Hollandia-szerte az önkormányzatok úgynevezett intelligens villanyoszlopokra cserélik a régimódi lámpaoszlopokat. A helyi önkormányzatok azt állítják, hogy ez az energetikai átállás része: A Holland Vállalkozásfejlesztési Szolgálat (Rijksdienst voor Ondernemend Nederland) szerint az új LED-lámpák 60-80 százalékkal csökkentik az áramfogyasztást, és jobb fényt biztosítanak. Amit az önkormányzatok nem árulnak el, az az, hogy ezek az „intelligens” villanyoszlopok egy tömeges megfigyelő állam füleként és szemeként működhetnek.
Woerden, Hoek van Holland, Nissewaard, Nuenen, Baarn, Oude Pekela, Deurne, Breda, Hellendoorn, Rotterdam és Deventer. Ezek csak néhány példa a holland városokra, ahol az elmúlt két évben okos lámpaoszlopokat telepítettek. A Brabantban található Roosendaal is 2025 eleje óta látja az új világítást. „12 500 lámpa LED-re való átalakítása egy feladat, de egy olyan, amely nagy megtérüléssel jár. Az új világítás mindenki számára előnyös helyzetet teremt. A LED-világítás nemcsak kevesebb energiát fogyaszt, hanem az intelligens alkalmazások a lámpákat is tompítják, amikor csak lehetséges” – lelkendezett Klaar Koenraad, a GroenLinks fenntarthatósági tanácsosa az önkormányzat honlapján. „Ez viszont további energiát takarít meg. Ily módon mi, mint önkormányzat, szintén lépést teszünk fenntarthatósági céljaink elérése felé.”
Roosendaal nem számol be ezeknek a lámpaoszlopoknak a hátrányairól. Az intelligens lámpaoszlopok olyan érzékelőkkel is felszerelhetők, mint a GPS-követők, hőmérséklet-, sebesség-, gáz- és páratartalom-érzékelők, szagérzékelők és diffúzorok, sőt biometrikus felismeréssel rendelkező mini kamerák is. Az FME, a technológiai iparág vállalkozói szervezete, és a Sustainder lámpaoszlop-gyártó a jövő társadalmának „szemeinek és füleinek” nevezi az intelligens lámpákat, és nem alaptalanul. A modern járásfelismerő szoftverek már képesek felismerni az embereket a járási stílusuk vagy akár a csontszerkezetük alapján. A roosendaali lámpaoszlopok szállítója, az InfraMarks azt állítja, hogy egy könnyen használható kezelőplatformon és különféle érzékelőkön keresztül „értékes információkkal látja el a hatóságokat a környezetről”.
Ezt a tudást szem előtt tartva a kritikusok arra figyelmeztetnek, hogy ha hagyjuk, hogy mindez folytatódjon, a lámpaoszlop a szemünk láttára kibontakozó tömeges megfigyelési állam ellenőrző eszközeként fog szolgálni. Országszerte az aggódó polgárok ezért egyre inkább átláthatóságot követelnek az intelligens oszlopokkal kapcsolatban. A legtöbb média és politikus nem veszi komolyan ezeket az aggodalmakat. Az Omroep Brabant még azt is írta, hogy a brabanti önkormányzatokat elárasztják az „összeesküvés-elmélet hívők” kérései. „Legalább tizenkilenc brabanti önkormányzat kapott kérdéseket az elmúlt időszakban összeesküvés-elmélet hívőktől, akik úgy vélik, hogy titkos 5G-adók találhatók a lámpaoszlopokban.” Az Omroep Brabant láthatóan nem érti, hogy az Autoriteit Persoonsgegevens (AP), a hollandiai független felügyeleti hatóság, amely a személyes adatok védelmét szorgalmazza, egy 2021-es jelentésben azt írta, hogy „fennáll a veszélye annak, hogy egy olyan megfigyelő társadalom felé haladunk, amelyben az ember már nem sétálhat szabadon az utcán”.
