Közös IMF – Bank Al-Maghrib Magas szintű politikai kerekasztal a központi banki digitális valutákról
Tobias Adrian pénzügyi tanácsadó és a Monetáris és Tőkepiaci Osztály igazgatója, IMF
Rabat, Marokkó, 2023. június 19.
Jó napot. Nagy öröm, hogy ma itt lehetek Önökkel Rabatban.
Marokkó meleg vendégszeretetével és lenyűgöző tájaival fogad bennünket. Ez a tenger és a hegyek országa – a nyitott horizontok és a sziklaszilárd stabilitás országa. Marokkó történelme során a kultúrák és a kereskedelem metszéspontjában állt.
Helyénvaló tehát itt, Marokkóban határokon átnyúló fizetésekről, innovációról, változásról és cseréről beszélni, de a makroszintű pénzügyi stabilitás melletti szilárd elkötelezettségről is.
Megjegyzéseim a pénzzel kezdődnek, ami a pénzügyi rendszer alapja. A szerződések pénzben vannak kötve. A csere pénzben történik. A politikai döntéshozók pedig nagy szerepet játszanak a pénzkezelésben.
A mai digitális korban a technológia lehetőséget kínál a pénz fejlődésére. A kriptográfiát, a tokenizálást és a programozhatóságot világszerte feltárják a pénz javításának alapjaként. A bankoktól a központi bankokig a cél az, hogy olyan pénzt kínáljunk, amely elfér az üzenetküldő alkalmazásainkkal, hatékonyan működik és még biztonságosabb.
Ma szeretném feltárni a pénz mögött meghúzódó infrastruktúrát , és bemutatni a fejlesztések tervezetét – a határokon átnyúló és belföldi fizetési és szerződéskötési platformok új osztályát.
Célom az, hogy képet festek, és sokakat inspirálok közületek, hogy vegyék elő saját ecseteteket, mint a rabati Medinában a figyelemre méltó kézművesek, és folytassák a festmény finomítását. Amellett érvelek, hogy a mai új technológiák lehetővé teszik a közszféra számára, hogy megújítsa a határon átnyúló és esetleg belföldi fizetéseket támogató infrastruktúrát. Ez összehozza az embereket a gyorsabb és olcsóbb fizetések révén, az országokat pedig egy stabilabb és összetartóbb nemzetközi monetáris rendszer révén. Ez a technológiáról szól, de a kormányzásról is, amely meghatározza a „játékszabályokat”. Ezeket nehéz létrehozni, de egy olyan szervezet, mint az IMF, széles tagságával, a makro-pénzügyi interakciókra összpontosító és jól olajozott belső kormányzással segítheti az országokat a konszenzus kialakításában.
Megjegyzéseim egy IMF Fintech-jegyzetre épülnek, amelyet ma teszünk közzé „A fizetési és szerződéskötési platformok felemelkedése” címmel. A munka egy tavaly novemberben megjelent munkaanyagban gyökerezik Federico Grinberggel és Tommaso Mancini-Griffolival az IMF-nél, valamint Robert Townsenddel és Nicholas Zhanggal az MIT-nél.
A határokon átnyúló fizetések jövője
A határokon átnyúló fizetések bonyolultabbak, mint az egyetlen országon belüli fizetések. Értékcserét foglalnak magukban a különböző jogrendszerekben található és eltérő jogszabályok hatálya alá tartozó felek között.
Amikor egy marokkói kerámiaüzlet étkészletet exportál a közeli Spanyolországba, pénzt kap a számlájára a bankok közötti bonyolult kapcsolatrendszeren keresztül, amely valószínűleg Párizson és New Yorkon keresztül halad. A fizetés olyan bankokon keresztül történik, amelyek ismerik és megbíznak egymásban. A pénz valójában nem cserél gazdát; ehelyett minden bank kínál hitelt a sorban következőnek. Ennek eredményeként a marokkói kisvállalkozás késedelmet szenvedhet a pénz beérkezésében, és magas díjakat fog fizetni, ami sérti az eredményét.
