak, mint például a Proof-of-Coverage (valóban lefed-e a hotspot), vagy Proof-of-Location (valóban ott van-e a szenzor).
A DePIN nem Disneyland – a kihívások valósak
Ugyanakkor nem minden arany, ami fénylik. Vidákovics Attila a fő kihívásokra is rávilágított.
Skálázhatóság: egy decentralizált rendszer nem mindig hatékonyabb. Fontos viszont megjegyezni, hogy a technológia fejlődése optimista jövőképet mutat a skálázhatóság terén. Néhány éven belül megoldódhatnak az adatfeldolgozási és interoperabilitási kihívások.
Adatminőség: mi van, ha egy szenzor hibás adatot küld? Erre a kérdésre is választ kell tudni adni.
Tokenárfolyam: a bevételek értéke ingadozhat, emiatt a bevétel nem garantált és tervezhető.
Szabályozás: ki a felelős, ha valami elromlik egy nem-létező központban?
Mindezek tükrében a szakértő nyomatékosította: a DePIN-ek nem varázseszközök, de ezek a kihívások nem is leküzdhetetlenek, inkább a fejlődés részei. „Ne felejtsük el, hogy az emberiség csak most tanulja a decentralizált gazdaság alapjait” – jegyezte meg Vidákovics Attila.
Mi jöhet még? – Egy decentralizált jövő képe
Maradva a plasztikus példáknál, képzeljük el a következőt: egy vidéki közösség saját napelemes hálózatot telepít, amelyet a lakók szenzorokkal, töltőkkel és tárolókapacitással bővítenek. Az energiát megosztják egymással, a többletet okos szerződéseken keresztül értékesítik. Nincs közműszolgáltató, nincs számla, csak közös felelősség és közös jutalom.
A géptől gépig gazdaság (Machine-to-Machine), már nem csak emberek fizetnek egymásnak, hanem autók fizetnek a töltő oszlopnak, szenzorok az adathozzáférésért, vagy drónok a repülési információért.
A közművek közösségi kezekbe kerülhetnek. Nem feltétlenül az állam, és nem is a nagyvállalatok kezébe, hanem azoknak a tulajdonába, akik működtetik.
Kitörési pont – Magyarországnak is?
Itthon egyelőre kevés DePIN kísérlet zajlik, de a Mosaic Galaxy vezérigazgatója szerint a vidéki lefedetlenség, a közműproblémák és az EU digitális célkitűzései miatt pont egy ilyen ország lehet ideális terep a kísérletezésre.
Jó kiindulási alap, hogy a hazai napelem-, szenzor- és IoT-fejlesztő szcéna már létezik, de a közösségi szemlélet, a tokenizált jutalmazás és az infrastruktúra-önrendelkezés kultúrája még nem tört át.
Vidákovics Attila nyomatékosította, hogy a DePIN nem a kriptósok új játéka, nem anarchizmus, nem is naiv techno-utópia. Ez sokkal inkább kísérlet arra, hogy a fizikai világban is legyen helye a digitális önrendelkezésnek. Hogy ne csak adataink, hanem hálózataink, szenzoraink, energiarendszereink is közösségi alapon szerveződjenek.
Visszatérve a bevezető gondolathoz: András, a somogyi méhész nem azért szerelt időjárás-állomást, hogy kriptós legyen. Hanem mert érezte, hogy visszakaphat valamit abból, amit eddig csak elvettek. Talán ez a DePIN valódi ígérete: a hálózat most mi vagyunk – tette hozzá a szakértő.
Tovább a cikkre: economx.hu és dePIN.hu