Ez a figyelmeztetés teljesen helyénvaló – jegyzi meg egy akadémikus, aki kutatásokat végzett az intelligens lámpaoszlopokkal kapcsolatban, és tavaly kritikai szakdolgozatot írt a témáról. A kutató névtelenséget kíván fenntartani, mivel az „intelligens városok” „intelligens lámpaoszlopokkal” történő, demokráciaellenes fejlődésének nyílt kritikája korántsem mindig élvez elismerést az ő szakterületén. A hatóságok minden bizonnyal több mint tíz éve kísérleteznek ezzel anélkül, hogy tájékoztatnák a nyilvánosságot. A kutató az eindhoveni Stratumseind projektet idézi. 2013 és 2018 között Hollandia leghosszabb, 250 méter hosszú bárutcája élő laboratóriumként szolgált – a bulizók tudta nélkül. Olyan nagyvállalatok, mint az Atos, az IBM, az Intel, a Cisco és a Philips, az önkormányzattal együttműködve információkat gyűjtöttek a bulizókról. A tömeget távolról figyelték az intelligens lámpaoszlopokba telepített kamerák és mikrofonok segítségével. Az üzemeltetők kísérleteztek a fényerő beállításával, hogy lássák, ez fokozza-e vagy enyhíti-e a helyzetet. A tudósok azt feltételezték, hogy az erős fény magabiztosabbá teszi az embereket, kevésbé érzik magukat anonimnak, és jobb önszabályozásra ösztönöz. A viselkedési kísérletekhez különféle érzékelőket használtak: videokamerákat, hangérzékelőket és kamerákat, Wi-Fi-követő rendszereket, a közösségi médiában megjelenő „hangulatelemzés” technológiáját, sőt, egy meteorológiai állomást is a páratartalom és a csapadék mérésére. A kutatók titokban rögzítették, hogy hányan léptek be és ki a rétegtérbe, és milyen sűrűséggel. Emellett rögzítették az emberek járási szokásait, hangjukban a stressz-szintet, a látogatók nemzetiségét és tartózkodási helyét a Vodafone-on keresztül megszerzett okostelefon-előfizetési adatok alapján, valamint az utcai átlagos zajszintet. Az ilyen típusú adatok felhasználásával a rendőrségi adatok alapján összefüggést találtak a környékbeli bűnözésre gyakorolt hatással.
Az adatokat névtelenül használták fel, ami azt jelentette, hogy a kutatók nem sértették meg a GDPR-törvényt. A De Andere Kranttal nyilatkozó kutató szerint azonban a funkcióbeli elterjedés – a személyes adatok, szoftverek vagy erőforrások eredetileg nem kívánt célú felhasználása – továbbra is jelen van. „Ez olyan, mint a forró vízben lévő béka története. Valamikor az infrastruktúra kudarcot vall. Amikor kudarcot vall, a rendőrség intézkedni kezd. És mielőtt észrevennénk, az igazságszolgáltatás és a védelem is.”
Véleménye szerint nagy feladat meggyőzni a lakosságot arról, hogy jobban oda kell figyelniük az ilyen típusú önkormányzati tervekre. „A legtöbb ember bedől annak a PR-sztorinak, hogy az okos lámpaoszlopok energiát takarítanak meg. Egyetértek az energiamegtakarítással. Ez jó. De ez a valódi ok? Valóban energiatakarékos dolog most lecserélni a lámpaoszlopokat, amelyek még tizenöt évig kitarthattak volna? A 60-80 százalékos energiamegtakarítás hazugságnak tűnik számomra: Igaz, hogy a LED-ek energiát takarítanak meg, de ugyanilyen igaz, hogy egy okos lámpaoszlop a magánélet rovására megy. Ha a lámpaoszlopot a telepítés után egy idő után érzékelőkkel töltik meg, az okos lámpaoszlop hihetetlen mennyiségű energiát fogyaszt. Az összes adat feldolgozása hihetetlen mennyiségű áramot fogyaszt. Ebben az esetben az ígért energiamegtakarítás elveszik, és már nem igaz, hogy a lámpaoszlop energiát takarít meg. Tehát az embereknek fel kell tenniük maguknak a kérdést: Feladjuk a magánéletünket egy üres ígéretért? Sürgősen szükség van egy etikai vitára erről, de akkor az embereknek azt is meg kell érteniük, hogy mi történik.”
Tovább a cikkre: uncutnews.ch