Rosszabb a helyzet az átutalásokat küldőknél, akik gyakran még magasabb díjat – átlagosan körülbelül 6,5 százalékot – fizetnek. A költségek aránytalanul a szegényekre hárulnak. Míg a határokon átnyúló fizetések viszonylag jól működnek a legfejlettebb gazdaságok klubjában, sok feltörekvő piaci és alacsonyabb jövedelmű ország esetében alulmaradnak.
A határokon átnyúló fizetések költségei, lassúsága és átláthatatlansága a korlátozott infrastruktúrából adódik. Az elszámolás kockázatos. Az irányítás szórványos, ami jelentős jogi és működési költségekkel jár. A jogorvoslat költséges.
Ahhoz, hogy a globális finanszírozás megfelelő legyen, össze kell fognunk a megfelelő globális fizetések érdekében. Az átutalási szolgáltatóknak évente kifizetett 45 milliárd dollár egy része visszakerülhet a szegények zsebébe.
Lépéseket tesznek. A többoldalú együttműködés erőteljes demonstrációjaként a nemzetközi közösség a G20-ak 2020-ig szóló ütemtervét követve fokozza a határokon átnyúló fizetéseket. Az IMF, a Világbank, a BIS és az FSB minden eddiginél szorosabb együttműködést alakított ki, és mindegyik meghozza a maga komparatív előnyét.
Az XC platform keretrendszere
A platformokon végzett munkánk jól illeszkedik ehhez az irányzathoz, és valóban hasznot húzott a másokkal folytatott megbeszélésekből, valamint a világ számos központi bankjának kutatásából.
A platformok olyanok, mint a digitális városi terek, ahol az emberek és a vállalkozások találkoznak, hogy a helyi hatóságok éber szeme mellett tranzakciókat folytassanak. Akárcsak a városi terek a nyüzsgő Fezben a 8. században , vagy Marrakesh gyönyörű Medinájában.
A mai nyelven kifejezve a vízió egy megbízható főkönyvről szól, amely lényegében egy tulajdonjogot képviselő elektronikus dokumentum, amelyen a jegybanki tartalékok digitális változatai bármilyen devizában kereskedhetnek a résztvevők között.
A fizetések azonban nem csupán értékátadást jelentenek A-ból B-be. Olyan kiegészítő szolgáltatásokat igényelnek, mint a deviza megszerzése és a kockázatok kezelése. Ezek magukban foglalják az ügyletben részt vevő felek kilétére és kereskedelmi szándékaikra vonatkozó információk átadását.
Így a megbízható főkönyvünk nem létezhet légüres térben. Olyan környezetben kell léteznie, amely lehetővé teszi az alapvető pénzügyi szerződések testreszabását és biztonságos és hatékony cseréjét. Lehetővé kell tennie az információk gondos kezelését – így csak azok láthatják, akiknek szükségük van rá.
Hadd merüljek el egy kicsit mélyebbre, és beszéljek először az elszámolásról, majd a pénzügyi szerződések programozásáról, és végül az információkezelésről. Ezt hívjuk az XC platformok három rétegének.
Települési réteg
A platform számos különböző devizában denominált pénzt rendezne. A pénz mely formái? A lehető legbiztonságosabb a partnerkockázatok csökkentése. Jegybanki tartalékokat javasolunk. De mindegyik a központi bankok könyveiben ül, különböző számviteli rendszerekben. Annak érdekében, hogy ezek felcserélhetők legyenek, javasoljuk egyedi és szabványosított digitális reprezentációk létrehozását a platformon.
A befizetéshez a részt vevő bankok belföldi jegybanki tartalékaikat a platform üzemeltetője által vezetett letéti számlán helyezik el, és cserébe megkapják a platformon való kereskedéshez szükséges digitális változatot.
A marokkói kerámiaexportőr esetében bankja tokenizált tartalékokat kapna a spanyol ügyfél bankjától. Az exportőr bankja jóváírná az exportőr számláját, de nem biztos, hogy túl boldog, ha eurótartalékot tart. Így hazai tartalékokért cserébe eladhatná őket egy másik résztvevőnek a platformon.
