Az Európai Unió július 10-én tette közzé az általános célú mesterséges intelligenciára vonatkozó önkéntes magatartási kódexét, amely a korábban elfogadott AI Act-et bővíti ki.
Azok a szolgáltatók, amelyek aláírják a kódexet, bizonyíthatják, hogy megfelelnek az AI Act vonatkozó kötelezettségeinek, így kisebb adminisztratív terhekkel és nagyobb jogbiztonsággal számolhatnak.
A most bejelentett változásokat 13 független szakértő dolgozta ki, a folyamatba több mint 1000 érdekelt felet vontak be, köztük mesterséges intelligencia szolgáltatókat, kis- és középvállalkozásokat, akadémikusokat, biztonsági szakértőket, jogtulajdonosokat és civil szervezeteket is.
Fontos megjegyezni, hogy bár a szabályozás idén augusztus 2-án lép hatályba, a piacon már jelenlévő cégek 2 év, míg az új modelleket bevezetők 1 év haladékot kapnak, hogy megfeleljenek a kódexben leírtaknak.
A kódexnek három fontos fejezete van:
Átláthatóság, szerzői jogok, biztonság és védelem.
Az átláthatósággal foglalkozó témakör egy felhasználóbarát mintadokumentációs űrlapot kínál, amely lehetővé teszi a szolgáltatók számára, hogy a szükséges információkat könnyen, egyetlen helyen dokumentálják, ezzel megkönnyítve az adatszolgáltatás folyamatát. A szerzői jogok terén pedig a kódex gyakorlati megoldásokat kínál a szolgáltatóknak, hogy az uniós szerzői jogi törvényeknek megfelelő szabályzatot vezessenek be.
Mivel ezeknek a modelleknek a működése számos veszélyt rejt magában – gondoljunk csak a betanításukhoz használt fotók, cikkek és egyéb szerzői jogi tartalmak felhasználásának jogszerűségével kapcsolatban kialakult jogvitákra, vagy a szintén sokat emlegetett adatvédelmi problémákra –, ezért szükséges volt bizonyos kötelezettségeket előírni a modellek szolgáltatói részére ezen kockázatok kezelése érdekében
– mondta el kérdésünkre a bejelentés kapcsán Bartal Iván, az Oppenheim ügyvédje, mesterséges intelligencia és technológiai jogi szakjogász.
A rendelet többek között előírja, hogy a modellek szolgáltatóinak be kell vezetniük egy olyan belső szabályozást, amely biztosítja, hogy a modell betanítása és működése nem sért szerzői jogokat. Ez így önmagában elég általános, és nehezen operacionalizálható kötelezettség, ezért a gyakorlati kódex előírja, hogy ennek a követelménynek például úgy lehet eleget tenni, ha a szolgáltató gondoskodik arról, hogy a modell betanításához csak jogszerű forrásból beszerzett adatokat használ, és tiszteletben tartja az egyes weboldalakon szereplő szerzői jogi korlátozásokat – fejtette ki.
A szabályozás készítői szerint néhány általános célú AI-modell rendszerszintű kockázatokat hordozhat, például az alapvető jogokat és a biztonságot fenyegető kockázatokat, éppen ezért az AI-törvény előírja, hogy a modellszolgáltatók értékeljék ki és enyhítsék ezeket.
A gyakorlati kódexet az európai joggyakorlatnak megfelelően egyébként nem a jogalkotók, hanem az iparági szereplők készítették, de egy hosszas egyeztetési folyamat végén a végleges szöveget majd az Európai Bizottság hagyhatja jóvá. Ez azért fontos, mert így a jogszabályi megfelelés folyamatában a szakma részvétele, illetve az iparági szempontok hatékony becsatornázásának lehetősége is megfelelően biztosított – összegezte Bartal.
Tovább a cikkre: mediafuture.hu
