A gyárakban nincs többé olajszag, ha lenne illata, a gyártás szentélyeit az adatok friss, elektromos aromája járná át. Míg a fiúk az adatbányában dolgoznak, a szenzorokkal telepakolt gépek és gépsorok folyamatosan mérik a termelés minden rezdülését: az állás- és ciklusidőt, a hőmérsékletet, az energiafelhasználást. A bitáradatot a technológia éllovasai a helyszínen, valós időben elemzik, így segítve az adatalapú döntést a fontosabb mutatók alapján – most még csak az emberek számára.
Hamarosan a modern ipari termelés nem is igazán melléktermékeivé válnak maguk az adatok. Az ABI Research friss prognózisa szerint az ipar 2023-ban globá0lisan 1,9 zettabájtnyi (ZB) adatot generált, és ez a mennyiség 2030-ra elérheti a 4,4 ZB-t. Ennek több mint fele, mintegy 2,7 ZB, a diszkrét gyártásból és az autóipari üzemekből származik.
Ez a robbanásszerű adatnövekedés alapjaiban formálta át az ipari működést: az adat lett a gyártás egyik stratégiai erőforrása. Ekkora adatmennyiség már nem kezelhető kizárólag központosított rendszerekben. A Gartner becslése szerint 2025-re a vállalati adatok háromnegyedét helyben, peremhálózaton dolgozzák majd fel. Az edge computing előretörése gyökeresen átalakítja a gyártás gyorsaságát és rugalmasságát. A digitális információ valós idejű elemzése révén hatékonyabb döntések születhetnek a termelésben, karbantartásban és minőségellenőrzésben is.
Adatból stratégiai nyersanyag
Hihetetlennek tűnik, de volt idő, amikor a gyártósorok még többnyire csak terméket állítottak elő. Ez akkor volt, amikor emberek szabad szemmel, a palacktöltő gépsorok mellett ülve ellenőrizték azt is, hogy megfelelő mennyiségű kóla van-e a palackokban. A gépek dolgoztak, az emberek figyeltek, a hibák pedig leginkább utólag derültek ki – ha egyáltalán kiderültek. Az adatok ott voltak, de inkább a kockás papírlapok szélén, mint a döntéshozás középpontjában. Az ipari informatika sokáig csak utólagosan tudta kiértékelni azokat.
A változás akkor kezdődött, amikor a nyolcvanas években megjelentek az első szenzorok, a mikroprocesszoros vezérlők, az ipari hálózatok. A szenzorok figyelni kezdték a gépeket, és egyre több adatot hagytak maguk után. Még nem értették pontosan, mit kezdjenek ezzel a „digitális zajjal”, de már sejtették, hogy valami fontos készül.
Jól ismert, hogy az ipari adatgyűjtésben a valódi áttörést az Ipar 4.0, azaz az ipar negyedik forradalma hozta el. Ezzel a szemlélettel a gyártás már nemcsak a gépekről és szalagról szólt, hanem egy hálózatba szervezett, önmegfigyelő és reagáló ökoszisztémáról, ahol az adat a működés alapja. A fizikai eszközök – szenzorokkal felszerelt gépek, intelligens szállítórendszerek, robotizált munkaállomások – folyamatosan adatokat generálnak a saját állapotukról és a környezetükről.
Adat helyben, adat a felhőben
Az adatalapú ipar egyik kulcseleme az, hogy az információ nem kerül távoli szerverekre, mielőtt hasznosul. A döntések ott születnek, ahol az adatok keletkeznek: közvetlenül a gyártósor mellett.
Erre épül az edge computing koncepció. A lokális feldolgozás nemcsak gyorsabb reakcióidőt jelent, hanem kevesebb hálózati terhelést, nagyobb adatbiztonságot és üzembiztosabb működést is.
Míg korábban az ipari szenzorok által gyűjtött adatokat a központi szerverekre küldték kiértékelésre – ami gyakran perceket vagy akár órákat vett igénybe –, addig az edge-megoldások milliszekundumos válaszidővel képesek értelmezni és visszacsatolni az információt. Ez különösen fontos olyan környezetekben, ahol egy másodpercnyi késlekedés is selejtet vagy gépleállást okozhat.
Azonban nem minden döntés születik még ott, ahol az adat keletkezik. Bár az edge computing a gyors, lokális reakciókhoz ideális, az összetettebb elemzések, hosszabb távú trendek, vagy több üzemet átfogó optimalizálás más feldolgozási logikát is kívánhat.
A felhőalapú adatfeldolgozás lehetőséget ad arra, hogy a gyártósorokról származó adatok nagy mennyiségben és hosszabb időhorizonton is elemezhetők legyenek – akár gépi tanulási modellek betanítása, akár több telephely összehangolása céljából. A korszerű ipari rendszerek ma már jellemzően hibrid architektúrában működnek: a gyors döntések helyben születnek, de az adatok egy része folyamatosan a felhőbe kerül, ahol mélyebb analitika, prediktív karbantartás tervezése, vagy globális teljesítménymérés zajlik. Így az adat az operatív működés mellett a stratégiai döntések megalapozásához is hozzájárul a magasabb vállalati szinten.
Tovább a cikkre: itbusiness.hu