Az elszámolás gyors, végleges és biztonságos lenne. A főkönyvet a platform üzemeltetője irányítaná, és csak ez az üzemeltető rendezné a tranzakciókat. Az egyetlen főkönyv biztosítaná, hogy egyedi leírás legyen arról, hogy kinek mi a tulajdonosa, így nem fordulhat elő kettős kiadás.
Fontos, hogy az XC platformok lehetővé tennék a többpénzes rendszert anélkül, hogy egyetlen vagy új elszámolási eszközt is előírnának. A platformon használt pénznemek kiválasztása a résztvevők belátása szerint maradna. A központi bankok pedig továbbra is teljes ellenőrzésük alatt maradnának abban, hogy melyik intézmény kapjon kezdetben tartalékot. Az örökölt rendszerekben, megállapodásokban vagy intézményekben nincs szükség változtatásra.
Programozási réteg
Áttérve a programozási rétegre , a fizetések során a résztvevők devizát szerezhetnek, szinkronizálhatják vagy késleltethetik a fizetéseket, és kezelhetik a kockázatokat. Az országok pedig esetleg tőkeáramlás-kezelési intézkedéseket kívánnak végrehajtani. Mindezek a szolgáltatások a platformon elérhető alapfunkciók testreszabásával és csomagolásával programozhatók.
Gondoljon az okostelefon-alkalmazásaira. A fejlesztők az előre beállított funkciók elérésével és testreszabásával hozták létre őket, amelyek lehetővé teszik az alkalmazás számára, hogy reagáljon a képernyő megérintésére, vagy adatokat kérjen le a GPS chipről. A fejlesztők azonban nem zavarhatják meg a telefon operációs rendszerét, és nem okozhatják az összeomlást. Tehát van innováció, de ez különálló és biztonságos. Ugyanez történik XC platformokon. Az alapvető funkciók személyre szabhatók és csomagolhatók a fizetések kiegészítéseként.
A programozás lehetővé teszi a szerződések automatizálását is. Például egy deviza egyidejű cseréje egy másikra programozható úgy, hogy egy bizonyos ár teljesülése esetén történjen meg. Napjainkban a pártok az árjegyzőt látják el megbízásaikkal – ami azt jelenti, hogy feladják az értékes információkat. És még azután is, hogy beleegyezik egy cserébe, a másik fél távozhat. Az elszámolás rendszeresen meghiúsul.
Ehelyett a szerződések automatizálása hozhat javulást. Először is, az ügynökök személyes információikkal jobban megbízhatnak a technológiában, mint egy piaci markerben. Másodszor, a szerződő felek nem hagyhatják el a letétbe helyezett pénzen alapuló automatizált kereskedést. Végül, amikor a programok ugyanazon a főkönyvön futnak, akkor konzisztensek lehetnek egymással. Így a holnapi pénz átvételére vonatkozó szerződés még ma biztosítékként elzálogosítható, értékes likviditást takarítva meg.
Hadd tisztázzam röviden, hogy itt a pénzzel való saját tranzakciók programozásáról beszélek, nem magáról a pénzről. Miután lebonyolították a tranzakciót, a pénz azonnal visszatérhetett tökéletesen helyettesíthetővé. Ne keverjük össze a programozott tranzakciót az utalvánnyal – ami olyan pénz, amelyet csak adott árura lehet költeni.
Információkezelési réteg
Az XC platformok harmadik rétege az információkezelési réteg. Az XC platformok lehetővé teszik az elszámolási és nem elszámolási szolgáltatások szétválasztását, beleértve a megfelelőségi ellenőrzéseket. Ez a felelősségek tisztább szétválasztásához vezet. Az országok pedig fenntartják a joghatósági ellenőrzést arra vonatkozóan, hogy polgáraik és cégeik mennyit tarthatnak vagy bonyolíthatnak devizában, valamint a megfelelőségi ellenőrzéseket. Az XC platformok akár a legmagasabb szintű KYC, a pénzmosás elleni küzdelem és a terrorizmus-finanszírozás legmagasabb színvonalának betartásához is hozzájárulhatnak.
