Az Egyesült Államok kormánya 10 százalékos részesedést szerzett az Intelben, ezzel Donald Trump újabb lépést tett a magánszektor feletti állami kontroll erősítése felé. A tranzakció értéke 8,9 milliárd dollár, amelyért az kormány 433,3 millió részvényt vásárolt, darabonként 20,47 dolláros áron – ez jóval a piaci ár alatt van. Az üzlettel az állam az Intel részvényeinek tizedét birtokolja, miközben további 5 százalékra szóló opciót is kapott arra az esetre, ha a vállalat elveszítené többségi tulajdonát saját foundry üzletágában.
A finanszírozás két forrásból származik: 5,7 milliárd dollárnyi összeg a CHIPS Act keretében korábban jóváhagyott, de ki nem fizetett támogatásokból érkezett, míg a fennmaradó 3,2 milliárd dollár más kormányzati programokból jött, amelyek célja a biztonságos chipgyártás támogatása. Trump a Truth Social felületén azonnal sikerként könyvelte el az ügyletet: „Az Egyesült Államok semmit nem fizetett ezekért a részvényekért, amelyek most körülbelül 11 milliárd dollárt érnek. Ez nagyszerű üzlet Amerikának és nagyszerű üzlet az Intelnek is.”
Intel: stratégiai vállalat a geopolitikai frontvonalon
Az Intel az egyetlen amerikai vállalat, amely képes csúcskategóriás logikai chipek kutatására és gyártására az Egyesült Államok területén. Lip-Bu Tan vezérigazgató a közleményben hangsúlyozta: a vállalat célja, hogy a világ legfejlettebb technológiái amerikai földön készüljenek.
A cég részvényei a bejelentés napján 6 százalékot emelkedtek, majd az utólagos kereskedésben stagnáltak. Érdekesség, hogy a kormány sem igazgatósági helyet, sem egyéb irányítási jogokat nem kapott – formálisan tehát továbbra is piaci szereplő marad az Intel.
Howard Lutnick kereskedelmi miniszter a CNBC-nek úgy nyilatkozott: a kormány egyértelműen új irányt képvisel az iparpolitikában. „A pénzünkhöz részesedést kell kapnunk. Már elköteleztük az összegeket a Biden-adminisztráció alatt, most pedig cserébe tulajdont szerzünk.”
Ez a hozzáállás éles szakítás a korábbi, pusztán támogatásalapú modellel: a kormány immár befektetőként is jelen van a kritikus iparágakban.
Nem csak Washington szavaz bizalmat
A hét elején a japán SoftBank is bejelentette, hogy 2 milliárd dollárral száll be az Intelbe, ami további 2 százalékos részesedést jelent. A befektetők ezzel egyértelműen jelezték: bíznak abban, hogy az Intel képes lesz felvenni a versenyt a tajvani TSMC-vel, amely jelenleg a világ legfejlettebb gyártója, és olyan óriásoknak szállít, mint az Apple, az Nvidia vagy a Qualcomm.
Az Intel az elmúlt években több milliárd dollárt fektetett abba, hogy Ohio államban létrehozza a „Silicon Heartland” néven emlegetett gyárkomplexumát. A terveket azonban idén júliusban visszafogták: a menedzsment jelezte, hogy a piaci körülmények miatt nem folytatódhat „blank check” módjára a beruházás. Az új időzítés szerint a komplexum legkorábban 2030-ban kezdheti meg a működését.
A mostani beavatkozás jól mutatja, hogy az Egyesült Államok kormánya nemcsak támogatásokkal, hanem közvetlen tulajdonosi szerepvállalással is biztosítani akarja a stratégiai iparágak jövőjét. Ez nemcsak az amerikai chipipar, hanem a globális technológiai verseny szempontjából is fordulópontot jelenthet.
Tovább a cikkre: itbusiness.hu
