Az Izraeli Központi Bank bevezeti a digitális sékelt

A központi banki digitális valuta (CBDC) fejlesztésének felgyorsítása érdekében.
Következne a digitális forint az izraeli szövetség vetületében?

A központi banki digitális valuta (CBDC) fejlesztésének felgyorsítása érdekében Izrael cionista kormánya elsõként lép és bevezeti a digitális sékelt. Nem tartották titokban, hogy több „Izraellel szövetséges kormányzattal” közösen tervezik a banki digitális valutarendszer kiterjesztett bevezetését, így például a magyarokat is hamarosan utolérheti a digitális sékel után a digitális forint bevezetésnek veszedelme.

Benjamin Netanjahu kormánya amúgy gyorsított tempót vett fel a globalista projektek kivitelezésében, mintha csak fogyna az idejük a betervezett WEF „újítások” bevezetésére.

A reclaimthenet.org szerint a Bank of Israel (BoI) számos szolgáltatóval fog együttmûködni egy fejlettnek tervezet, digitális fizetési rendszer létrehozása érdekében, amely ezen az új pénznemen alapul.

A központi bank digitális valutái jelentős vitákat váltottak ki, különösen a magánélet és a polgári szabadságjogok tekintetében. Az egyik fő aggály a fokozott felügyeleti lehetősége ennek, azaz az emberek fizetési lehetőségei és anyagi tartalékai teljes kontroll alá kerülnek. A nagyfokú anonimitást biztosító készpénzes tranzakciókkal ellentétben a CBDC-tranzakciókat a központi bankok szorosan nyomon követhetik és felügyelhetik.

A CBDC-n keresztül lebonyolított minden tranzakció rögzítésének és nyomon követésének képessége súlyosan alááshatja a pénzügyi magánéletet, mivel lehetővé teszi a kormányok számára, hogy kiterjedt adatokat gyűjtsenek az egyének költési szokásairól és pénzügyi tevékenységeiről. És nem utolsósorban, hogy a polgár bankszámlájáét bármikor blokkolhassák, ha az olyasmit tesz, ami nem tetszik a kormányzati hatalomnak. Az engedetlen, a hatalommal valamiben egyet nem értő, lázadó, tüntetni merő polgárok pénzét radikális elvehetik ilyen módon.

Ezenkívül a CBDC pénzkínálata feletti fokozott kormányzati ellenõrzés más kérdéseket is felvet. A CBDC-vel a hatóságok könnyebben befagyaszthatnák vagy lefoglalhatnák a vagyont megfelelõ eljárás nélkül, esetleg visszaélve ezzel a hatalmukkal bizonyos politikai ellenfelek megtámadására is használhatják.

További kockázatot jelent a programozható pénz koncepciója, amely szerint a kormány megszabhatja, hogyan, hol és mikor költhető el a pénz. Jótékony célokra is felhasználhatók, például ösztönző alapok célzására, ugyanakkor lehetőséget adnak az egyéni pénzügyi magatartás feletti túlzott kontrollra is.

Az izraeli központi bank közleményben ismertette terveit, felfedve a „Digital Shekel Challenge” elindítását.

Ez a kezdeményezés, amelyet a Bank for International Settlements (BIS) „Rosalind Project” ihletett, a fejlett API prototípusok feltárását célozza. Ennek az izraeli megközelítésnek mintául szolgál a BIS projekt, amelyet a Bank of England partnerségében hajtanak végre.

A BoI projekt résztvevõi versenyezni fognak a valós idejû CBDC fizetési megoldások kifejlesztéséért, amelyeket nagyszabású nyilvános használatra terveztek.

Shauli Rejwan, a tel-avivi Masterkey Venture Capital korlátozott partnere egy interjúban beszélt a program felépítésérõl. A projektet háromfázisú folyamatként jellemezte: kezdeti regisztrációk és prezentációk, a kiválasztott projektek számára az új hálózathoz való késõbbi hozzáférés, valamint a végsõ elõadás egy zsûri elõtt, akik közül sokan a kriptoközösség kiemelkedõ alakjai.

A részvételi meghívókat a magánszektorbeli szervezetek, közintézmények és tudományos körök is kiterjesztették. A jegybank kiemelte, hogy a fizetések területén az innovatív és eredeti felhasználási módokat részesíti elõnyben, legyen szó a meglévõ rendszerek fejlesztésérõl vagy teljesen új alkalmazásokról.

A kezdeményezés azt is lehetõvé teszi a résztvevõk számára, hogy megoldásaikat meghatározott résekhez és egyedi forgatókönyvekhez igazítsák, a CBDC-k univerzális alkalmazhatósága ellenére.

A kritikusok aggódnak a CBDC-k pénzügyi befogadásra és szabadságra gyakorolt hatása miatt. Míg a támogatók azt állítják, hogy a CBDC-k banki hozzáférést biztosíthatnak a bank nélküliek számára, ugyanez a technológia felhasználható bizonyos csoportok kizárására vagy megkülönböztetésére. Ez olyan helyzetekhez vezethet, amikor a pénzügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférést korlátozzák a kormányzati politikák betartása miatt, ami csorbítaná a személyes szabadságjogokat, és kedvezne a szociális hitelrendszerek bevezetésének, ahol a pénzügyi kiváltságok a magatartás függvényei.