Mivel a megfelelőségi ellenőrzések a platformon kívül is előfordulhatnak, a platformon végrehajtott tranzakciók megőrizhetik a felhasználók adatait, de névtelenségüket nem. Ez jelentős előnyökkel járhat. Például a résztvevők arra ösztönöznének, hogy őszintén licitáljanak egy devizaárverésen anélkül, hogy magánjellegű információk felfedésével törődnének, nem lennének ösztönözve mások félrevezetésére, és anélkül, hogy attól félnének, hogy egy árjegyző vagy magánárverező előre beadja a rendeléseiket.
És bár az egyéni identitások elrejthetők, az összesített információk ennek ellenére átláthatóan, valós időben megoszthatók. Az ajánlattétel során például rendkívül értékes mások névtelen ajánlatainak megtekintése.
Kormányzás
Végül minden platformnak szilárd, átlátható és hatékony kormányzásra van szüksége, amelyet a résztvevők tisztességesnek és reprezentatívnak fogadnak el. Alapvető fontosságú a platformot támogató erős jogi keret, valamint az aktív felügyelet és a hozzáférést, részvételt és finanszírozást szabályozó egyértelmű szabályok.
A kormányzás a nemzetközi monetáris rendszer stabilitását támogató szabályok és tervek elfogadásának is egy módja. A platformoknak lehetővé kell tenniük az országok számára, hogy:
Hajtsa végre a tőkeáramlás-kezelési intézkedéseket, és szükség esetén folytassa a beavatkozást devizapiacaikon.
Összesített információk kinyerése a tőkeáramlásokról a politikai döntéshozatal elősegítése és a törékenységek felderítése érdekében.
A viták hatékony megoldása a bizalom megerősítése és a piaci integráció elősegítése érdekében.
Gyorsan küldjön pénzeszközöket a globális biztonsági háló támogatására.
És a lista folytatódik. Emlékeznünk kell arra, hogy a fizetések jelentik az országok közötti pénzügyi és kereskedelmi kapcsolatok alapját. Az IMF egyik fontos feladata, hogy felügyelje és megerősítse a stabil és hatékony nemzetközi monetáris rendszer alapjait.
Hadd foglaljam össze röviden. Az XC platformok kulcsfontosságú előnyöket kínálnak. A biztonságot jegybanki tartalékokkal való elszámolással biztosítják. Együttműködést biztosítanak a nemzeti valuták között és a régi rendszerekkel. Innovációt, hatékonyságot és biztonságot hoznak a szerződéskötés során. Segítenek az információáramlás kezelésében a gazdasági súrlódások leküzdése érdekében. És ami fontos, átlátható, szabályokon alapuló kormányzáson alapulnak, amely összhangban van a nemzetközi monetáris rendszer stabilitásával.
Platformok CBDC-k számára
Míg az XC platformok a határon átnyúló fizetéseket szem előtt tartva készültek, alapvető kialakításuk kellően általános ahhoz, hogy a hazai pénzügyi rendszereket is segítse.
Ott is látunk lehetséges átalakulásokat. Vegyük például az újonnan kifejlesztett főkönyveket, amelyeken a bankok, brókercégek és fintech-ek tokenizálják az eszközöket (részvények, kötvények és áruk) és a pénzt. Míg a stabil érmék sok figyelmet keltettek, és néhányuk kényelmes pénzformává fejlődhet, ha jól szabályozzák, kevésbé ismertek a bankok tokenizált betétek feltárására tett erőfeszítései. Hiszen ezek olyan intézmények, amelyek több száz éve újítottak és alkalmazkodtak. Az új technológiák, valamint az új jogi és szabályozási környezet egyesek számára akadályt, mások számára ugródeszkát jelent.
Az innováció jó a végfelhasználóknak és a társadalmaknak, de csak akkor, ha meg tudjuk őrizni az interoperabilitást, a biztonságot és a hatékonyságot – akárcsak a határokon átnyúló térben. Tehát ugyanazok a kihívások ugyanazt a megoldást jelentik? Igen, CBDC platformok formájában – az XC platformok hazai megfelelője. Természetesen az ilyen platformokat erős jogi és szabályozási keretek támogatnák.
Pénzként a CBDC-k biztonságot nyújtanak. Infrastruktúraként a CBDC-k interoperabilitást és hatékonyságot biztosítanak a magánhálózatok között a digitális pénz és eszközök számára.
A CBDC platformot nagyjából úgy tervezték meg, mint egy XC platformot. Egyetlen főkönyve kompatibilis lenne a magáncégek könyveivel. Az eszközöket elég hosszú ideig letétbe lehetne helyezni ahhoz, hogy biztonságos és likvid jegybanki pénzzel kifizessék. Valójában a csere programozható és automatizálható a partnerkockázatok csökkentése érdekében, amint azt korábban tárgyaltuk. Maguk az eszközök vagy jelképes betétek pedig közvetlenül letétbe helyezhetők és kicserélhetők. A magánélet védelmét megőrző technológia és az erős kormányzás, amely belföldön könnyebben meghatározható, mint nemzetközileg, teljessé tenné a képet.
Nyilvánvaló, hogy a fenti példák egy nagykereskedelmi CBDC-re utalnak, de jól el tudjuk képzelni, hogy az országok kihasználják ezt az infrastruktúrát, nevezetesen a CBDC platformokat, hogy a lakossági CBDC-t is elérhetővé tegyék a háztartások és cégek számára. Végül az országok preferenciái, szükségletei és politikai célkitűzései alapján döntenek.
A lényeg az, hogy ugyanazok az előnyök, amelyeket korábban az XC platform esetében tárgyaltam, belföldön is megvalósíthatók. A cél az innováció lehetővé tétele, de olyan környezetben, amely megerősíti a közpolitikai célkitűzéseket.
A CBDC platformok egy olyan irány, amelyet érdemes megvizsgálni. Valójában több központi bank is megkezdte a kísérleteket ezen a vonalon, például Brazíliában, az Európai Központi Bankban, Angliában, Franciaországban, Olaszországban és Szingapúrban. Nagy érdeklődéssel követjük lenyűgöző munkájukat.
Következtetés
Az innováció és a fizetések fejlődésével az állami szektornak is fontolóra kell vennie infrastruktúra megújítását. Az új technológiák, az új belépők és az új igények lehetőséget nyitottak arra, hogy ambiciózusan gondolkodjunk, és javítsuk a belföldi és határokon átnyúló fizetési rendszereket, miközben továbbra is olyan közpolitikai célokat követünk, mint a pénzügyi és monetáris stabilitás.
A platformok új osztályára vonatkozó tervünk fokozná és biztosítaná a nagyobb interoperabilitást, hatékonyságot és biztonságot a határokon átnyúló fizetéseknél, valamint a hazai pénzügyi piacokon. Több munkára lesz szükség az architektúrák és a technológia tesztelése terén, és különösen a jogi alapokon és az irányítási megállapodásokon.
Ez utóbbi pont nehezen megvalósíthatónak tűnik. Lesz. A multilateralizmus nehéz. De működhet. Gondoljunk csak az Arab Ligára, az Unió a Mediterrán Térségért Egyesületre és az Afrikai Unióra, amelynek Marokkó is tagja. Vagy gondoljunk az IMF-re az erős kormányzás történetével. Erős partnerek leszünk a határokon átnyúló fizetések javítása felé vezető úton. Az IMF segíthet megerősíteni a kormányzásba és a felügyeletbe vetett bizalmat. Összehívó erejét kihasználva lendületet építhet az új ötletek köré, és azokat a tagországok érdekeivel összhangban álló irányba fejlesztheti. Politikai szakértelmére építve pedig olyan platformterveket javasolhat, amelyek támogatják a nemzetközi monetáris rendszer folyamatos stabilitását.
Engem a marokkói focicsapat inspirált, amely nagy dolgokról álmodott. Mint ők, álmodjunk egy kicsit.
